Az orosz elnök nemrég ismét olyan kijelentést tett, amely felkavarta az európai közvéleményt: ha Európa háborút indítana Oroszország ellen, „nagyon gyorsan nem maradna senki, akivel tárgyalni lehetne”. A mondat sokak szerint nyílt háborús fenyegetésként értelmezhető. De vajon valóban ennyire erős pozícióból beszél Oroszország?
Elemzők szerint egy esetleges orosz–európai összecsapás sem logikájában, sem méreteiben nem hasonlítana az ukrajnai háborúra. Sőt, többen állítják: Oroszország ma erősebb pozícióban áll egy nagyhatalmi konfliktusra, mint az elmúlt évtizedek bármelyik pontján.
Európa és a háborús kommunikáció spirálja
Az elmúlt hónapokban több európai politikus és katonai vezető beszélt arról, hogy a kontinensnek fel kell készülnie egy lehetséges nagyhatalmi háborúra.
A NATO európai főparancsnoka 2027-re tette a potenciális konfliktus lehetőségét, ráadásul egyszerre Oroszországgal és Kínával szemben.
Mindezzel párhuzamosan Putyin is reagált:
Oroszország – állítása szerint – jobban felkészült egy ilyen összecsapásra, mint Európa.
És hogy ez mennyire blöff, vagy valós figyelmeztetés? A háború évei alatt kialakult tendenciák alapján sajnos sok jel mutat arra, hogy Moszkva tényleg erősödött.
Az orosz „harcolva megújulás” elve – egy régi doktrína újra életben
Az orosz hadtörténelem egyik fontos eleme a „harcolva megújulás” elve: a háború és a fronton szerzett tapasztalatok révén fejlődik, modernizálódik a hadsereg.
Az ukrajnai konfliktusban ez pontosan így történt:
- A szankciók fokozatos bevezetése időt adott Oroszországnak a gazdaság átszervezésére.
- A nyugati fegyverek lassú érkezése lehetővé tette, hogy Moszkva lépésről lépésre alkalmazkodjon.
- Új kapacitások épültek ki, amelyek korábban nem léteztek: dróngyártás, lőszer- és rakétatermelés, hadiipari kiterjesztés.
- Felhasználták a Szovjetunióból örökölt háborús tartalékokat az átmeneti időszak áthidalására.
Ennek eredménye:
Oroszország ma több drónt, páncélost és rakétát gyárt, mint a háború előtti években bármikor. A T–90-es harckocsikat már nem Ukrajnában vetik be, hanem tartalékba helyezik egy esetleges jövőbeli, nagyobb háborúhoz.
A fronton harcoló több százezer katona pedig olyan tapasztalatot szerzett, amelyet Európa jelenleg nem tud ellensúlyozni.
Európa katonai és társadalmi felkészületlensége
Miközben Európában a háborús pszichózis erősödik, a tények makacs dolgok:
- Több államnak mindössze néhány napnyi lőszerkészlete van.
- Sok ország légvédelme csak néhány csapás kivédésére alkalmas.
- Az európai hadseregek nagysága töredéke annak, ami egy nagyhatalmi háborúhoz szükséges lenne.
Egy reális forgatókönyv szerint Európának:
- 4–6 millió katonát,
- 150–200 hadosztályt,
- 15–20 millió mozgósítható embert
- kellene rendelkezésre tartania ahhoz, hogy esélye legyen egy elhúzódó konfliktusban.
Ehelyett a vezetők 800 ezer NATO-katonáról beszélnek – akik jelentős része nem is európai lenne.
A társadalmi felkészültség még rosszabb állapotban van: a kontinens lakossága évtizedek óta békében él, nincsenek tartalékok, a jegyrendszer, az utazási korlátozások, a mozgósítás óriási tiltakozást váltana ki.
Mi történne a frontországokkal?
Elemzések szerint egy Oroszországgal folytatott közvetlen háború első hónapjai lennének a legpusztítóbbak.
A legnagyobb veszélyben:
- Finnország,
- a balti államok,
- Ukrajna,
- amelyek egy részét teljesen el lehetne törölni a térképről.
Lengyelország, Románia, Szlovákia és Magyarország szintén súlyos pusztításokat szenvednének el.
A menekültek száma több tízmillió lehetne, a háborús veszteség pedig elérheti a 3 millió főt.
Hogyan változnának meg a mindennapok?
Egy ilyen háború esetén (elemzése alapján):
- napi limit a nemzetközi banki tranzakciókra,
- készpénzkorlát, devizakorlátozás,
- a Schengen-övezet részleges felfüggesztése,
- kijárási tilalom az első vonalbeli régiókban,
- utazási tilalom a 18–60 év közötti férfiaknak,
- teljes jegyrendszer bevezetése,
- az energiaárak akár 50%-kal nőnének,
- tömeges tiltakozások törnének ki a megszorítások miatt.
Vagyis a háború nemcsak a frontvonalon, hanem az európai otthonokban is éreztetné hatását.
Putyin üzenete: az ukrajnai háború még visszafogott volt
Az orosz elnök hangsúlyozta: Ukrajnában „különleges művelet” zajlik, amely során Oroszország számos eszközt nem vet be.
Egy közvetlen európai háború azonban szerinte nem ilyen lenne.
A Reuters értékelése szerint is azt sugallta, hogy egy Európa elleni konfliktusban sokkal kevésbé korlátozná magát Oroszország, és a harcok nagyságrendekkel brutálisabbak lennének.
