Az Európai Unió múltjával, jelenével és jövőjével foglalkozó projekt keretében ezúttal az uniós pártpolitikai színtéren jelentkező új törésvonalakat és megosztottságokat járta körül legfrissebb elemzésében az Alapjogokért Központ, melyet a 888.hu szemlézett.
A 2019-es EP-választás merőben új lehetőségeket indított el, valamint új forgatókönyveket vázolt fel a politikai térképen. Az újonnan megjelenő törésvonalak sok tekintetben felülírják a régieket (pl. a hagyományos bal-jobb ellentétet), így azok más dimenzióban értelmezendők – írja a portál.
Fricz Tamás meglátása szerint ezen politikai, kereskedelmi, gazdasági és geopolitikai megfontolásokat magában foglaló törésvonalak a jövőben igencsak jelentékeny mértékben fogják rányomni a bélyegüket arra, hogy az egyes oldalak miképp is vélekednek Európa, és benne az Európai Unió jövőjéről.
Az Alapjogokért Központ elemzése a törésvonalakkal kapcsolatos elméleti keretek (Lipset & Rokkan) mellett részletekbe menően mutatja be az újonnan megjelenő politikai feszültségeket, megosztottságokat, melyek túlmutatnak a nemzeti határokon. Ezek az újonnan jelentkező törésvonalak lebonthatók a globalista vs. lokalista, a föderalista vs. szuverenitáspárti, a multikulturalista vs. nemzeti identitáspárti ellentétpártokra, illetve átfogja a demokrácia változataihoz való viszonyulást is (liberális vagy keresztény, konzervatív demokrácia).
Az elemzés konklúziója alapján ezek a törésvonalak egyre erősebben jelentkeznek majd az európai pártpolitikai térképen, sőt, a korábbi megosztottságokhoz képest sokkal kiélezettebbé válnak, mivel olyan fajsúlyú kérdések vannak napirenden (migráció, keresztény kultúra), melyek „életről és halálról” szólnak.