Erdogan szembemegy a világ vezetőivel
Az örmény-azeri összecsapások beszüntetésére szólítottak fel vasárnap a világ vezetői, kivéve Recep Tayyip Erdogan török elnököt, aki országa támogatásáról biztosította Azerbajdzsánt.
Az örmény többségű Hegyi-Karabah régióban vasárnap kirobbant összecsapások újra felszították az aggodalmat a Dél-Kaukázus instabilitása miatt, mivel a térségen keresztül húzódik a világpiacra kőolajat és földgázt szállító csővezetékek egyik tranzit útvonala.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, Josep Borrell, az EU külpolitikai főképviselője és Marija Pejcinovic Buric, az Európa Tanács főtitkára az elsők között szólította fel a két országot a katonai lépések beszüntetésére. Hasonló felhívást tett közzé Szergej Lavrov orosz és Heiko Maas német külügyminiszter is.
“A konfliktus további kiszélesedésének megakadályozása érdekében sürgősen be kell szüntetni a katonai tevékenységet” – írta a Twitter mikroblog portálon Charles Michel, aki felszólította a két országot, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz.
Szergej Lavrov intenzív tárgyalásokat folytat, hogy rábírja a feleket a tűzszünetre, és a helyzet stabilizálását célzó tárgyalásra – közölte Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Vlagyimir Putyin elnök, miután Nikol Pasinján örmény kormányfővel beszélt telefonon, hangsúlyozta, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a szembenállás kiszélesedésének megakadályozására, de a lényeg az, hogy beszüntessék az ellenségeskedést.
Heiko Maas német külügyminiszter a harcok, mindenekelőtt a városok és falvak tüzérségi támadásának azonnali beszüntetésére szólította fel a feleket – közölte a német külügyminisztérium. Maas szerint a konfliktust kizárólag tárgyalások útján lehet megoldani.
Hozzátette, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Franciaország, Oroszország és az Egyesült Államok vezette minszki csoportja kész közvetíteni. A csoport tagja a két konfliktusban álló szomszédos országon kívül Fehéroroszország, Németország, Olaszország, Svédország, Finnország és Törökország.
Franciaország rendkívül aggódik a konfrontáció miatt – írta Agnes bon der Muhll külügyi szóvivő, aki felszólította a feleket az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére és a párbeszéd megkezdésére.
Irán szintén a konfliktus azonnali beszüntetését szorgalmazta. Szaed Hatibzadeh külügyi szóvivő azt is közölte, hogy Teherán kész közvetíteni a két fél közötti tárgyalások megkezdése érdekében.
A török államfő viszont a Twitter-oldalán felszólította az örmény népet, hogy szálljon szembe az “őt a katasztrófába rángató” vezetőivel, és Ankara további szolidaritásáról biztosította Bakut, miután telefonon tárgyalt az azeri elnökkel.
“Az Azerbajdzsánra támadó Örményország ismét bebizonyította, hogy a legnagyobb veszélyt jelenti a térség békéjére” – írta a török elnök, aki elégtelennek nevezte a konfliktussal kapcsolatos nemzetközi reagálásokat.
Az örmény kormányfő arra kérte a nemzetközi közösséget: biztosítsa, hogy Törökország nem avatkozik be a konfliktusba. Nikol Pasinján szerint Törökország magatartásának romboló hatása lehet a Kaukázusban és a szomszédos régiókban.
Örményország közlése szerint Azerbajdzsán légi és tüzérségi támadást hajtott végre Hegyi-Karabah ellen vasárnap.
Baku állítása szerint a támadás egy örmény tüzérségi támadásra adott válaszlépés volt, és elfoglaltak legalább hét falut, de Hegyi-Karabah ezt tagadta.
Az összecsapások után Örményországban rendkívüli állapotot hirdettek ki és teljes katonai mozgósítást rendeltek el. Azerbajdzsánban vasárnap éjféltől kezdve ugyancsak rendkívüli állapotot vezetnek be, valamint éjszakai kijárási tilalom lép életbe Bakuban, a nagyobb városokban és a hegyi-karabahi frontvonalon.
Minden fél veszteségekről számolt be vasárnap délután. Hegyi-Karabah közölte, hogy tizenhat katonája halt meg és több mint száz sebesült meg az azeri erőkkel való összecsapásban. Örményország tájékoztatása szerint egy nő és gyermek halt meg az azerbajdzsáni erők támadásában.
Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök a néphez intézett televíziós üzenetében kijelentette, hogy “az örmény tüzérségi támadás miatt veszteségek vannak az azeri haderők és a polgári lakoság körében is”.
Jereván azt is közölte, hogy az örmény tüzérség lelőtt két azerbajdzsáni helikoptert, illetve harcképtelenné tett három azerbajdzsáni tankot, de ezt az azeri védelmi tárca tagadta.
A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (ICRC) vasárnap közölte, hogy aggódik a konfliktus kiszélesedésének humanitárius következményei miatt, és felszólította a feleket, hogy “hozzanak meg minden szükséges intézkedést a polgári életek és infrastruktúra tiszteletben tartása és megvédelmezése érdekében”.
A két, egymással szomszédos korábbi szovjet köztársaságnak régóta területi vitája van egymással: a túlnyomórészt örmények lakta Hegyi-Karabah a Szovjetunió megszűnésekor, 1991-ben kinyilvánította függetlenségét, vagyis elszakadását Azerbajdzsántól. Baku fegyverrel lépett föl a szakadárok ellen, és bár a felek 1994-ben fegyverszünetet kötöttek, a térség azóta is alacsony intenzitású fegyveres konfliktus színtere. Júliusban a szinte mindennapos határmenti villongásoknál komolyabb összecsapás tört ki Hegyi-Karabahtól északnyugatra, az azeri-örmény határ térségében. A felek akkor is egymást okolták a konfliktus elmérgesedéséért.
MTI
