Oroszország külkereskedelme az ukrajnai háború kezdete óta radikálisan átalakult: az Európai Unió, mint legfontosabb partner szinte teljesen háttérbe szorult, helyét Kína vette át a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (wiiw) MTI által idézett elemzése alapján.
A wiiw (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) kimutatása szerint az EU részesedése az orosz exportból a 2022 előtti közel 50 százalékról mindössze 8 százalékra esett vissza. Kína ma az orosz export mintegy 30 százalékát és az import 35 százalékát adja.
– A szankciók felforgatták Oroszország külkereskedelmét és ebből Kína profitál leginkább gazdaságilag és geopolitikailag egyaránt – mondta Vasily Astrov, a wiiw oroszországi szakértője.
Különösen az olajkereskedelemben jelentős a változás: Kína és India lett az orosz kőolaj legnagyobb felvásárlója, gyakran nagyon kedvező feltételekkel. Ugyanakkor Kína lett a legfontosabb forrása a high-tech termékek, többek között a szankcionált nyugati áruk oroszországi behozatalának. Becslések szerint ma már az orosz hadiipar számára szükséges számítógépes chipek és elektronika 80-90 százaléka Kínából és Hongkongból származik.
– A szankciók végül nem hagytak más választást az orosz vezetésnek – mondta Astrov. A problémát az jelenti, hogy Kína nem tudja helyettesíteni a nyugati beruházási javakat, mint például a speciális gépeket, félvezetőket vagy repülőgép-hajtóművek alkatrészeit. – A kínai közvetlen befektetések Oroszországban rendkívül alacsonyak. Kína elsősorban fogyasztási cikkeket, például autókat és elektronikát exportál, de alig fektet be gyárakba – állapítja meg a tanulmány.
A kapcsolat gazdasági egyensúlytalanságot mutat: míg Kína ma vitathatatlanul Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, Oroszország 2024-ben csak körülbelül 4 százalékos részesedéssel bírt a kínai külkereskedelemben. Ezzel a nyolcadik helyen állt – az EU, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Hongkong, Japán, Tajvan és Vietnam mögött.
„Ez az egyensúlytalanság jelentős befolyást biztosít Kínának” – mutatott rá Astrov. A wiiw szerint a súlypont ilyen áthelyeződése rövid távon biztosítja Oroszország kereskedelmének és hadiiparának működését a szankciók ellenére is. Hosszú távon azonban Moszkva olyan függőségbe kerülhet, amelyben Kína diktálja a feltételeket.
Mi ennek a történetnek a lényege? A globalisták átgondolatlan és teljesen felesleges proxy háborúja Kína, India és úgy általában a Globális Dél felé terelte Oroszország kereskedelmét, amivel
1, az Európai Unió országai nagyon rosszul jártak
2, Oroszország képes volt túlélni a szankciókat
3, Kína és India az olcsóbb orosz energiával nagyon komoly versenyelőnyhöz jutott.
Vagyis ki járt jól? Hát, nem Európa, az biztos!
bekezdesek.hu

