Egyre nagyobb a baj az Európai Néppártban
A Fidesz és a francia Republikánusok is szigorúbb migrációs politikát várnak a pártcsaládtól.
Nyertesei és vesztesei is lesznek a britek kilépésének az Európai Parlamentben egy friss elemzés szerint. A Fidesz–KDNP-t is tagjai közt tudó Európai Néppártot egyre súlyosabb véleménykülönbségek is feszítik.
Az Európai Néppárt (EPP) lesz a fő haszonélvezője a britek távozásának az Európai Parlamentben, a legnagyobb, jobbközép frakciónak ugyanis egyáltalán nincs tagja a szigetországból, az új, kisebb parlamentben viszont öttel több mandátumuk lesz – írta a napokban megjelent elemzésében a VoteWatch, melyet a magyar Hírlap szemlézett.
A január 31-i Brexit után a jelenlegi 751 helyett 705 képviselője lesz az EP-nek, 27 mandátumot pedig újraosztanak az arányosság érdekében. A bennmaradó tagállamok körülbelül fele kap egy-öt plusz képviselőt, elvenni pedig senkitől sem fognak. A brüsszeli think tank rámutatott, hogy bár a megnövelt létszám előnyt jelent az EPP-nek a veszteségeket elszenvedő szociáldemokratákkal (S & D) és liberálisokkal (Renew Europe) szemben, a belső megosztottság azonban egyre nagyobb kihívást jelent a frakciónak.
A VoteWatch szerint elméletileg akár jót is tehetett volna az EPP egységének, hogy a korábbiaknál gyengébben szerepelt a tavalyi EP-választáson, hiszen kevesebb képviselőt könnyebb összetartani. A gyakorlat azonban az ellenkezőjét mutatja: az új ciklus első hat hónapjában az EPP kohéziója – azaz frakciófegyelme – hosszú évek óta először volt rosszabb, mint a Renew-é. Ez nem csak azért lényeges, mert az EPP adja az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság mögött felálló többség legfőbb erejét, hanem azért is, mert a Néppárt kezd kettészakadni a balra és a jobbra húzó erők között, ez pedig csökkenti a mozgásterét, amikor kompromisszumokat akar kötni más frakciókkal.
A Néppárt vezetésének – fogalmaz az elemzés – nem kis fejfájást okozhat, hogy egyik legerősebb pártja, a Fidesz egyre nagyobb mértékben szavaz a csoport álláspontjától eltérően. A VoteWatch szerint a magyar kormánypárti delegáció a ciklus első félévében nagy arányban együtt szavazott a lengyel kormánypártot is soraiban tudó Európai Konzervatívokkal és Reformistákkal (ECR), migrációs és gendertémákban pedig az olasz Liga által vezetett Identitás és Demokráciával (ID).
Az elemzésből az is kiderül, hogy a francia Republikánusok együttszavazási hajlandósága is meredeken zuhant az elmúlt időszakban. A legutóbbi, Magyarországról szóló EP-vitában egyébként éppen a republikánusok egyik képviselője, Francois Bellamy állt ki markánsan magyar társai mellett.
A francia képviselők a migráció, a család és a nemzeti identitás kérdésében jobbra állnak az EPP központi vonalától, a költségvetési és nemzetközi kereskedelmi ügyekben azonban hajlamosak inkább a baloldallal összeszavazni. A VoteWatch szerint a Republikánusok politikáján látszik, hogy nyomást gyakorol rájuk a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés erősödése: a jobbközép is kénytelen olyan politikát folytatni, ami korlátozza a bevándorlást, viszont védi a szociális biztonságot.
A tavalyi EP-választás után a néppártiak kevesebben, a liberálisok viszont többen lettek, ők az EP királycsinálói, nélkülük gyakorlatilag nincs többsége. A VoteWatch elemzése szerint az új ciklus első hat hónapjában a Renew volt a legtöbbször a „nyerő oldalon”. Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság Lendületben (La République En Marche) mindeddig sikertelenül próbálta dominálni a frakciót. A Brexit utáni új mandátumelosztásban azonban megerősödnek, kettővel több képviselő-jük lesz.
Az EP legegységesebb csoportja egyébként a Zöldek. A tavalyi EP-választáson megerősödtek, a Brexit azonban érzékeny veszteséget jelent számukra, elvesztik jól teljesítő brit képviselőiket, tagjaik tíz százalékát.
Forrás: Magyar Hírlap
