Site icon Mai Világ

Ez lett az előre megjósolt vége az európai uniós „szankciózásnak”

Russian President Vladimir Putin attends a meeting with mothers awarded the honorary title of Mother Heroine and families decorated with the Order of Parental Glory ahead of the upcoming International Children's Day, via video link at the Kremlin in Moscow, Russia May 29, 2025. Sputnik/Alexander Kazakov/Pool via REUTERS ATTENTION EDITORS - THIS IMAGE WAS PROVIDED BY A THIRD PARTY.

Oroszország külkereskedelme az ukrajnai háború kezdete óta radikálisan átalakult: az Európai Unió, mint legfontosabb partner szinte teljesen háttérbe szorult, helyét Kína vette át a Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlító Intézet (wiiw) MTI által idézett elemzése alapján.

A wiiw (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche) kimutatása szerint az EU részesedése az orosz exportból a 2022 előtti közel 50 százalékról mindössze 8 százalékra esett vissza. Kína ma az orosz export mintegy 30 százalékát és az import 35 százalékát adja.

– A szankciók felforgatták Oroszország külkereskedelmét és ebből Kína profitál leginkább gazdaságilag és geopolitikailag egyaránt – mondta Vasily Astrov, a wiiw oroszországi szakértője.

Különösen az olajkereskedelemben jelentős a változás: Kína és India lett az orosz kőolaj legnagyobb felvásárlója, gyakran nagyon kedvező feltételekkel. Ugyanakkor Kína lett a legfontosabb forrása a high-tech termékek, többek között a szankcionált nyugati áruk oroszországi behozatalának. Becslések szerint ma már az orosz hadiipar számára szükséges számítógépes chipek és elektronika 80-90 százaléka Kínából és Hongkongból származik.

– A szankciók végül nem hagytak más választást az orosz vezetésnek – mondta Astrov. A problémát az jelenti, hogy Kína nem tudja helyettesíteni a nyugati beruházási javakat, mint például a speciális gépeket, félvezetőket vagy repülőgép-hajtóművek alkatrészeit. – A kínai közvetlen befektetések Oroszországban rendkívül alacsonyak. Kína elsősorban fogyasztási cikkeket, például autókat és elektronikát exportál, de alig fektet be gyárakba – állapítja meg a tanulmány.

A kapcsolat gazdasági egyensúlytalanságot mutat: míg Kína ma vitathatatlanul Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, Oroszország 2024-ben csak körülbelül 4 százalékos részesedéssel bírt a kínai külkereskedelemben. Ezzel a nyolcadik helyen állt – az EU, az Egyesült Államok, Dél-Korea, Hongkong, Japán, Tajvan és Vietnam mögött.

„Ez az egyensúlytalanság jelentős befolyást biztosít Kínának” – mutatott rá Astrov. A wiiw szerint a súlypont ilyen áthelyeződése rövid távon biztosítja Oroszország kereskedelmének és hadiiparának működését a szankciók ellenére is. Hosszú távon azonban Moszkva olyan függőségbe kerülhet, amelyben Kína diktálja a feltételeket.

Mi ennek a történetnek a lényege? A globalisták átgondolatlan és teljesen felesleges proxy háborúja Kína, India és úgy általában a Globális Dél felé terelte Oroszország kereskedelmét, amivel

1, az Európai Unió országai nagyon rosszul jártak

2, Oroszország képes volt túlélni a szankciókat

3, Kína és India az olcsóbb orosz energiával nagyon komoly versenyelőnyhöz jutott.

Vagyis ki járt jól? Hát, nem Európa, az biztos!

bekezdesek.hu

Hirdetés
Exit mobile version