Elveszett civilizáció az Antarktisz alatt
A jégtakaró alatt ősi civilizáció nyomai vannak. Piramisok, építmények, és más különös, korukat meghaladó szerkezetek, de itt rejtőzhet Atlantisz is.
[dropcap]A[/dropcap]z elmúlt években számtalan olyan lelet került elő, mely megerősíti azt a feltevést, hogy az Antarktisz alatt, mélyen a jégbe fagyva egy elveszett civilizáció nyugszik.
Gondoljunk csak a fölfedezett piramisokra. Az Antarktiszon számos piramist fedeztek fel a közelmúltban. Némelyik ugyan csak ideiglenesen állt, mert később kiolvadt, majd eltűnt, de ezek jelentős része még ma is áll, noha igen kevés kép készült róluk azóta.
Lehetne akár hegy is, de túl szabályos, arról nem beszélve, hogy a közelébe érve a kutatók mesterséges vájatokról, lépcsőkről számoltak be.
Egy 8 tagú amerikai és európai felfedezőkből álló kutatócsoport talált rá nemrégiben a piramisok nagy részére. Állításuk szerint az emberek építhették, és két ilyen piramis közül az egyikről már leolvadt a jég, és kilátszik a csúcsa is.. Lehetséges, hogy egyszer az Antarktisz olyan meleg volt, hogy egy ősi civilizáció élt itt?
Kik építhették ezeket a piramisokat az Antarktiszon?
És még zavarba ejtőbb a kérdés: mi van, ha egy előrehaladott kultúra fejlődött itt ki, és maradtak még más egyéb építmények a jég alá temetve?
A kutatócsoport nem adott ki túl sok információt a felfedezésükről, bár legutóbb pár képet kiszivárogtattak az interneten. Az ősi emberek építette piramisok sokkoló felfedezése örökre meg fogja változtatni az emberi történelemről alkotott elképzelésünket. Tudósok és egyiptológusok régóta gyanították, hogy a Szfinx sokkal régebbi, mint ahogy először megbecsülték, talán több mint 10.000 éves. Felfedezték az ősi szobron a víz erózióját, mely elmeséli a klímaváltozás történetét pár ezer röpke évben, az esős forró dzsungeltől egészen a sivatagig. Ha az egyiptomi klíma ilyen gyorsan megváltozott, lehet, hogy az antarktiszi klíma is drasztikusan változott meg ugyanakkor?
Legendák szólnak az antarktiszi piramisokról és az elveszett Atlantiszról, melyet nem csak a víz borított el, hanem a jégbe van zárva. „A tizenkét világ piramisának mítosza” c. könyv szerzője James Donahue írt le egy legendát 2006 márciusában:
„Először is – állítja – az Antarktisz jege alatt van. A többi Tibetben, Lemuriában (egy legendás elveszett kontinens a Csendes Óceán térségében) Atlantiszban, Mexikóban, Peruban, Európában, Ausztráliában, Kanadában, Közép keleten, az Egyesült Államokban, és végül Egyiptomban. Azt hiszem, a piramisokat, vagy legalábbis azok maradványait, megtalálták.”
Vajon ezeket a piramisokat kik építhették? Kikből állhatott az az elveszett civilizáció, ami talán még most is ott nyugszik a jégtakaró alá temetve?
Egyesek szerint bár valóban emberek hozták létre ezeket a piramisokat, nem e világi célt szolgáltak. Struktúrák, amik egyfajta kapuként funkcionálnak, melyek más csillagrendszerekbe vezetnek.
A globális felmelegedésnek köszönhetően egyre jobban fog olvadni a kontinens, míg végül olyan helyek, tájak kerülnek felszínre a jég alól, melyeket még soha senki sem látott.
Ősi építmények, űrhajók
Sokak szerint ha egy hatalmas, az eddigiektől eltérő, nem e világi piramist vagy űrhajót találnak ott, az örökre meg fogja változtatni a gondolkodásunkat a világról. Önmagukban a piramisok is rendkívül ellentmondóak, hiszen ezidáig nem sikerült újra felépíteni a nagy piramisokat a modern kor technológiájával. Legutóbb a kínai piramist próbálták, de az egy katasztrófa volt. Egyszerűen nincs meg hozzá a technológiánk.
Viszont az ókor emberének mégis rendelkezésére állt valami, aminek segítségével meg tudta ezeket a bonyolult építményeket építeni. Sokak hisznek az ősi idegenek elméletében (itt veséztük ki korábban), ami szerint az őskorban idegenek adták át tudásukat az akkori Földön élő embereknek, hogy segítsék fejlődésünket. Így tettünk szert korunkat megelőző mértani, matematikai, fizikai, és építészeti tudásra.
Az Antarktiszi civilizáció bizonyítékai
Amikor 1930-ban elkezdik felújítani és múzeummá átszervezni az egykori isztambuli szultáni épületegyüttest, egy fiók mélyén rábukkantak több, a XVI. század elejéről származó katonai térképre. Ezekről kiderült, hogy egy Piri Ibn Hadzsi Mehmed nevű török tengerészkapitány művei, aki 1515 és 1530 között készítette őket. A térképeken kísérteties pontossággal szerepel például a dél-amerikai keleti partvidék – ez Kolumbusz felfedezése után húsz-harminc évvel nem túl meglepő ugyan, de azért sokan felkapták a fejüket -, továbbá egy olyan déli sziget északi körvonala, amely meglehetősen hasonlít Antarktisz partjainak rajzolatához – ráadásul olyan állapotban, amilyenben jég nélkül láthatnánk.
