Egyetlen lépéssel komolyan kiverte a biztosítékot Donald Trump
Donald Trump második elnöki ciklusának első külföldi útját tölti a héten, elődeitől eltérően pedig nem Európába vagy a szomszédos országok valamelyikébe vette az irányt, hanem 2017-hez hasonlóan ismét a Közel-Keletre. A republikánus zászlóvivő egymás után tette a történelmi bejelentéseket: meglepetésszerűen feloldotta az immár Ahmed es-Saraa vezette Szíria elleni amerikai szankciókat, miközben egy 142 milliárd dollár értékű fegyvercsomag eladásáról állapodott meg Szaúd-Arábiával, amely 600 milliárd dolláros befektetést vállalt az Egyesült Államokban. Mindez jól példázza, hogy Trump mostani körútjának középpontjában elsősorban a gazdasági kapcsolatok állnak — nem véletlenül kísérte el az elnököt számos amerikai üzletember, köztük Elon Musk, Sam Altman és Larry Fink is. Trump odahaza azonban egy másik ügylettel kavarta a legnagyobb port: kiszivárgott ugyanis, hogy elfogadna Katartól egy luxusrepülőgépet, melyet saját elnöki gépeként használna. Bár az elnök szerint „hülye” lenne nem elfogadni az ajándékot, a kérdés nem ilyen egyszerű, és saját támogatói sem örvendeznek az ötlet hallatán.
Elsőként az ABC News írta meg vasárnap, hogy a katari királyi család egy „égi palotát”, azaz egy Boeing 747-8-as típusú luxusrepülőgépet ajándékozna az Egyesült Államoknak. A 400 millió dollár (144 milliárd forint) környékére saccolt közlekedési eszközt Donald Trump a hivatalos elnöki gép, az Air Force One helyett használná hivatali ideje alatt, majd később állítólag a republikánus politikus elnöki könyvtárának tulajdonába kerülne.
A Perzsa-öböl menti olajmonarchia által felajánlott Boeing valószínűleg a legdrágább ajándék lenne, melyben az Egyesült Államok bármelyik elnöke részesült valaha. Példa nélküli mértékét jól mutatja az Axios grafikája, melyen a korábbi elnökök által összesen elfogadott adományok értékével vetik azt össze.
Az ABC beszámolója alapján az ajándékot eredetileg Trump tegnapi katari látogatásán tervezték bejelenteni, és az amerikai elnök februárban már megtekintette a floridai West Palm Beach-i nemzetközi repülőtéren a fényűzően berendezett kétszintes luxusgépet, mely két fürdőszobával, kilenc mosdóval, fő- és vendéghálószobával, több társalgóval, magánirodával, valamint krém és bézs színű bőrülésekkel rendelkezik. A gépet öt héttel ezelőtt a San Antonio-i nemzetközi repülőtérre szállították, ami a Washington Post szerint arra utal, hogy már megkezdődhettek az átalakítás előkészületei.
Az amerikai elnök vasárnap este a Truth Socialön erősítette meg, hogy valóban elfogadja a repülőgépet, amit „nagyon nyilvános és átlátható tranzakciónak” nevezett az amerikai védelmi minisztérium részéről. Hétfőn újságíróknak Trump azt nyilatkozta,
lehetnék hülye, és mondhatnám azt, hogy „Ó, nem, nem akarunk ingyen repülőt”. […] Ez segítség számunkra, mert 40 éves repülőgépeink vannak. […] Szóval, szerintem ez egy nagyszerű gesztus Katar részéről, nagyon nagyra értékelem. Soha nem utasítanék vissza egy ilyen ajánlatot.
Katar a gépet hivatalosan az Egyesült Államok légierejének tervezi átadni, amely átalakítaná azt, hogy megfeleljen azoknak a biztonsági és katonai előírásoknak, melyek elvárhatók egy elnöki géptől. (Az átalakítás ára nincs benne a 400 millió dolláros összegben). Ezután legkésőbb 2029. január 1-jéig kerülne a Trump Elnöki Könyvtár Alapítvány (Trump Presidential Library Foundation) tulajdonába, az átadás költségeit pedig szintén az amerikai légierő állná az ABC forrásai szerint.
Az állítólagos alku értelmében Trump ezután magánemberként is használhatná a repülőt.
Egy katari szóvivő azt közölte, a két ország védelmi tárcái mérlegelik a megállapodást, és „még nem született döntés.”
