Lőszergyártásra és -beszerzése különít el hatalmas összeget az EU, és a tervek szerint ez az ukránoknak jelenleg leginkább szükséges lőszereket helyezi majd előtérbe. Az ügy kiemelt fontosságát jelzi, hogy a lehető leggyorsabban szeretnék keresztülvinni.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás új lépcsőfokaként az Európai Unió azt fogja javasolni, hogy 1 milliárd eurót különítsenek el lőszergyártásra- és beszerzésre, különösen 155 mm-es tüzérségi lövedékekre – írja a Politico, uniós dokumentumokra hivatkozva.
Az EU egy kormányközi pénzalapon, az Európai Békekereten keresztül segíti Ukrajna fegyverellátását, amelyből az ukránoknak fegyvert exportáló országoknak fizetnek visszatérítést.
Az eszközből eddig 3,6 milliárd euró katonai segélyt folyósítottak a megtámadott országnak. Tavaly decemberben pedig a tagországok úgy döntöttek, 2023-ig további 2 milliárd euróval növelik a finanszírozást.
Mi az az Európai Békekeret?A Tanács által 2021 márciusában létrehozott keret hivatalosan egy költségvetésen kívüli eszköz, amelynek célja, hogy „az uniót fokozottan képessé tegye a konfliktusok megelőzésére, a béke megteremtésére és a nemzetközi biztonság megerősítésére”, méghozzá azáltal, hogy „lehetővé teszi a közös kül- és biztonságpolitika keretében végrehajtott katonai vagy védelmi vonatkozású operatív intézkedések finanszírozását”. A „békekeret” tehát valójában egy háborús alap, amit azért kellett megteremteni, mert az EU-s központi költségvetést nem lehet katonai célokra felhasználni. |
A brüsszeli lap leszögezi, eddig a kiadási igényeket lazán határozták meg, azonban az EU most nagy hangsúlyt kíván fektetni a tüzérségi lőszerekre. Erre van szükségük ugyanis az ukrán erőknek – szól az érvelés.
Ennek érdekében jön az 1 milliárd eurós „rendkívüli támogatási csomag” – olvasható az említett dokumentumban –, amelynek középpontjában a lőszerek szállítása áll. A pénzt elsősorban 155 mm-es lövedékekre akarják elkölteni.
A 155 mm-es tüzérségi lőszer egy igen elterjedt, NATO-szabvány szerinti lövedéktípus, mely alkalmazható többek között a németek által átadott Panzerhaubitze 2000 önjáró tarackhoz. |
Az uniós dokumentum az európai ipari termelés felpörgetését is előirányozza, amely a háború által megkövetelt ütemben próbál lőszert előállítani.
A javaslat kedvező (akár 90 százelékos) visszatérítési arányt lenget be, tekintettel a rendkívüli sürgősségre és a tagállamok készleteinek kimerülésére. Egy ilyen magas arány a jelentős katonai segítséget nyújtó tagországok megnyugtatására szolgálhat, véli a Politico. Megjegyzi, amikor a visszatérítési arány tavaly 50 százalék alá esett, néhány uniós tagország, különösen az ukránok támogatásában jeleskedő Lengyelország, kifejezetten nehezményezte ezt.
Van a finanszírozási javaslatnak egy másik része is, mely az „önkéntes pénzügyi hozzájárulás” nevet viseli, és a brüsszeli lap szerint egy lehetséges kiutat kínál azon országok számára, amelyek nem vesznek részt a programban, mint például a semleges Ausztria, és Magyarország; amelyek vonakodnak az emberi élet kioltására alkalmas fegyverek biztosításától.
Azt is hangsúlyozza a dokumentum, hogy figyelembe veszik az egyes országok sajátos jogi korlátait, valamint felvázolja annak lehetőségét is, hogy „konstruktív módon tartózkodjanak a halálos segítségnyújtási intézkedésektől”.
A közös lőszerbeszerzésekkel kapcsolatban új rendszer jöhet létre, amely hét kategóriát foglal magába a kézifegyverek kaliberétől a 155 mm-es kaliberig. Jelenleg – mint már fentebb szó volt róla – különösen a 155 mm-es lőszerek beszerzését kell felgyorsítani, hiszen erre a lőszertípusra különösen nagy a kereslet, mivel az ukrán erők nagy hatótávolságú, precíz tüzérségi eszközökben használják – áll a javaslatban.
Az ügy sürgősségére való tekintettel a projektmegállapodást legkésőbb márciusban szeretnék aláírni, a szerződéseket pedig április vége és május vége között kell megkötni.
A dokumentum azt is előirányozza, hogy a gyártás felfuttatásához fokozott támogatásra van szükség, ugyanis az európai fegyvergyárak jelenleg szinte teljes kapacitással működnek, és az árak könnyen elszabadulhatnak.
Konkrét intézkedéseket is megemlítenek, mint például „a gyártási szűk keresztmetszetek azonosítása és megszüntetésének elősegítése”, vagy „az érintett vállalatok együttműködésének elősegítése” az ellátás biztosítása érdekében.
A Politico információi szerint a dokumentumot a védelmi miniszterek a jövő héten Stockholmban tartandó informális találkozón vitatják majd meg, és várhatóan március 20-án a Külügyek Tanácsa hivatalosan is elfogadja.
hirado.hu