Elkezdődött – Trump tényleg kirobbantotta a háborút
Életbe léptek a nagyjából mindenki által ellenzett intézkedések: az acél- és alumíniumtermékek importját mostantól 10 illetve 25 százalékkal sújtja az Egyesült Államok. Ezzel egyidőben Trump bejelentette, hogy védővámokat vetnek ki mintegy 60 milliárd dollárnyi kínai importtermékre. A kereskedelmi háború megkezdődött.
Az Egyesült Államok barátjaként tekint Kínára, „fantasztikusan tiszteli Hszi Csin-Ping elnököt, de ez nem változtat az amerikai kereskedelmi deficit gondján „, fogalmazott a Fehér Házban tett bejelentésekor Donald Trump. Hozzátette: a jelenlegi, az amerikai kereskedelemre nézve erősen deficites helyzet nem maradhat fenn tovább. „Ez nem korrekt” – állapította meg.
Az elnök hangsúlyozta, hogy a Kínával szemben fennálló deficit „ellenőrizhetetlenné vált”, és külön kiemelte Peking felelősségét amerikai szellemi tulajdon ellopásában. „Beszéltünk Kínával és nagyszabású tárgyalások közepette vagyunk, majd meglátjuk, mire jutunk” – fogalmazott Trump, leszögezve, hogy ennek ellenére dönt a védővámokról.
Mike Pence alelnök szintén rövid beszédet mondott, amelyben a többi között leszögezte: „a gazdasági önfeladás korszakának vége”. Robert Lighthizer bejelentette, hogy korlátozások várhatóak az Egyesült Államokban tervezett kínai beruházásoknál is, ennek elsődleges oka az amerikai szellemi tulajdon nagyarányú eltulajdonítása.
Az aláírt memorandumot megkapja a pénzügyminisztérium is, amelynek hatvan nap áll a rendelkezésére, hogy ajánlásokat tegyen a védővámokban érintett kínai importtermékek végső listájára. Ugyancsak a pénzügyi tárca feladata, hogy előterjessze a kínai beruházások korlátozására tett konkrét intézkedéseket. Bejelentésekor Donald Trump nem részletezte, hogy a védővámok mely kínai termékekre vonatkoznak majd.
A Reuters szerint az amerikai vámtarifák az érintett termékek listája közzététele után, egy 30 napos konzultációs időszakot követően lépnének életbe.
Az Egyesült Államokban ma hatályba lépnek az acél- és alumíniumtermékek importjára kivetett vámokról szóló korábbi elnöki nyilatkozatok, amelyek az acél behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos vámmal sújtják. Az Európai Unió ez alól mentességet élvez egyelőre, csakúgy mint Mexikó, Kanada, Argentína, Ausztrália, Brazília és Dél-Korea – legalábbis mindaddig amíg folynak a tárgyalások a végleges egyezségről.
Az Egyesült Államok szövetségesei és vetélytársai egybehangzóan a szabadkereskedelem elleni szabályszerű támadásnak és egyértelmű protekcionista fordulatnak minősítették Trump elnök döntését a védővámok bevezetéséről. Az Európai Unió és Kína különösen nehezményezte azt, hogy az amerikai elnök nemzetbiztonsági okokra hivatkozott döntésében.
Az amerikai tőzsdeindexek meredeken zuhantak csütörtökön. Zárásra a Dow Jones ipari átlag közel 3 százalékos mínuszba került, az S&P és a Nasdaq indexek vesztesége 2,5 százalék körül volt. A Commercial Metals és a United States Steel több mint 10 százalékot zuhant egyetlen nap alatt, az Alcoa is 6 százalékot meghaladó veszteséget könyvelt el.
Ázsia és a csendes-óceáni térség tőzsdéin meredeken zuhantak az irányadó indexek pénteken. Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 4,66 százalékos, a dél-koreai Kospi 3,18 százalékos, az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 pedig 1,96 százalékos mínuszban zárt. A vezető sanghaji index 3,79 százalékos, a hongkongi Hang Seng pedig 3,30 százalékos mínuszban közelített a záráshoz.
A The Wall Street Journal a szerdai számában arról számolt be, hogy Peking már készíti elő a válaszlépéseket, amelyek elsősorban a Kínába irányuló amerikai szója- és sertésexportot érinthetik. A pekingi kereskedelmi tárca pénteken azt jelentette be: kína 3 milliárd dollárnyi amerikai importtermékre tervez vámot kivetni, hogy kiegyensúlyozza az Egyesült Államok kínai acél- és alumínium termékekre kivetett védővámjait.
Kína összeállított egy 128 amerikai terméket felsoroló listát. Peking egyebek mellett azt fontolgatja, hogy 15 százalékos védővámot vet ki az amerikai szárított gyümölcsökre, borra, és acélcsövekre, illetve 25 százalékosat a sertésexportra, valamint az újra feldolgozott alumíniumtermékekre.Az elmúlt évtizedekben Kína több mint 3000 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai állampapírokat, így Amerika egyik fő hitelezőjévé vált. Amerika pedig időnként erősen túlköltekezik, ilyenkor adóssága növekedik, és ezt valakinek finanszíroznia kellett. Nemrég
Kína meglepő bejelentést tett: lehet, hogy nem vesznek több amerikai kötvényt, elég, amennyi van. A piacok megijedtek, a hozamok megugrottak. Kína meg is kezdte amerikai állampapír-portfóliójának csökkentését januárban.
Forrás: privatbankar
