Egykori NATO-vezető: az ukrajnai béke esélytelen
Ukrajna harca nemcsak saját szuverenitásáért folyik, hanem Európa jövőjéért, de a háború még idén tűzszünethez vezethet, tartós békére viszont aligha van esély. Ukrajna NATO-tagsága nem elméleti lehetőség, hanem a biztonságpolitikai rendezés sarokköve. A jelenlegi helyzet a hidegháborús Németország vagy a koreai-félsziget megosztottságához válhat hasonlóvá. Oroszország nem egy államként, hanem birodalomként működik, és eszközei a nyílt háborún túl a nyugati társadalmak destabilizálását is célozzák, amire válaszolnia kell Európának – többek között ezekről a kérdésekről beszélt Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, Ukrajna-ügyi különmegbízottja, a Center for European Policy Analysis vezető kutatója egy zártkörű sajtóbeszélgetésen, melyen a Portfolio is részt vett. Volker nemcsak Ukrajna geopolitikai szerepéről beszélt részletesen, hanem értékelte Magyarország keleti nyitását, a nyugat-balkáni biztonsági kockázatokat, valamint a NATO jövőjét is a háború árnyékában.
Kurt Volker, az Egyesült Államok volt NATO-nagykövete, valamint az ukrajnai ügyekért felelős különmegbízott, jelenleg a Center for European Policy Analysis (CEPA) vezető kutatója, a transzatlanti kül- és biztonságpolitika egyik legismertebb szakértője a héten Budapesten tartott előadást az európai geopolitikai helyzetről az Egyensúly Intézet és a NATO BESTalks konferenciáján, majd utána egy sajtóbeszélgetésen is részt vett, amelyen a Portfolio is ott volt.
Több mint három évtizedes tapasztalata révén Volker meghatározó szereplője a globális stratégiai gondolkodásnak, a washingtoni diplomáciai körök fontos szereplője, így átfogó elemzése a jelenkor ingatag helyzetéről, főként az ukrajnai háború alakulásáról, annak európai és globális következményeiről, valamint azokról a biztonságpolitikai forgatókönyvekről, amelyek meghatározhatják a kontinens következő éveit, különösen fontos betekintést jelentenek a zárt ajtók mögötti diplomáciai világba.
Volker értékelését azzal kezdte, hogy Oroszország célja nem csupán Ukrajna katonai legyőzése, hanem az ország nemzeti létezésének felszámolása.
Az ukránokat a nemzetük, a történelmük, a kultúrájuk és a nyelvük ellen éri támadás
– fogalmazott. A történelmi párhuzamokra utalva hangsúlyozta: Magyarország évszázadokon keresztül szintén harcolt nemzeti fennmaradásáért, különféle megszállások – török, náci, szovjet – alatt. Ezért sem érti, hogy a magyarországi politika miért viszonyul elutasítóan Ukrajna küzdelméhez.
Magyarország megcsinálta. Stabil, független demokrácia, tagja a NATO-nak és az EU-nak. Ez óriási siker
– mondta, hozzátéve, hogy a magyar történelmi tapasztalat alapján természetes szolidaritást tartana helyesnek Ukrajna irányába.
A korábbi NATO-nagykövet úgy látja, hogy már az idei végén reálissá válhat egy tűzszünet, ám tartós békére nem lehet számítani.
Volker szerint ennek oka, hogy Putyin céljai változatlanok: Ukrajna mint önálló nemzet megszűntetése, semlegesítése és kormányának kontroll alá vonása. Ez a nemzetközi közösség számára elfogadhatatlan.
A Portfolio kérdésére elmondta, hogy egy tűzszünet szerinte Észak- és Dél-Korea, vagy korábban Kelet- és Nyugat-Németország viszonyához hasonló helyzetet eredményezhet.
Ukrajna NATO-tagsága nem elrugaszkodott elképzelés, hanem a megoldás
Lapunk azon kérdésére, hogy egy tavaly augusztusi véleménycikkében az ukrajnai tűzszünet és béke zálogának azt nevezte, ha Ukrajna a NATO tagja lesz, mennyire tartja magát, azt mondta, hogy nem változott az álláspontja.
Németország úgy lett NATO-tag, hogy közben Kelet-Németország létezett. Ez negyven évig így volt
– emlékeztetett.
A megszállt ukrán területek hosszú távon békés eszközökkel történő visszacsatolását tartja kívánatosnak – mint az NSZK esetében, amelynek alkotmányában szerepelt a német újraegyesítés célja. Eközben szerinte a nem megszállt területek biztonságát NATO-védelem alá kell helyezni, és a lezáratlan háborús helyzet megint csak a XX. századi német példa miatt nem kizáró ok.
A NATO szerinte továbbra is a legerősebb elrettentő erő Európában. „Ha a balti államok nem lennének NATO-tagok, Putyin már megtámadta volna őket, ahogy tette ezt Georgiával és Ukrajnával” – mondta. Volker szerint Ukrajna tagsága kulcskérdés, és a „hajlandó koalíciója” – vagyis hogy néhány európai NATO-tagország önként vállaljon szerepet Ukrajna védelmében – életképes lehetőség.
Arra a kérdésünkre, hogy mennyire jelentheti a NATO eljelentéktelenedését, hogy Emmanuel Macron francia elnök az elmúlt években többször is agyhalott szervezetnek nevezte az észak-atlanti katonai szövetséget, ezért egy teljesen független európai hadi egység létrehozásába fogott, amihez partnereket is talált, azt válaszolta, hogy ez fontos fejlemény, de nem az euroatlantizmus vége.
Szükség van megerősített európai védelmi képességekre is, ezek azonban nem a NATO-tól függetlenül, hanem annak keretein belül kell hogy működjenek.
Volker szerint Donald Trump amerikai elnök sem szétverni akarja a szövetséget, hanem pusztán elvárja, hogy Európa nagyobb szerepet vállaljon saját biztonságának garantálásában.
Úgy véli, a jelenlegi háborúban Ukrajna nemcsak önmagáért, hanem Európa jövőjéért harcol. Putyin orosz birodalmi törekvései nem állnak meg Ukrajnánál: a balti államok, Kazahsztán, Grúzia, sőt Finnország is célpont lehet.
A konfliktus Volker szerint nem csupán katonai, hanem hibrid háború is, amely a Nyugat intézményei és társadalmai ellen irányul.
Kiberháború, szabotázs, politikai korrupció, célzott gyilkosságok – Oroszország ezekkel a módszerekkel nap mint nap támadja a nyugati országokat
– mondta. Putyin világnézete szerint Oroszország birodalom, amelynek természetes joga más népek felett uralkodni, különösen a szomszédos régióban. Ezt a logikát a Nyugat szuverenitás-központú rendszerének meg kell törnie.
Portfolio