Az Air Force One jelenlegi flottája egyébként valóban két elöregedett, Boeing 747-200-as típusú repülőgépből áll, melyeket 1990 óta tartanak üzemben. A légierő Trump első ciklusa alatt, 2018-ban szerződést írt alá a Boeinggel ezek lecseréléséről, de a projekt rengeteg késéssel küzd, és a tervezett kiadási plafont is túllépték. A Boeing legutóbbi becslése szerint az új gépek csak 2029-re, Trump második ciklusa utánra készülhetnek el, ami a nyilatkozatai és a tudósítások szerint is bosszantja a republikánus zászlóvivőt. Az elnök Elon Muskot bízta meg, hogy gyorsítsa fel a folyamatot, így a szállítási céldátum legutóbb 2027-re módosult –
bár Trump egyértelművé tette, hogy még idén szeretne új repülőgépet.
A hercehurcára utalt Trump keddi közösségi médiás posztja is, melyben azt állította, hogy a kormányzat átmenetileg használná a katari gépet addig, amíg „meg nem érkeznek az új Boeingek, melyek szállítása nagyon késik.”
Legális ez az egész?
Az ABC értesülései szerint a Fehér Ház jogászai és az igazságügyi minisztérium előzetesen készített egy elemzést, melyben arra jutottak, a Pentagon jogszerűen elfogadhatja az ajándékot, majd továbbadhatja azt Trump könyvtárának. Pam Bondi igazságügyi tárcavezető ezt egy saját kezűleg aláírt memorandumban is megerősítette, miután David Warrington, a Fehér Ház elsőszámú jogásza tanácsot kért az ügyben.
mások azonban nem ennyire biztosak az ügylet alkotmányosságában.
Ezt az alapító atyák nyilvánvalóan alkotmányellenesnek nyilvánították
– érvelt Chris Murphy demokrata szenátor. A connecticuti politikus az amerikai alkotmány I. cikkelyének 9. szakaszára utalt, miszerint
az Egyesült Államok joghatósága alá tartozó hasznot hajtó vagy bizalmi tisztséget betöltő személy a Kongresszus hozzájárulása nélkül idegen állam királyától vagy fejedelmétől ajándékot, anyagi juttatást, hivatalt vagy címet nem fogadhat el.
Ám Trump szerint, mivel az ajándékot nem ő személyesen, hanem az Egyesült Államok veszi át, ez a paragrafus nem vonatkozik a katari gépre.
Az ABC által megszólaltatott szakértők szerint konkrét megállapodás híján még nem lehet megállapítani, hogy alkotmánysértő lenne-e az alku, de
a jogi problémát elsősorban az támasztaná, ha Trump valóban használná a repülőt az elnöki ciklusa lejárta után is.
Az amerikai törvények szerint a szövetségi alkalmazottak, így az elnök is, csak a 480 dollárnál olcsóbb külföldi ajándékokat tarthatja meg. Az ennél értékesebb darabok a „népnek” szánt ajándéknak minősülnek, melyeket nyilvántartásba kell venni, majd a Fehér Ház erre specializálódott részlege dolgozza fel őket. Az ajándékok végül rendszerint a nemzeti levéltárba vagy az adott elnök könyvtárába kerülnek, mely dokumentációs központként is működik. Ha valami igazán elnyeri az elnök tetszését, megtarthatja a drágább szuvenírokat is, de csak ha megtéríti a piaci értékét.
Dan Weiner, a Brennan Center for Justice munkatársa nem lát törvényszerű módot arra, hogy Trump mandátuma végeztével is használja a gépet anélkül, hogy a szövetségi törvényhozás, a Kongresszus nem adott volna neki erre engedélyt szavazás útján. Arra van példa, hogy egy meggyötört elnöki repülőt vagy helikoptert végül egy egykori elnök könyvtárában állítsanak ki az utókor számára, de fontos különbség, hogy ezeket nem frissen alakították át, és nem lettek utána használatba véve.
A jogi aggályok mellett azonban etikai kérdések is felmerültek az egyezség kapcsán.
Brian Kilmeade, a Fox News műsorvezetője hétfőn arról kérdezte Karoline Leavittet, a Fehér Ház szóvivőjét, nem aggódik-e, hogy a katariak elvárnak majd valamilyen szívességet egy ekkora értékű ajándékért cserébe.
Egyáltalán nem, mert ismerik Trump elnököt, és tudják, hogy csak az amerikai közérdekeket szem előtt tartva dolgozik
– felelte a sajtótitikár, hozzátéve: a jogi részleteket még kidolgozzák, de minden adományt törvényesen kezelnek.