Piri admirális bevallottan felhasznált régi térképeket és útleírásokat is. Kérdés, hogy milyen régi térképről másolhatta, már ha másolta valóban ezt a részt, amikor csak a huszadik század közepének technikáival sikerült a több ezer méteres vastagságú jégréteg alá „látni” és megállapítani, hogy milyen is a partvidék talajának rajzolat.
Itt vetődik fel az a teória, hogy az Antarktiszt talán abban az időben még nem borította jég. Elképesztően hangzik, de egyes klímakutatók szerint lehetséges, hogy az Antarktisz korábban nem, vagy nem teljesen fagyott be, de az sem kizárt, hogy jóval később vándorolt jelenlegi helyére, mint gondoltuk.
Ez az elmélet sem leheteten, ugyanis a huszadik század ötvenes éveinek vége felé egy Charles Hapgood nevű amerikai történész elővezette a kontinensek gyors sodródás-elméletét, melynek értelmében – bizonyos feltételek megléte esetén –a Föld tektonikus lemezei évente nem pár centit mozdulhatnak/mozdultak el, hanem akár több száz, vagy több ezer kilométert is, tehát az eredetileg az Atlanti-óceánban, Európa és Amerika között található Atlantisz úgy 12 ezer évvel ezelőtt bizony „lecsúszhatott” jelenlegi helyére, a rajta található fejlett, „vízözön előtti” civilizációval együtt. Ezt az elméletet támogatja Graham Hancock, Erich von Däniken, George Berlitz és a Flem-Ath házaspár is.
Talán Piri admirális tudott valami olyat, amit mi nem?
Birtokában volt egy olyan szerkezetnek, mely képes volt a jégtakaró alá látni.
Persze ez csak feltételezés. Nem tudni biztosan, hogy a jégborítás már megvolt-e a kontinensen, sem azt, hogy Piri admirális hogyan készítette el a híres térképet. Akárhogy is, Piri admirális térképe gondolkodóba ejti még ma is az Antarktisz kutatókat.
Atlantisz
A legismertebb és egyben legjobban osztott feltételezés szerint a jégtakaró Atlantiszt rejti. Nem csak a hangzásbeli hasonlóság az oka annak, hogy sokan az elveszett kontinensek archetípusának tartott Atlantiszt látják a hatodik földrészben. 2500 éve, vagyis Platón óta megszámlálhatatlanul sokan keresték az egykoron virágzó, majd az istenek által elsüllyesztett világot.
Állítólag az eltűnt kontinens lakói leszármazottai a mai napig egy föld alatti barlangrendszerben élnek, melynek egyik ki-, illetve bejárata itt található, a gleccserek és a több ezer méteres hegyláncok között.
Az atlantiszi antarktisziak fenntartották önmaguk számára őseik kultúráját, civilizációját és az okkultizmussal rokon technológiájukat, s bennünket csak megfigyelnek, mert ezzel a világgal már nem tudnak azonosulni.
Ha az Antarktiszt és az Atlantiszt ábrázoló korabeli térképeket egymás mellé tesszük, kísérteties hasonlóságokat fogunk észrevenni. Főleg ha az Antarktiszról levesszük a jégréteget.
A főbb partvonulatok, de még a kontinensek alakjai is megegyeznek. Ez csupán véletlen lenne? Vagy annál több? Atlantisz után már mindenhol kutattak a bolygón, kivéve az Antarktisz jegét. Az alá még soha senki sem nézett be azzal a céllal, hogy megtalálja a legendás, hajdanán virágzó civilizáció maradványait.
Egyes kutatók szerint a hírhedt antikütkérai-szerkezet is Atlantiszról való. Az Antarktiszi civilizáció műszakilag fejlett volt, de egészen addig, míg nem szerveznek a jégtakaró mélyére is expedíciókat, ezek a csodálatos leletek rejtve maradnak.
Kiolvadt ősi város
Egy kaliforniai TV stáb 2002-ben eltűnt az Antarktiszon. Egy videó hagytak hátra, amit az amerikai hatóság azonnal le is foglalt, különböző mondva csinált érdekekre hivatkozva. Egyes bennfentes információk azonban kiszivárogtattak néhány információt.
Eszerint valamikor 2002-ben fölfedeztek egy félig kiolvadt ősi várost az Antarktisz jeges vidékein. Ezt még Jonathan Gray is leközölte (World Education Research Ltd) annak idején online folyóiratában.
Állítólag 3200 méter mélyre jutottak a jégben egy különleges expedíció keretében, ahol olyan leletekre bukkantak, mely átírhatja történelmünket.
Akik voltak olyan szerencsések, és látták már ezt a videót, azok mind arról számoltak be, hogy a felvételeken számtalan egyértelműen mesterséges építmény látható a jégbe ágyazva. Hatalmasak, és nem hasonlítanak egyetlen más kultúra munkájára sem a Földön.
A jégbe zárt kontinens még valószínűleg rengeteg titkot rejt, akárcsak a különböző nemzetek kormányai. Talán ők már mindent tudnak arról, hogy mi van odalenn. Egy azonban biztos, mégpedig az, hogy idővel a sarki jég olvadásával előbukkan majd az elveszett kontinens, és az egész világ számára nyilvánvalóvá fog válni, hogy mit is takart a jég annyi évezreden át.
A Világ Titkai nyomán
