Elszabadultak az indulatok az amerikai metropoliszban – Donald Trump drámai lépése csak olaj volt a tűzre?
Néhol erőszakos zavargásokba torkolló tüntetések törtek ki az Egyesült Államok második legnagyobb városában, Los Angelesben pénteken, miután híre ment annak, hogy az illegális bevándorlás elleni fellépését éppen magasabb fokozatra kapcsoló Trump-adminisztráció rajtaütéseket hajtott végre több helyszínen. Bár komoly károkat okozó incidensekre Los Angeles csupán egy-egy pontján került sor, és áldozatokról sem tudni, a rendbontásról készült, közösségi médiát bejáró felvételek példátlan lépésre ösztökélték Donald Trumpot, aki a demokrata vezetésű állam jóváhagyása nélkül döntött a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság városba vezényléséről. Gavin Newsom kormányzó és a Fehér Ház közötti indulatok odáig fajultak, hogy Trump tegnap a tétlenséggel vádolt Newsom letartóztatásáról is helyeslően nyilatkozott.
A tiltakozásokat az amerikai Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) Los Angeles-i rajtaütései váltották ki pénteken, melyek elsősorban a többmilliós metropolisz főként latinók által lakott negyedeit érintették. A belvárosi Westlake kerület lakosságának például háromnegyede hispán, a Los Angeles déli agglomerációjában található Paramountban pedig tízből nyolc, a szomszédos Comptonban pedig tízből hét lakos spanyolajkú felmenőkkel bír.
Kalifornia az Egyesült Államok legnépesebb állama közel 40 millió lakossal, becslések szerint az országban élő több mint 11 millió illegális bevándorló negyede élhet itt, a mexikói határ mentén. Kalifornia 2017 óta úgynevezett „menedékállam”, azaz az állami és helyi rendfenntartó hatóságok nem végeznek bevándorlásügyi nyomozásokat és letartóztatásokat, illetve korlátozott az együttműködésük a szövetségi bevándorlásiakkal – ám az állami törvény a föderalizmus elvének megfelelően az utóbbiak, például az ICE működését természetesen nem érinti.
egy helyi jogvédő szervezet alapján A szövetségi hatóságok pénteken hét helyen razziáztak,
többek közt az Ambience Apparel egyik üzletében Los Angeles divatnegyedében és egy westlake-i Home Depot barkácsáruház parkolójában, ahol papírok nélküli napszámosokat vettek célba. A Washington Postnak szemtanúk arról számoltak be, hogy a Home Depot-nál az ICE ügynökei (akikre a spanyolajkú bevándorlók csak „La Migra„-ként hivatkoznak) gyakorlatilag mindenkit megbilincseltek, akit csak értek és el tudtak kapni. Az ICE közlése szerint aznap 44 engedély nélküli bevándorlót tartóztattak le egyetlen helyszínen, további 77-et pedig Los Angeles szélesebb vonzáskörzetében. A későbbi erőszakot elítélő Claudia Sheinbaum mexikói elnök szerint 35 mexikói állampolgár volt az őrizetbe vettek között.
A rajtaütések hírére többen azok színhelyére siettek, tiltakozásukat kifejezve. Az egyik razzia közepette őrizetbe vették Kalifornia legnagyobb szakszervezetének vezetőjét, David Huertát is, aki egy videofelvétel tanúbizonysága szerint szintén az eseményeket figyelte. Huertát a maszkos egyenruhások a földre vitték, miután látszólag elállta egyikőjük útját. A Szolgáltatóipari Munkavállalók Nemzetközi Szakszervezetének (SEIU) állami vezetőjét kórházba szállították, majd a Metropolitan büntetés-végrehajtási intézetben tartották fogva.
Helyi idő szerint péntek délutánra demonstráció kezdődött a Huertát is őrző szövetségi fogda belvárosi épületénél, mely körülbelül pár száz fősre duzzadt. Egyes tüntetők betondarabokkal és kövekkel dobálták a könnygázt és paprikaspray-t bevető rohamrendőröket, miután a városi rendőrség törvényellenesnek nyilvánította a gyülekezést. Huerta ellen hatóságok akadályozásának vádjával indítottak büntetőeljárást, de hétfőn kiengedték az őrizetből.
Az eszkaláció
Szombaton egy paramounti barkácsáruháztól is érkeztek hírek egy állítólagos bevándorlási razziáról, de ez végül tévesnek bizonyult. A híresztelés azonban az ottani Home Depot-nál is több száz fős tiltakozáshoz vezetett, egyes tüntetők pedig erőszakossá váltak, és kövekkel dobálták az ICE ügynökeinek egyik járművét.
Kora délutánra elrendelték ennek a demonstrációnak is a feloszlatását, miközben a belvárosi tüntetések sem hagytak alább.
