A közelmúltban elfogadott brüsszeli migrációs paktum egyre több országban vált ki ellenállást.
Kilenc évvel ezelőtt Angela Merkel, Németország akkori kancellárja lehetővé tette több százezer illegális bevándorló bejutását Európába. Azóta a helyzet alig változott: körülbelül nyolcmillió ember érkezett a kontinensre menedékjogot kérve, akik közül sokan továbbra is itt élnek, annak ellenére, hogy nem mindegyikük szorul valódi védelemre. Petra Steger, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) európai parlamenti képviselője egy véleménycikkében kifejtette, hogy az EU évekig folytatta a hibás dublini rendszert, amely nem tudta hatékonyan kezelni a helyzetet.
Steger szerint a 2026-ban életbe lépő uniós menekültügyi és migrációs paktum sem hoz jelentős javulást. Úgy véli, a dokumentum messze elmarad az elvárásoktól, különösen a külső határok védelme terén, amely elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy visszatartsa a gazdasági migránsokat. Ennek következtében egyre több tagállam fordít hátat az EU migrációs politikájának. Dánia már korábban kilépett a dublini rendszerből, és most Hollandia és Magyarország is követné ezt az irányt. Továbbá, az EU-n belül fontosabb országokban, mint például Franciaországban és Németországban, is nő az elégedetlenség. Franciaország újratárgyalná a paktumot, különös tekintettel a visszatérési irányelvekre, míg Németországban a közelmúltban bevezetett határellenőrzések sem hozták meg a várt eredményt, hiszen a migránsok továbbra is bejutnak az országba.
Steger arra is felhívta a figyelmet, hogy a viták következtében az uniós államok egyre inkább kivonulhatnak az EU menekültügyi szabályozásából, ami különösen Ausztriát érintheti hátrányosan. Ausztria képviseletében Magnus Brunner kapott kulcsszerepet a migrációs ügyek kezelésében az Európai Bizottságban, ami miatt Steger attól tart, hogy az Osztrák Néppárt (ÖVP) továbbra is támogathatja az EU hibás menekültpolitikáját.
A képviselő szerint csak egy konzervatív, jobboldali kormány vezette koalíció tudná rávenni az Osztrák Néppártot arra, hogy betartsa választási ígéreteit. Steger hangsúlyozta, hogy Ausztria – és a többi uniós ország – sikere érdekében hatékony külső határvédelmet kellene megvalósítani, valamint működő hazatoloncolási megállapodásokat kellene kötni az elutasított menedékkérők származási országaival. Ha ez nem valósul meg, az EU-nak lehetőséget kellene adnia a tagállamoknak, hogy kilépjenek az uniós menekültpolitikából, vagy legalábbis lehetővé kellene tenni, hogy azok, akik nem kívánnak részt venni ebben a rendszerben, kiléphessenek – tette hozzá Steger.
napi téma