Extrém helyzet az Országgyűlésben – túlóráznak a képviselők
Az ellenzék obstrukciója miatt csütörtök reggel is folytatódott a parlamentben a kormánypárti képviselők által benyújtott, az Országgyűlés működését és a képviselők jogállását érintő egyes törvények módosítását, illetve a házszabály megváltoztatását kezdeményező javaslatok vitája. Délelőtt kiderült: a házszabály szerint nincs mód a vita elnapolására, így az tovább folytatódik.
Az éjszakán átívelő vitában szó volt többek között arról, melyik párt az MSZMP utódja, de beszéltek a képviselők az ügynökakták nyilvánosságáról is.
Több ellenzéki képviselő is szóvá tette, hogy a házelnök lényegében önkényesen, szubjektív módon dönthet a fegyelmi ügyekben. Arató Gergely (DK) szerint a javasolt fegyelmi szabályok bármilyen döntés meghozatalára alkalmasak, mert nem tartozik hozzájuk pontos definíció, így szubjektív módon alkalmazhatják őket. Potocskáné Kőrösi Anita (Jobbik) az európai parlamentek gyakorlatát ismertette.
Harangozó Tamás (MSZP) azt kifogásolta, hogy a képviselő kitiltása az Országgyűlés irodaházára, saját irodájára is vonatkozik. Nagy Csaba (Fidesz) hangsúlyozta, az ocsmány, trágár beszédnek és a rendbontásék nincs helye a parlamentben. A szankcióknak olyan súlyúaknak kell lenniük, hogy a rendbontás előtt mindenki végiggondolja tettét – közölte. Az elnöklő Lezsák Sándor bejelentette: a fideszes Szatmáry Kristóf is csatlakozott a javaslatokhoz előterjesztőként.
Vadai Ágnes (DK) problémásnak nevezte, hogy az Országgyűlési Őrség néhány irányítási jogkörét bizonyos esetekben, a házelnök döntése alapján a Ház főigazgatójára lehet delegálni. Ez szerinte sértheti a képviselők alkotmányos jogait. Azt is aggasztónak nevezte, hogy az Országgyűlés elnöke a tárgyalási rend biztosítása érdekében a jegyzőket, az alelnököket és a háznagyot felkérhetné a képviselők megrendszabályozására. Kérdésesnek nevezte, ki viseli majd a jogkövetkezményeket, ha egy képviselő nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szerez eközben. Felvetette azt is: a szabályok nem rendelkeznek arról, mi történik, ha a házelnök követ el jogsértést. Ki fogja megbüntetni a bennünket büntetőt? – tette fel a kérdést.
Hiszékeny Dezső (MSZP) arról beszélt: a mostani hosszas vita megelőzhető lett volna, ha az ellenzéki pártokat is bevonják a javaslatok előkészítésébe. A képviselő – aki az Országgyűlés egyik jegyzője – azt firtatta, vajon milyen feladatokat kaphat jegyzőként rendbontás esetén. Kezdjek el konditerembe járni, vagy ketrecharcos kiképzésen vegyek részt? – tette fel a kérdést, felvetve, hogy vajon a nyílt fizikai erőszak terepe lesz-e a módosítások elfogadása esetén az Országgyűlés. A javaslatban lévő, szerinte szubjektív elemeket – a tárgytól való eltérés vagy a kirívóan sértő kifejezés használatának megítélését – is kifogásolta.
Mátrai Márta fideszes képviselő, az Országgyűlés háznagya úgy jellemezte a módosításokat: azok nem elhallgattatnak, hanem kulturált mederbe kívánják terelni az ellenzéki magatartást. Úgy vélte: a most bevezetni kívánt szankciókat az ellenzéki képviselők kényszerítették ki. Szerinte Vadai Ágnes (DK) olyan helyzetet vizionál, amely nem fog bekövetkezni. Teljesen kizártnak nevezte, hogy erőszakot fognak alkalmazni azok, akiket az elnök megkér, hogy segítsenek neki a rendet helyreállítani. Minden áron meg kell akadályozni, hogy a trágár beszédet a beszédstílus részévé tegyék, mert ez nem illik az Országgyűléshez, és a Ház méltóságát is sérti – mondta.
Az elnöklő Hiller István kilenc órakor bejelentette: a csütörtökre tervezett napirendi pontok tárgyalása kezdődne el, de ezt a házszabály „felülírja”, így a „jelenleg is folyó előterjesztés elnapolására nincs mód, és ez nem is történik meg”. Szabó Sándor (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal azzal, hogy megtagadta a vita lehetőségét az ellenzéktől, maga „gerjesztette” a viselkedést, ami miatt most ezeket a módosításokat be akarja vezetni.
Hajdu László (DK) úgy értékelt: a kormányoldal „ovisnak” nézi az ellenzéki képviselőket. Szerinte ha elfogadják a módosításokat, akkor az további gyűlöletet kelt a kormányoldal és az ellenzék között. Gyüre Csaba (Jobbik) szerint mindenki a Ház méltóságát akarja megőrizni, de amikor a kormányoldal rendre nem tartja be a parlamentarizmus szabályait, előfordul, hogy az ellenzék radikális módon tiltakozik. Helytelenítette, hogy képviselők magatartásáról politikai ellenfeleik döntsenek, megjegyezve, a közintézménybe bejutás korlátozása vagy a kitiltás képviselői alapjogokat sért.
Csárdi Antal (LMP) is szubjektív elemeket lát a szankcionálásban. Mennyibe kerül, ha én azt mondom, hogy „a manóba?” – vetette fel, firtatva azt is, hogyan élhetnek szavazati jogukkal az ülésről kitiltott képviselők.Molnár Gyula (MSZP) arról beszélt: a kormányoldal a javaslat benyújtásakor arra számíthatott, hogy karácsony előtt, egy „törvényhozási cunaimi” közepén elsikkad ez a téma.
Varju László (DK) arra hívta fel a kormányoldalt: ne akarják „állampártként” megmondani, mi a jó az ellenzéknek, mit tegyenek, hanem adják meg a szólásszabadság lehetőségét, a parlament és a kormány ellenőrzésének jogát.
Forrás: MTI
