Az amúgy is törékeny balkáni békét akár teljesen felrúghatja az a koszovói terv, amely hadsereggé alakítaná a függetlenségét Szerbia által soha nem ismert terület biztonsági erőit. A súlyos nemzetiségi ellentétek miatt a ’80 as évek legvégétől indult koszovói válság és az azt követő véres háború egyszer már begyógyíthatatlan sebeket hagyott a térségen – írja a blikk.
Belgrád teljes mértékben elfogadhatatlannak tartja a koszovói hadsereg megalakítását, mert ez az egész térséget veszélybe sodorhatja – figyelmeztetett Aleksandar Vulin szerb védelmi miniszter pénteken a szerbiai közszolgálati televízióban (RTS).
A koszovói parlament csütörtökön fogadta el első olvasatban – gyakorlatilag egyhangúlag – mindazokat a törvényjavaslatokat, amelyeklehetővé teszik, hogy a helyi biztonsági erőket hadsereggé alakítsák át. A koszovói szerb képviselők távolmaradtak a szavazástól.
A koszovói biztonsági erők hadsereggé alakításához alkotmánymódosításra lett volna szükség, ezt azonban a kisebbségi szerb politikusok határozottan ellenezték, ezért a kormány azt kezdeményezte, hogy a létező biztonsági erők hatáskörét bővítsék ki, gyakorlatilag hadsereggé alakítva át a kontingenst.
Koszovó 2008-ban kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elismerni.
Az 1998-1999-es koszovói válság lezárását követően, 1999-ben az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatban mondta ki, hogy az akkor még Jugoszlávia részének számító Koszovóban kizárólag nemzetközi haderő, a KFOR tartózkodhat. A KFOR a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő.
Aleksandar Vulin most azzal fordult a nemzetközi közösséghez, hogy szavatolja az ENSZ BT 1244-es határozatának betartását, és ne engedje meg, hogy egy törvényellenes katonai formáció veszélybe sodorja a békét és a biztonságot Koszovóban és a térségben.
Mennyit ér a NATO szava?
A szerb védelmi miniszter szerint most kiderül, mennyit nyom a latban a NATO szava. Emlékeztetett arra, hogy a 2013-ban Brüsszelben megkötött szerb–koszovói megállapodás arra is biztosítékot nyújt, hogy felfegyverzett erők nem léphetnek be a szerbek lakta Észak-Koszovóba. Úgy vélte, a koszovói albánok ezzel a helyi szerbeket akarják megfélemlíteni, mert azt szeretnék, ha „szerbek nélküli katonaságuk, szerbek nélküli területük, szerbek nélküli Koszovójuk lenne”.
Koszovóban 1999-ben hozták létre az úgynevezett Védelmi Hadtestet, miután lefegyverezték a Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK). Az előbb Agim Ceku, majd Sylejman Selimi által vezetett Védelmi Hadtestet 2009-ben alakították és nevezték át Koszovói Biztonsági Erővé Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott tervei alapján. A biztonsági erők egyenruháját a megalakuláskor az Egyesült Államok biztosította, a járműveket Németországtól kapták, míg a kiképzésért a brit hadsereg felelt.
A biztonsági erők első parancsnoka Sylejman Selimi volt, akit az Európai Unió koszovói rendőrségi és igazságügyi missziója (EULEX) 2013-ban elfogott háborús bűncselekmények miatt. Szerbia Agim Cekut – aki később miniszterelnök és a biztonsági erőkért felelős miniszter is volt – szintén háborús bűnösnek tartja.
A Koszovói Biztonsági Erő mintegy 2500, könnyű fegyverzettel rendelkező egyenruhásból áll, akiknek a feladata a civil lakosság védelme, a válsághelyzetek kezelése, valamint fellépés és segítség természeti csapások vagy más vészhelyzet esetén.
Az ötezer hivatásos katonából és háromezer tartalékosból álló hadsereg nehézfegyverekkel is rendelkezne.
Forrás: Blikk