Néhány hét múlva brutálisan magas árak és áramhiány várhat Magyarország lakosságára, miután Kijev részleges tilalmat rendelt el a területükön áthaladó orosz olajra.
Magyarország komoly versenyfutásba kezdett az idővel, hogy elkerülje az áramkimaradásokat és az üzemanyaghiányt, miután Ukrajna részleges tilalmat vezetett be a területén áthaladó orosz olajra. Kijev nemrég több szankciót is kivetett a legnagyobb magántulajdonban lévő orosz vállalat, a Lukoil Közép-Európába irányuló tranzitjaira. Ezzel felülbírálta az Európai Unió által meghatározott mentességet, amely több országnak is hosszabb türelmi időt biztosít a szállítások leállítására.
A döntéssel Ukrajna egyértelműen el akarja vágni a Kreml az egyik legjelentősebb bevételi forrásától.
A hír azonban komoly pánikot okozott Budapesten, Magyarország olajimportjának hetven százaléka ugyanis orosz forrásból származik – írja a Politico. Az ukrán intézkedések súlyos helyzetet teremthetnek – vázolta a lapnak Ilona Gizińska, a Centre for Eastern Studies agytröszt kutatója és Magyarország-szakértője.
Hozzátette, hogy a magyarok „heteken belül” égbe szökő energiaárakkal és áramhiánnyal szembesülhetnek, ha addig nem talál valamilyen megoldást a kormány. Az összeállítás megjegyzi: a Center for Research on Energy and Clean Air agytröszt adatai szerint Magyarország csupán idén áprilisban csaknem negyedmilliárd eurót költött orosz nyersolajra és gázra. A Center for Research on Energy and Clean Air agytröszt adatai szerint Magyarország csupán idén áprilisban csaknem negyedmilliárd eurót költött orosz nyersolajra és gázra.
Szijjártó Péter pénteken élesen bírálta Kijevet a lépésért, és úgy fogalmazott, ezzel a lépéssel komoly veszélybe sodorják Magyarország energiabiztonságát. „Az ukrán hatóságok kezdetben hajlottak megoldást találni a helyzetre, ezek a kísérletek azonban elhaltak azóta” – fogalmazott a külügyminiszter. Pénteken Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azzal vádolta meg Ukrajnát, hogy „politikai döntést” hozott, majd hozzátette: a helyzet most kritikussá vált azok számára, akik még mindig orosz olajat vásárolnak.
Egyre feszültebb a viszony a két ország között
Ukrajna és Magyarország között alapvetően is egyre feszültebbé vált a viszony az elmúlt hetekben: Zelenszkij egy héttel ezelőtt kritizálta igen élesen a magyar miniszterelnököt, amiért az önjelölt békemissziója során Moszkvába is ellátogatott.
Az ukrajnai háború kirobbanása után az EU embargót vezetett be az orosz olaj importjára. Magyarországot, Szlovákiát és Csehországot azonban felmentették az intézkedés alól, több időt hagyva nekik alternatívát keresni, azzal a feltétellel, ha ezt a lehető leggyorsabban teszik. Inna Sovsun, az ukrán képviselő szerint azonban Kijev most a saját kezébe vette a dolgot.
„Több mint két éve várunk arra, hogy az EU és a G7-ek valódi szankciókat vezessenek be az orosz olaj ellen” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a szóban forgó vezetéken még mindig napi 200 ezer hordónyi nyersanyagot szállítanak.
„Moszkva tavaly 180 milliárd dollárt keresett az olajexportjával, azt pedig kissé abszurd nekik megengedni, hogy ukrán „közreműködéssel” jussanak ehhez a pénzhez, amelyet aztán a gyilkolásunkhoz használnak” – magyarázta Sovsun. Az intézkedésnek azonban van egy másodlagos funkciója is, mégpedig hogy rávegyék Magyarországot; ne akadályozza tovább az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat és az ország EU-s csatlakozását – legalábbis erre utalt Sovsun.
„A létező összes diplomáciai módszert kipróbáltuk már, egyik sem működött. Így hát más módszert kell alkalmaznunk”– fogalmazott. Az intézkedés Szlovákiát is érinti.
atv