Nem tudható, hogy az EU–török megállapodás meddig tart ki, és mikor indul újabb bevándorlási nyomás Európa felé a Nyugat-Balkánon keresztül. Európának alapvető érdeke, hogy a nyugat-balkáni országok legyenek abban az erőállapotban, hogy megvédjék határaikat egy újabb bevándorlási nyomás esetén- véli a Magyar Hírlap cikkírója.
A fentieket Orbán Viktor miniszterelnök, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter mondták 2015-ben és 2016-ban. Ezeket a tanácsokat az Európai Uniónak nem hogy akkor, de négy–öt évvel később sem sikerült megfogadnia.
A magyar kormány idejében figyelmeztette az uniós országokat, hogy felelőtlenség úgy tárgyalóasztalhoz ülni a török kormánnyal, hogy Európa gyenge pozícióból indul. Világos, hogy a migrációs válságot nem lehet a törökök nélkül kezelni, de életveszélyes úgy belemenni egy alkuba, hogy Európa félelmében mindent megígér, mert egyedül óriási bajban lenne. A 2016-os EU–török megállapodással sikerült időt nyerni, kihasználni ezt az időt azonban nem. Márpedig világos volt, hogy az alku nem tart örökké, Erdoğan elnök pedig nem egyszer megpendítette, hogy akár ki is nyithatja a kapukat. Az Európai Unió viszont ennek ellenére sem tett eleget saját biztonságáért, sőt még provokálta is Erdoğant azzal, hogy igyekezett kihátrálni saját ígéretei mögül. A török elnök egyik budapesti látogatásán figyelmeztetett is Orbán Viktor, hogy ebből baj lesz, nem lehet a törökökkel szórakozni.
Most itt vagyunk 2020 márciusában, hónapra pontosan négy évvel az alku megkötése után. Vészforgatókönyv és erőpozíció nincs, kapkodás, az viszont van. Abba felesleges belemenni, mert igazán csak egy lemondó sóhajt ér, hogy a szíriai konfliktusban természetesen Európa továbbra sem tényező. Az unióban problémának itt van a költségvetési vita, a Brexit, és ha ez nem lenne elég, a koronavírus. Abszolút tökéletes helyzet arra, hogy ha valaki nyomást akar gyakorolni a szövetségre, akkor megtegye. Hétfői török közlés szerint hetvenhatezer migráns hagyta el az országot – a bolgárok és a görögök azt mondták, ennél azért hatékonyabb a határvédelmük, mindenesetre konfrontáció volt bőven, és a Frontex szerint is egyre nagyobb lesz a nyomás. Erdoğan elnök nemcsak a levegőbe beszélt, hanem ízelítőt is mutatott abból, milyen az, ha beváltja a fenyegetését. Európa bajban van. A magyar és az európai érdek most világos: meg kell védeni a határokat. A magyar kormányfő már pénteken beszélt Erdoğannal, hamarosan V4–török csúcsot tartanak, zajlanak a tárgyalások. Orbán Viktor aznap reggel a rádióban figyelmeztetett, számítani kell migránshullámokra, számítani kell rendszeres, tömeges támadásokra a magyar határkerítésnél, de akármilyen migránshullám indul is el, a magyar határrendészeti szervezetek képesek a biztonságos határzár működtetésére. Hasonlóan nyilatkozott a hétvégén Sebastian Kurz osztrák kancellár is, aki közölte: Ausztria segít megvédeni a külső határokat, de ha ez nem elegendő, akkor megvédi a sajátját.
Már régen érvényesíteni kellett volna az Orbán és Kurz által is számtalanszor sürgetett intézkedéseket, a határvédelmet, a külső menekültközpontokat, és főleg a helyben való segítségnyújtást, az újjáépítést, hiszen semmire sem megoldás, ha migránsok milliói vágnak neki Európának. Azért kell dolgoznunk, hogy mindenkinek legyen lehetősége békében, biztonságban élni. A saját hazájában.
Forrás: Magyar Hírlap