Szombat estére Comptonban is olykor erőszakba torkolló megmozdulások kezdődtek, itt pár helyen tüzet gyújtottak, többek közt egy autó is lángra gyúlt. Ugyancsak az esti órákban a Metropolitan fogdából szövetségiek egy alakulata kitört, és visszaszorította a mintegy 100 fős tömeget.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó péntekről szombatra virradó hajnalban hosszas telefonhívás keretében egyeztetett Donald Trump amerikai elnökkel, bár a demokrata kormányzó szerint Trump akkor nem említette, hogy a nemzeti gárda bevetését tervezné, és a Washington Post forrásai szerint „triviális” dolgokról beszéltek. Newsom emiatt „hidegvérű hazugnak” nevezte később elnököt.
Este Tom Homan, a Fehér Ház határügyi megbízottja jelentette be, hogy aktiválják a nemzeti gárdát a Los Angeles megyei zavargások miatt, miközben Trump a Truth Socialön közölte:
ha Gavin Newscum, Kalifornia kormányzója és Karen Bass, Los Angeles polgármestere nem tudja elvégezni a munkáját, amire köztudott, hogy képtelenek, akkor a szövetségi kormány közbelép és megoldja a problémát, a ZAVARGÁSOKAT ÉS FOSZTOGATÁSOKAT, úgy, ahogy azt kell!!!!
Trump még aznap este rendeletet írt alá 2 ezer nemzeti gárdista 60 napra történő „föderalizálásáról”,
a szövetségi hatóságok munkatársait és ingatlanjait fenyegető „erőszakra és rendbontásra” reagálva.
Newsom az X-en azt állította, hogy a szövetségi kormány „arra készül, hogy átvegye a kaliforniai nemzeti gárda feletti irányítást.” A szövetségi hadseregben tartalékos szerepet betöltő Nemzeti Gárda egységei tagállami irányítás alatt állnak, és
legutóbb 1965-ben fordult elő, hogy Washington egy állami kormányzó beleegyezése nélkül vesse be a gárdistákat.
Akkor Lyndon B. Johnson a fekete polgárjogi tüntetések védelme érdekében vetette be az egységeket Alabamában.
Los Angelesbe legutóbb 1992-ben küldte be a Nemzeti Gárdát George H. W. Bush elnök, miután főleg faji alapú zavargás tört ki a fekete Rodney Kinget megölő fehér rendőrök esküdtszéki felmentése nyomán. Ám fontos különbség, hogy az idősebb Bush a helyi tisztviselők kérésére cselekedett, és a mostaninál sokkal jobban elszabadult a káosz és a bűnözés, ami akkoriban 63 halálos áldozatot követelt.
Ez a lépés szándékosan uszító, és csak fokozza a feszültséget
– fogalmazott Newsom Trump szombati intézkedése kapcsán, majd leszögezte, „a Los Angeles-i hatóságok képesek egy pillanat alatt rendfenntartó segítséghez jutni.” Karen Bass polgármester a washingtoni kormányzatot „provokációval” vádolta, és Newsommal egyetemben békés tüntetésre szólított fel.
Szombat estére Trump bevándorlási ügyek terén kulcsfontosságú kabinetfőnök-helyettese, Stephen Miller kormányzat elleni „lázadásnak” titulálta a történteket, egy olyan közösségi médiában terjedő felvételre hivatkozva, melyen mexikói zászlót lengető tüntetők látszódnak a Comptonban lángoló kocsi körül. J.D. Vance mindeközben azt fejtegette, hogy a külföldi zászlós, „rendvédelmi tiszteket bántalmazó” személyek kimerítik az „invázió” fogalmát.
Jim McDonnell Los Angeles-i rendőrfőnök arról beszélt a CBS tudósítása szerint, hogy a tüntetések egyelőre a polgári zavargások mintáját követik, a Trump-kormányzat azon állításait viszont visszautasította, miszerint a városi rendőrség nem segített a szövetségi hatóságoknak pénteken. Elmondása szerint a lehető leggyorsabban reagáltak, ám mivel nem értesítették őket előzetesen a razziákról, nem is készülhettek volna fel jobban.
Bár Trump már június 8-án gratulált az általa beküldött Nemzeti Gárda munkájához, Newsom az X-en arra hívta fel a figyelmet, hogy amikor ezt kiposztolta az elnök, még meg sem érkeztek a gárdisták a városba.
Azt, hogy a fennforgás csak a nyugati-parti nagyváros bizonyos pontjait érinti, egyébként jól szemlélteti, hogy vasárnap bármiféle incidens nélkül megtartották például az éves Pride-felvonulást Los Angelesben.
Csak nő a feszültség
Vasárnap virradóra kijárási tilalmat rendeltek el, reggelre pedig körülbelül 300 nemzeti gárdista meg is érkezett a városba, hogy segítse a szövetségi hatóságok munkáját és megvédje a kormányzati épületeket. A belvárosban újabb, többezres tüntetés kezdődött, de a rendőrség rövid időn belül megkezdte annak feloszlatását. Délután több újságírót eltaláltak a gumilövedékeket bevető hatóságok, köztük egy ausztrál újságírót, de két rendőr szintén megsérült, miután motorosok át akarták törni a rendfenntartó erők vonalát.
