Emlékszik a Pogány Madonnára? Ezeket biztosan nem tudta róla
Kis túlzással minden magyar látta ezt a szórakoztató, balatoni filmet, amelyben Ötvös Csöpi elintéz minden gonosztevőt, és még vitorlázni is van ideje. Itt a nyár, indul a szezon a tónál, úgyhogy az Arcanum segítségével összegyűjtöttünk pár olyan információt, amely nem annyira ismert. Milyen filmre mondott nemet Bujtor István, hány évvel korábban volt meg a történet, miért állt le hosszú időre a munka?
1. 1981-ben került a mozikba, majd a tévéképernyőkre, de 1973-ban már kész volt a sztori. Ebben az évben nyilatkozta Bujtor István a Zalai Hírlapnak, hogy imádja a krimiket. „Sajnos, mi magyarok nem vagyunk valami fenomének ezen a téren. Nem tudunk igazi jó krimit csinálni.Olyannyira izgatott ez a dolog, hogy fogtam magam és írtam egy krimit,Pogány Madonna címmel. A filmnovellát el is fogadta a televízió, Jánosi Antal most írja belőle a forgatókönyvet. Egy képzelt egyházi múzeumban áll egy szobor — pontosabban a Pogány Madonna —, amit ellopnak. Ezzel kezdődnek a bonyodalmak, többet nem árulok el. Talán csak annyit, hogy izgalmas. Egy pillanatig sem hiszem azt, hogy írói munkát végeztem. Dehogyis! A krimi olyan, mint a matematika, és én mindig jó voltam ebből a tárgyból.”
2. 1980 februárjában olvashattak először a magyarok arról, hogy lesz ilyen film. „Bujtor István Pogány Madonna címmel írt forgatókönyvet, melyet Mészáros Gyula rendez. A főszereplő ki más lenne, mint maga a szerző?” – nyilatkozta a pécsi játékfilmszemle után Nemeskürty István, a Budapest Filmstúdió vezetője.
3. Bujtor nem tagadta, hogy magának írta a főszerepet. „Ötvös Csöpi nyomozó figurája közel áll hozzám. A történet a Balaton mellett játszódik, egy vitorlázó társaság áll a középpontban. Mivel magam is vitorlázó versenyző vagyok, jól ismerem ezt a világot” – ezt 1980 májusában nyilatkozta az Ifjúsági Magazinnak.
4. Többen láttak hasonlóságot a jólelkű pofonosztó Piedone figurája és Ötvös között. Bud Spencerrel Bujtor már az első filmje előtt is találkozott. „Nemrég Rómában forgattuk a Sándor Mátyást, amelynek címszerepét alakítom, ott a filmgyár büféjében találkoztam Spencerrel. A kölcsönös bemutatkozás után elbeszélgettünk egymással. Remek fickó. Kicsit megirigyeltem a nagyszerű Piedone-filmeket, azért próbáltam magam is egy hasonló stílusú kalandfilmet írni.”
5. Sokat forgattak a vízen, de Mészáros Gyula rendezőt a rossz idő kedvetlenítette el. „Nekünk napsütés kell, és megfelelő erősségű szél. Az eddigi jeleneteket verőfényben vettük föl, s azok a részletek, amelyek a vitorlásversenyből még hiányoznak, nem készülhetnek borongós, hideg időben. Tegnap különben kinn voltunk egy motorcsónakkal, méteres hullámok hátán ringatóztunk, de semmit nem tudtunk csinálni. Azonkívül, hogy csuromvizesre áztunk. Két hónapja jöttünk le, azóta három olyan napunk volt, amikor sütött a nap. A film végig eredeti helyszíneken, a Balatonon, szállodaszobákban, a Tihanyi Apátság múzeumában játszódik, s a legtöbb rész a szabadban. Sajnos, nagyon rossz időnk van, sokat ültünk itthon, s ez egy idő után már idegesítő. Még pénzbe is kerül” – sopánkodott.
