Csütörtökön rendkívüli ülést tart az Európai Parlament, az uniós törvényhozó testületnek még rá kell bólintania mindarra, amiben az Európai Tanács kedd hajnalra nagy nehezen megállapodott. A helyzet nem egyszerű, az ötpárti nyilatkozat tervezete már napvilágot látott.
Miután számos európai vezető kiünnepelte magát a hosszú hétvégi EU-csúcs maratoni, 89 órán át zajló tárgyalásai után – amely során a tagállami vezetőkből álló Európai Tanácsban elfogadták az EU 2021-2027-es keretköltségvetését és a járványhelyzet miatt szükségessé vált 750 milliárd eurós helyreállítási csomagot – kijózanító nap következhet csütörtökön az Európai Parlamentben (EP).
Az EP ugyanis a csúcs eredményeire reagálva ötpárti állásfoglalást fogalmazott meg, amelyben a politikusok a többi között helytelenítik a jogállamisági mechanizmus akadályozását, amely épp azt hivatott volna az EP szándéka szerint meggátolni, hogy a tagállamok jogállami kontroll nélkül működjenek, és költsék például a közös kassza pénzét is; az EP épp azt igyekszik elérni, hogy a kifizetéseket kössék a jogállami működéshez, az alapvető jogok tiszteletben tartásához. Ismert, más egyebek mellett ez az a pont, amely magyar kérésre változott az EU-csúcson véglegesített szövegből.
Az EP ötpárti dokumentumát, amely tehát ezzel szembemegy, csütörtökön asztalra teszik Strasbourgban, és szavazhatnak is róla. A fogalmazók arra hivatkoznak, hogy maga az Európai Bizottság – az EU kvázi kormánya – szorgalmazta a jogállamisági mechanizmus lefektetését a jogállami mulasztásokat vétő tagállamok pénzügyi szankcionálására. A pénzbüntetésről szóló döntést csak a tagállamok nagy többsége akadályozhatná meg, ehhez az EP látszólag erősen ragaszkodik.
A dokumentum arról is szól, hogy hiába sikerült tető alá hozni a keretköltségvetést a januárban induló 7 éves időszakra, azt az EP nem fogja jóváhagyni, ugyanis például a költségvetési keretösszeg jóval alacsonyabb annál, mint amit az EP előzőleg jóváhagyott. Kifogásolják továbbá a k+f, az egészségügyi, a zöld és a migrációs keret csökkentését – erről David Sassoli, az Európai Parlament elnöke külön sajtótájékoztatón is beszélt.
Márpedig az Európai Parlament jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy a költségvetés végrehajtásáról szóló jogszabályokat elkezdhessék kidolgozni.
A helyzet már csak azért is éles, mivel az EP nem módosíthatja a költségvetést, csak jóváhagyhatja vagy elutasíthatja azt. Erre hívta fel a figyelmet az InfoRádió Aréna című műsorában Deutsch Tamás, a Fidesz-KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője is.
„Van lehetősége az Európai Parlamentnek, hogy azt mondja: nem. És akkor minden kezdődik elölről, új bizottsági javaslat, új egyetértés kialakítása a tanácsban, és újra szavaz az Európai Parlament.”
Szerinte lesznek komoly kifogások, de úgy véli, nem kérdés, hogy az Európai Parlament „kellő többséggel igent fog mondani” a nehezen összeállt megegyezésre.
A csütörtöki rendkívüli EP-ülésen tehát csak egy „véleménydokumentumot” fogadnak el, a kodifikáció ezt követően augusztus közepéig-végéig tart, a megalkotott törvényekről fog újra szavazni az Európai Parlament szeptemberben.
A helyzetet némileg tovább bonyolítja, hogy a keretköltségvetéssel párhuzamosan új befizetési rend is életbe lépne, amit mind a 27 „maradó” tagállamnak a nemzeti parlamentben törvénybe kell iktatnia ahhoz, hogy januártól az egész rendszer működni tudjon. Deutsch Tamás szerint ennek sem fognak a tagállamok keresztbe feküdni.
A csütörtöki szavazás kétkörös lesz az Európai Parlamentben, ha a kialakult álláspontot dobják vissza az Európai Tanács asztalára, ez nem indukál újabb EU-csúcsot a közeljövőben, de miniszterelnöki értekezletre a jogállamisági mechanizmus ügyében várhatóan szükség lesz.
Forrás: infostart