Chuck Schumer demokrata szenátusi vezető nem volt meggyőződve Trump feddhetetlenségéről, és „megvesztegetésnek” titulálta az ügyletet, ami szerinte „első osztályú külföldi befolyásolás extra lábtérrel.”
Mi a baj a katariakkal?
Tovább bonyolítja a helyzetet etikai szempontból, hogy a tranzakciót törvényesnek mondó Pam Bondi igazságügyi miniszter 2020-ban és a 2022-es futball-világbajnokság előtt
katar külföldi lobbistájaként dolgozott az egyesült államokban.
Egyszóval Bondi pár éve még a katari érdekek érvényesülését próbálta elősegíteni az amerikai Kongresszusban, de tevékenykedett a Ballard Partners nevű lobbicégnél is, ahol szintén Katart és több nagyvállalatot, köztük az Amazont képviselte.
Lobbista múltját Laura Loomer, a Trump bizalmasának tartott szélsőjobboldali influenszer is felhánytorgatta Bondinak. Loomer korábban „büszke iszlamofóbként” és „fehér nacionalistaként” beszélt magáról, alábbi posztjában pedig azon Katar elleni vádakra utalt, hogy az olajmonarchia iszlamista terrorszervezeteket pénzelhet(ett), többek közt a Hamászt is.
Imádom Trump elnököt. Golyó elé ugranék érte. De nevén kell neveznem a dolgokat. Nem fogadhatunk el 400 millió dolláros „ajándékot” öltönyös dzsihadistáktól. […] Ez tényleg sötét folt lesz az adminisztráció megítélésén. Nagyon csalódott vagyok
– elégedetlenkedett Loomer az X-en.
A jobboldali podcaster, Ben Shapiro közben azt kérte számon Trumpon, hogy a washingtoni „mocsár lecsapolását” ígérte, de a repülő elfogadása szembemegy ezzel.
Azt hiszem, ha Hunter Bidenre és Joe Bidenre cserélnénk a neveket, mindannyian kiakadnánk a jobboldalon
– vélekedett az ügyről Shapiro.
De republikánus politikusok szintén egymás után fejezték ki nemtetszésüket az ügylet kapcsán.
Rand Paul kentuckyi szenátor szerint nem jó ötlet elfogadni a luxusgépet, ami nem éri meg a korrupció látszatát sem. A politikus emellett „nem igazán rajongója” a katariaknak, kiváltképp az emberi jogi mérlegüknek.
Azon tűnődöm, hogy az emberi jogi teljesítményük megítélését nem homályosítaná-e el ez a nagy ajándék. Én nem fogadnám el. De ez csak én vagyok
– fejezte ki Paul, aki elkötelezett szabadpiac-pártiként Trump vámháborúját is bírálta nemrégiben.
Rick Scott floridai szenátor ugyanakkor nemzetbiztonsági okokból méltatlankodott, mondván, „nem repülnék egy katari gépen. Ők támogatják a Hamászt. Nem tudom, hogyan lehetne biztonságossá tenni [a gépet].”
Scott aggályai megalapozottnak tűnnek, szakértők szerint ugyanis évekig eltartana és több milliárd dollárba kerülne a 13 éves repülő átalakítása a jelenlegi Air Force One követelményeinek megfelelően.
Meglehet, hogy a gépet gyakorlatilag a vázáig le kellene csupaszítani és újra összerakni,
hiszen „egy atomrobbanásnak is ellenálló parancsnoki központtá” kell tenni, melyhez hozzátartozik egy ellenrakéta-rendszer és a légi utántöltés telepítése, azaz hogy a levegőben is meg lehessen tankolni. Emellett egy rendkívül alapos titkosszolgálati ellenőrzésre is szükség lenne, hogy eltávolítsák az esetleges lehallgatóeszközöket.
Az egyetlen ember, aki ezen elővigyázatosságok elvégzése alól felmentést adhat, az a haderő főparancsnoka, Donald Trump. Ezzel azonban nem kis biztonsági rizikót vállalna az elnök annak érdekében, hogy ne az elavult Air Force One fedélzetén kelljen repülnie többé.
Bármi is lesz végül a katari gép sorsa, a Trump-adminisztráció nem arról híres, hogy azonnal megfutamodjon a kritikák hatására.
Mindez azonban egy könnyen megfogható ügyként hullott most a demokraták ölébe, amivel egyszerre adhatnak hangot több, Donald Trumppal szembeni kritikájuknak, hiszen az alkotmányos rend felrúgása mellett a korrupcióról és más visszaélésekről szóló vádjaikat is illusztrálhatják vele.
portoflio