6. Gulyás Lajos gyártásvezető 1980-ban a Film, Színház, Muzsikának elmondta, hogy szerinte olcsó volt a film, a kényszerű leállásokkal együtt is, kilencmillióba került. „Spóroltunk is, az apátság múzeumát előszezonban béreltük ki, napi 900 forintért. Most, a főszezonban 3000 lett volna” – mesélte a forgatás vége felé.
7. Mészáros Gyula rendező szerint Bujtor István nem tudott lemondani szenvedélyéről a forgatás hetei alatt sem. „Ő írta a filmet, övé az ötlet is. Szenvedélyes vitorlázó különben, forgatásokat is csak azokra a napokra vállalt, amikor nincs verseny, a megbeszélésekre versenynaptárral jött. Egyszer, amikor Jugoszláviában forgattunk, hazajött két napra egy verseny miatt. Most értettem meg, hogy mitől ez a szenvedély, s ha fiatal lennék, én is belevágnék ebbe a sportba” – nyilatkozta.
8. A Sándor Mátyás sikere után egy német filmre felkérték Bujtort, de nemet mondott, épp a balatoni kalandok miatt. „Az NSZK-ból azonnal meghívtak egy filmfőszerepre. Ám a forgatás egybeesett a Pogány Madonna felvételeivel, ezért lemondtam a vendégszereplést” – mesélte 1981-ben a Hétfői Híreknek. A lap azt írta, hogy Bujtor István — illetve Sándor Mátyás — felé megindult a levéláradat Franciaországból, Ausztriából, Svájcból, Olaszországból, az NSZK-bóI. Csak az utóbbiból 30 ezer levelet kapott, legalábbis a napilap akkori cikke szerint.
9. A filmet 1981. május 28-án mutatták be. „Hétfőn, a Szikra Filmszínház háromnegyed hatkor kezdődő előadására várják a 250 ezredik nézőt. Magyar játékfilm régen ért el ilyen nagy közönségsikert! A Kojak Budapestent fél év alatt 270 ezren látták.A Pogány Madonna pedig négy és fél hét alatt vonzott 200 ezernél több érdeklődőt.A 250. ezredik nézőt a filmben elrabolt szobor kicsinyített másával, egy aranyozott faszoborral, Pálok Gábor, a történet gyermekszereplője köszönti” – írta a Hétfői Hírek 1981. június 29-én.
10. A Pogány Madonnával számos napilap, magazin foglakozott, szinte mindegyik Bud Spencer filmjeihez hasonlította. Még a reklámja is piedonés volt, a Népsportban például azzal a szöveggel népszerűsítették, hogy „mi lesz, ha Csöpi dühbe jön?”, nyilván a Különben dühbe jövünk című Spencer-Hill filmre utalva. De nézzük, mit olvashattak akkoriban a napilapot vásárolók a magyar krimiről! „Mészáros Gyula legutóbbi krimifilmje, a Néma dosszié olyan kriminális volt, hogy kétséges volt: ennek a rendezőnek érdemes-e még felvevőgép mögé állnia. Szerencsére (le az előítéletekkel!)
A Pogány Madonnával bebizonyította: érdemes volt.
A film örömmel ajánlható moziprogramnak mindenkinek, aki kellemes, könnyed, jóízű nyári szórakozást keres. Ennek a kriminek, bár vékonyszálú, de épkézláb története van, amely az elhihetőség határát nem lépi túl. Bujtor a cselekményt jól találta ki, és nemcsak saját magára, de kollégáira is gondolt néhány jó szereppel. Mészáros Gyula pedig derűs atmoszférát teremtett, jól adagolta, váltogatta az izgalmat a humorral” – írta egy kritika. „Miközben a Piedone-folytatásokban már végképp megszűnt az emberi értelem leghalványabb pislákolása is, Bujtoréknál még a verekedésekben is akad némi logika. Nem rosszak ezek a magyar kaszkadőrök! És bármennyire rokonszenves is az angol Bud Spencer álnevet viselő olasz színész, Csöpi rendőrhadnagyként Bujtor István még szimpatikusabb, amellett jobb színész is” – olvashatta büszkén a főszereplő a Bud Spencer-rajongókat nyilván felbőszítő sorokat.
Forrás: origo
