Észak-Koreában nagyobb a baj, mint gondoltuk
Szakértők szerint Észak-Korea azért kezdett újabb konfliktust Dél-Koreával, mert nagyon komoly gazdasági gondok sújtják a dzsucse ideológiát követő rezsimet. A feszültség fokozódik, miközben újabb veszedelmes fegyver tűnt fel az elzárkózó ország egyik titkos katonai kikötőjében.
Az észak-koreai állami média azzal vádolja a dél-koreai kormányt, hogy szisztematikusan lerombolja a két ország első számú vezetőinek 2018-as találkozói nyomán megkötött megállapodásokat, köztük azt is, amelyben elkötelezték magukat az 1953-ben tűzszünettel felfüggesztett koreai háború lezárását egy békemegállapodással – jelentette a BBC.
Az északi rezsim propagandája hű maradt ahhoz a szokásához, hogy színes szavakkal ostorozza ellenfelét, ennek szellemében a déli védelmi minisztériumot félős korcs kutyának minősítette, amely henceg és blöfföl, visszatáncol a párbeszédtől és ellenséges hangulatot gerjeszt.
Az északi hadsereg azzal fenyegetőzik, hogy bevonul a két Korea közti gazdasági kooperáció szimbolikus helyszínére, a keszongi övezetbe – amelyben déli vállalatok olcsó északi munkaerővel termelhettek – és megszállja az ország északi tengeri partszakaszán lévő kumgangi idegenforgalmi zónát.
Kim Jodzsong, Kim Dzsongun diktátor húga azzal vádolta Mun Dzsein dél-koreai államfőt, hogy semmit sem tesz a megállapodások végrehajtásáért, ehelyett az amerikaiak talpát nyalja. Még meg sem száradt a tinta a két Korea vezetőjének megállapodásán, amikor a dél-koreai elnök elfogadta az amerikaiak javaslatát a Korea-USA munkacsoport felállítására. A dél-koreai kormány békés hangon válaszolt a fenyegetésekre: remélik, be fogják tartani a felek, amiben 2018-ban Phenjanban megegyeztek. Emellett felajánlották, hogy különleges megbízottakat küldenek a nézeteltérések tisztázására.
Lehetséges, hogy a feszültség élezése mögött az észak-koreai rezsim élet-halál harca áll – idézte az UPI hírügynökség szakértők véleményét.
Yun Duk-min, a szöuli Hankuk Egyetem külföldi tanulmányokkal foglalkozó tanszékének professzora azt nyilatkozta a dél-koreai sajtónak, hogy Észak-Korea nem fogadhatja el Dél-Korea ajánlatát az együttműködésre, mert az elmúlt évek megszigorított nemzetközi szankciói miatt gazdasága annyira rossz állapotba került, hogy az ország vezetése kényszerintézkedéseket kell hozzon. Visszaállíthatják a legmerevebb állami ellenőrzést, kiiktatva minden engedményt amik eddig a feketepiacnak kedveztek.
A Dél-Koreában működő Daily NK hírügynökség nem sokkal Yun megjegyzése előtt azt jelentette, hogy gondok adódtak phenjani lakosság élelmiszer-ellátásával. Az északi fővárosban élők a rendszer bornírt elitjéhez tartoznak, akik a vidéki szegénységnél viszonylag jobb életükért cserébe a támogatják a dzsucse ideológiát követő rezsimet.
A hírügynökség phenjani forrásai szerint a napi fejadagok március óta nem érkeznek meg a városba, a helyzet olyan rossz, hogy megismétlődhet az 1990-es évek nagy éhezése. Becslések szerint ez a csapás, amelyet az erősen eltúlzott katonai szükségleteknek alárendelt gazdálkodás és az akkori külföldi szankciók okoztak, milliók életét követelte.
Az észak-koreai állami fejadagok rendszere évtizedek óta visszaszorulóban van, 2002-ben úgy határoztak, hogy meg kell szüntetni ezeket. Ettől az időszaktól kezdve ugyanis egyre nagyobb szerepet kaptak az informális piacok a lakosság mindennapi szükségleti cikkekkel, illetve a dél-koreai média illegálisan becsempészett termékeivel való ellátásában.
A japán Jomiuri Sinbun lap a napokban azt írta, hogy becslések szerint Észak-Korea a kemény nemzetközi gazdasági szankciók miatt 2023-ra kifogyhat külföldi valutatartalékaiból. A ország elvesztette exportja 90 százalékát, miután ballisztikus rakétakísérletei miatt, amelyekkel közvetlenül fenyegeti az Egyesült Államokat, 2017-ben megszigorították vele szemben az amerikai és – a Peking érdekeit is sértő, engedetlen viselkedés miatt – a kínai gazdasági korlátozásokat
Forrás: napi.hu
