Erdogan szembe megy Putyinnal – az ukránok mellé áll
Miközben az orosz Sz-400-as rakétarendszer elemei folyamatosan érkeznek az országba, a török elnök jelezte, nem ismeri el a Krím Oroszországhoz csatolását.
Mi a török elnök célja?
„Ma ismét megerősítettem, hogy Törökország mindig támogatni fogja Ukrajna függetlenségét. Törökország nem ismerte el és nem ismeri el a Krím annektálását. A krími tatárok fontos elemei az országaink közti kapcsolatnak. Mint a saját prioritásunkat, továbbra is figyelemmel kísérjük a krími tatárok jogainak védelmét és nemzeti identitásuk megőrzését” – mondta el szerdán Recep Tayyip Erdogan török elnök azon a sajtótájékoztatón, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott a megbeszélésüket követően.
HABÁR A TÖRÖKÖK KORÁBBAN MÁR TÖBBSZÖR IS JELEZTÉK, HOGY NEM ISMERIK EL A KRÍM-FÉLSZIGET OROSZORSZÁGHOZ CSATOLÁSÁT, ERDOGAN SZAVAI MOST MINDENKIT MEGLEPTEK
A politikus ugyanis éppen akkor nyilatkozott így, amikor az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszer elemei folyamatosan érkeznek Törökországba, és miközben a kapcsolatai Washingtonnal a mélyponton vannak.
Nem meglepő ezek után, hogy mind Törökországban, mind Oroszországban csalódásuknak adtak hangot Erdogan megszólalása miatt. A török baloldali-nacionalista Hazafias Párt elnöke, Dogu Perincek azonnal jelezte, Erdogannak el kell ismernie a Krím egyesülését Oroszországgal, amennyiben Ankara valóban stratégiai partnerének tekinti Moszkvát. Ennél is élesebben reagáltak a krími politikusok, így Vlagyimir Gadzsara, a krími parlament képviselője szerint a török kormány kettős mércével mér, és úgy kokettálnak az ukrán féllel, hogy közben a krími tatár kérdéssel spekulálnak. Hasonló álláspontra helyezkedett az orosz felsőház, a Szövetségi Tanács külügyi bizottságának tagja, Szergej Cekov, aki szerint a Krím Törökország elismerése nélkül is megvan, a legfontosabb, hogy Oroszország a saját részének tekintse.
DE MIÉRT VOLT MOST ANNYIRA FONTOS ERDOGANNAK, HOGY JELEZZE, NEM ISMERI EL A KRÍM OROSZORSZÁGHOZ CSATLAKOZÁSÁT?
Habár elsőre úgy tűnik, hogy a török elnök mindenek előtt azért járt az ukránok kedvében, mert így kíván életet lehelni a török-ukrán gazdasági kapcsolatokba, a válasz egészen más okokban keresendő. Ugyan a két fél célja valóban az, hogy a múlt évi 4 milliárd dolláros kereskedelmi forgalmat felfuttassák 10 milliárd dollárra, az ukrán gazdaság koránt sincs abban a helyzetben, hogy érdemben javítson a török gazdaság állapotán.
Miért éri meg akkor Erdogannak kockáztatni az Oroszországgal kiépített kapcsolatait? E kérdés megválaszolásánál érdemes figyelembe venni, hogy az orosz politikusok még így is meglehetősen visszafogottan nyilatkoztak a török államfő mondatairól, ami talán nem is véletlen. Ugyanis ők is tisztában vannak azzal, hogy
ERDOGAN MINDEZT A SAJÁT BELPOLITIKAI ÉRDEKEI MIATT NYILATKOZTA
Emlékeztetőül, a krími tatárok még a XIII. században vették fel az iszlám vallást, innentől kezdve a Krím az iszlám világ egyik központja lett. A vallásos törökök gondolkodásában így a félsziget különösen nagy jelentőséggel bír. Így ha Ankara elismerné a félsziget Oroszországhoz csatolását, azzal Erdogan pártja, az Igazság és Fejlődés Pártja rengeteg szavazatot veszítetne. Ez pedig meglehetősen veszélyes azok után, hogy júniusban ismét az ellenzéki jelölt győzött a megismételt isztambuli főpolgármester-választáson. Mint ismert, a török kormánypárt március végén már elvesztette Ankarát.
Legalább ennyire fontos, hogy ERDOGAN KIJELENTÉSE JÓL ILLESZKEDIK A TÖRÖK KÜLPOLITIKÁHOZ, AMELY AZ ELMÚLT ÉVEKBEN IGYEKEZETT MINDEN NAGYHATALOMTÓL AZONOS TÁVOLSÁGOT TARTANI.
Most, mikor az amerikai-török kapcsolatok mélyponton vannak – az Egyesült Államok kizárta Törökországot az F-35-ös harci repülőgépek fejlesztési programjából –, Ankara semmiképpen nem kockáztatná meg, hogy tovább távolodjon az euroatlanti katonai szövetségtől. Ehelyett Erdogan inkább szimbolikus gesztusokkal igyekszik jelezni, hogy továbbra is kitart régi szövetségese mellett. Így pedig aligha várható, hogy Törökország a jövőben inkább Kijev oldalára állna az orosz-ukrán konfliktusban. Az állandóan éles retorikai fordulatokkal játszó Erdogan ennél sokkal pragmatikusabb politikus.
Forrás: mandiner
