A világ gazdagabb részén, Európában és az USA-ban érezhetően nőtt azoknak a száma, akik nem feltétlenül tudják ellátni magukat élelmiszerekkel. Civil segélyszervezetek segítsége nélkül sokan nagyon nagy bajba kerültek volna.
Amikor a legjobban dühöngött a koronavírus-járvány Olaszországban az elmúlt év tavaszán, Mariassunta Seccia és férje Rodolfo elvesztette az állását, ami csődhöz vezetett a családi költségvetésben. Gyorsan kifutottunk a pénzből – mondta a Financial Times riportjában a 36 éves kétgyerekes családanya. – Amikor a gyerekek kinyitják a jégszekrényt, és egy palack vizet sem találnak benne, az sokkolóan hat tárjuk, mert soha nem tapasztalták előtt, milyen az éhség.
Nem a Seccia család volt az egyetlen, amely anyagi csődbe került a válság idején a jómódú európai országban.
Észak-Amerikában tavaly nőtt először az éhezéssel küszködők száma azóta, hogy az ENSZ 2014-ben elkezdte gyűjteni az ezzel kapcsolatos adatokat. A lakosság közel kilenc százalékának voltak súlyos vagy enyhébb gondjai azzal, hogy ellása magát élelmiszerrel 2020-ban, míg egy évvel korábban 7,7 százalék volt ez az arány. Ezek az adatok persze sokkal rosszabbak a világ szegényebb országaiban. Az ENSZ összesítése szerint összességében a világ népességének közel harmada nem tudott normálisan táplálkozni 2020-ban. Szemben a szegényebb országokkal, a világ jobb sorsú országaiban van valamilyen szociális biztonsági háló az emberek alatt, ám úgy tűnik szakadások tátonganak rajta.
A fejlett országokban általában olyanok zuhantak át a biztonsági hálón, akik önfoglalkoztatók, vagy ideiglenes szerződéssel volt munkájuk, s ezért nem érintette őket a biztosításalapú munkanélküli-segélyezés, illetve betegségi ellátás. Emellett a szürkegazdaságban dolgozók kerülhettek bajba. Olaszországban a szegénységben élők aránya a lakosságon belül 2020-ban 22 százalékra ment fel a korábbi 10 százalékról (nagyjából 5,6 millió ember) – derült ki a római statisztikai hivatal adataiból.
Erre reagálva a pandémia alatt bővült a civil szervezetek főként a jótékonysági szerveztek és az élelmiszerbankok tevékenysége. Az European Food Banks Federation beszámolója szerint 2020-ban közel 13 millió embernek nyújtottak segítséget, ami 35 százalékkal több az előző évinél. Összesen 860 ezer tonna élelmiszert osztottak szét, ami 12 százalékos bővült egy év alatt, és ezek a számok idén sem fognak csökkenni. Seccia asszony beszámolója szerint rajtuk az Albero della Vita alap segített, ami nélkül, nem is tudja, hogyan végződött volna a család pénzügyi csődje.
Isabella Catapano, az Albero della Vita igazgatója arról számolt be, hogy 2020-ban négyszer több, családon segítettek, mint egy évvel korábban. Az ember azt gondolná, hogy Európában már nem is létezik a szegénység, pedig nagyon is itt van velünk – mondta. – A pandémia alatt egy csapásra romlott a helyzet, sokan maradtak teljesen jövedelem nélkül, főként olyanok, akik az Olaszországban kiterjedt árnyék gazdaságban dolgoztak.
Az USA-ban az élelmiszerbankok 55 százalékkal több embert támogattak, mint korábban – derült ki a Feeding America adataiból, amely országos jótékonysági hálózatot működtet. Tavaly az USA 340 millió lakosából 45 milliónak voltak élelmezési gondjai. Ez ugyan kisebb szám, mint a 2008-2009-es gazdasági válság idején feljegyzett 50 millió, ám most az élelmiszerek drágulása is nehezíti az ellátásukat. Az USA egyes részeit sújtó száraz időjárás tovább erősítheti a fogyasztói árak növekedését, bár hogy mennyire, azt jelenleg nehéz megbecsülni.
A segélyezéssel foglalkozó szakértők ugyanakkor már attól tartanak, hogy ha a gazdag országok nagyobb szükségük van a készleteikre hazai problémáik megoldásához, akkor kevesebbet tudnak majd juttatni a rászoruló szegényebb országoknak. Visszatérve a Seccia családra, a két felnőtt alkalmi munkákból él, és azt mondják hónapokra vagy évekre lesz szükségük, hogy visszafizessék a tartozásokat, amiket az elmúlt másfél évben felhalmoztak.
Forrás: napi.hu