Elkezdték szabadon engedni a kurdok az iszlám harcosokat – így éleszti újjá az USA az Iszlám Államot?
z Iszlám Állam egykori harcosaira általában két-három évnyi börtönbüntetést szabtak ki.
Szíriában a kurdok a megbékélésre hivatkozva szabadon bocsátják az elfogott dzsihadistákat – írta szíriai helyszíni riportjában a The Washington Post című napilap.
A lap újságírónője a Szíria északkeleti részén fekvő, kurdok uralta Kamisli városából keltezte riportját. Ellátogatott a városnak abba a szigorúan őrzött börtönébe is, ahol az Iszlám Állam nevű terrorszervezet egykori harcosait tartják fogva.
Tapasztalatairól beszámolva leírta: a börtönben a volt dzsihadistákat arra tanítják, hogy papírból békegalambokat és virágformákat hajtogassanak büntetésük letöltése idején. Az Iszlám Állam egykori harcosaira általában általában két-három évnyi börtönbüntetést szabtak ki. Ám míg Irakban a börtönökben – az újságírónő szerint – nyomorúságos körülmények közt tartják fogva és nem egyszer megkínozzák őket, majd nagyon hosszan tartó börtönt, vagy halálbüntetést szabnak ki rájuk, addig a szíriai kurdok – akik az Egyesült Államok szövetségesei – más megközelítéssel próbálkoznak.
A riporter meg nem nevezett tisztségviselőket idézve hangsúlyozza, hogy a kurdok rehabilitálni és integrálni szeretnék a dzsihadistákat. Meglátása szerint a kurdok megbocsátó magatartása részben azzal magyarázható, hogy elutasítják a halálbüntetést, részben pedig azzal, hogy megbékélést és a szélsőségességek ördögi körforgásának megszakítását szeretnék elérni. „Több száz harcost egyszerűen szabadon bocsátottak a helyi arab törzsekkel kötött alkuk alapján” – írta a Post munkatársa, s ezt lépést a megbékélés gesztusaként értelmezte.
„Ha én egy férfit halálra ítélek, akkor ezzel gyűlöletet gerjesztek. De mi azt akarjuk, hogy ezek az emberek bízzanak bennünk. Ha bosszút állunk, ezzel radikalizáljuk az embereket, de a megbékéléssel szerintem véget vethetünk ennek a problémának” – nyilatkozta a lapnak Káled Barjas Ali, a terroristákkal foglalkozó bíróságok egyik bírája.
A lap megszólaltatta Colin Clarke terrorelhárítási szakértőt, a New York-i székhelyű Soufan Központ munkatársát is. Clarke szerint a szakemberek még mindig nem igazán vannak tisztában azzal, hogy a terroristák felfogásának megváltoztatása érdekében „mi az ami működik és mi az ami nem jó”.
Az újságíró megjegyezte: miután az Egyesült Államok és szövetségesei katonailag legyőzték az Iszlám Államot, arra még nem sikerült tervet kidolgozniuk, hogy mi legyen a csaknem 90 ezer letartóztatott dzsihadistával és családtagjaikkal.
Forrás: Mandiner