A vandalizmus egyre nagyobb méretet öltött:
falakat firkáltak össze, autókat rongáltak meg, és legalább öt, Waymo típusú „robotaxit”, azaz önvezető autót felgyújtottak. Az internetet bejárták azok a felvételek, amelyeken egy arcát eltakaró férfi egy lángok martalékává vált jármű tetején feszít.
Newsom elfogadhatatlannak nevezte a jelenetet, és elmondása szerint az ilyen képek csak Trump malmára hajtják a vizet. A mexikói zászlós felvételekre és az állam bevándorlási politikájára Stephen Miller úgy reagált,
egyszerűen fogalmazva, Kalifornia állam kormánya bűnrészességet vállalt és összeesküvést szőtt az Egyesült Államok elleni invázió érdekében.
Tüntetők százai emellett elfoglalták a 101-es autópályát, két sávot lezárva. A megmozdulások hétfőn sem hagytak alább.
Hétfő délig összesen 53 embert tartóztattak le a helyi hatóságok. A Los Angeles-i rendőrség közölte, 31 embert vettek őrizetbe többek között tömegoszlatás elmulasztása, rendőrök testi épségének veszélyeztetése, fosztogatás és gyújtogatás miatt. A kaliforniai autópálya-rendőrség 17 embert tartóztatott le, a megyei seriffhivatal pedig ötöt. McDonnell rendőrfőnök „undorítónak” nevezte a bajtársai ellen elkövetett erőszakot, kiemelve, hogy a legagresszívebb személyek nem feltétlenül helyiek:
sokan csak azért jönnek ide más helyekről, hogy embereket bántsanak és pusztítást okozzanak.
Az amerikai hadsereg hétfőn tudatta, hogy további 2 ezer főt mozgósítanak a fennforgás miatt.
A Pentagon szóvivője szerint az extra gárdisták feladata az ICE és a szövetségi rendfenntartó erők támogatása lesz. De ez még nem minden, hétfőn mintegy 700 tengerészgyalogost is szolgálatba hívtak a gárda támogatására, akik ma érkezhetnek meg Los Angeles térségébe.
A szövetségi fellépést felháborodva figyelő állam vezetősége tegnap bejelentette, hogy
Kalifornia beperli a Trump-adminisztrációt,
amiért elrendelte a Nemzeti Gárda és a tengerészgyalogság „illegális” bevetését, a szövetségi kormányt az állam szuverenitásának megsértésével vádolva.
A védelmi miniszter illegálisan telepíti [a tengerészgyalogságot] az amerikai utcákra, hogy Trumpnak legyen miről beszélnie a hétvégi parádéján. Ez a hatalommal történő égbekiáltó visszaélés
– utalt Newsom a június 14-ére tervezett washingtoni katonai parádéra, melyet az amerikai hadsereg alapításának 250. évfordulójának alkalmából rendeznek, és egybeesik Trump születésnapjával is.
Az amerikai elnök mindeközben tegnap kijelentette, Tom Homan határcár helyében letartóztatná Newsomot.
Ezt arra a felvetésre mondta el, hogy Homan korábban őrizetbe vétellel fenyegette a demokrata tisztviselőket, köztük a kaliforniai kormányzót, amennyiben akadályozzák a szövetségi bevándorlásiak munkáját vagy illegális bevándorlókat „rejtegetnek”.
„Gyere és kapj el, kemény fiú!” – felelte Homan nyilatkozatára Newsom, aki Trump kijelentését már nem fogadta ennyire könnyelműen. Mint mondta,
az Egyesült Államok elnöke egy hivatalban lévő kormányzó letartóztatására szólított fel. Reméltem, hogy ezt a napot soha nem fogom látni Amerikában. […] Nem érdekel, hogy valaki demokrata vagy republikánus, ez egy olyan határ, amelyet nem léphetünk át nemzetként – ez egy félreérthetetlen lépés a tekintélyelvűség felé.
Miközben tehát Los Angeles utcáin látszólag nem szűnik a pénteken kirobbant feszültség, a republikánus Fehér Ház és a demokrata állami vezetés között is rendkívüli indulatoknak lehetünk szemtanúi.
Mindez könnyedén beilleszthető a demokrata bástyának tartott Kalifornia és a republikánusok által kontrollált Washington közötti korábbi nézeteltérések sorába: Trump nemrég a szövetségi támogatások megvonásával fenyegette az államot az elnöki rendeletekkel való állítólagos szembeszegülése okán, míg Newsom több pert is indított az adminisztráció ellen, például a Trump által kivetett vámok miatt.
Hétfőn mindenesetre további nagyvárosokban, Philadelphiában, Bostonban és Houstonban tüntettek az illegális bevándorlókon történő rajtaütések ellen.
Portfolio.hu
