Felszámolná a nemzeteket George Soros hálózata
A nyílt társadalomnak nincsenek határai, identitása és erkölcsei, eléréséhez az egyik eszköz a bevándorlás – figyelmeztet Grégor Puppinck francia alkotmányjogász.
No-go zónák, növekvő feszültség és párhuzamos társadalmak jellemzik egyre inkább Franciaországot Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice nevű tudásközpont igazgatója szerint. A francia alkotmányjogász – aki nemrég részt vett a Mathias Corvinus Collegium és a Danube Institute Patriotic Talks című beszélgetéssorozatában – arról is beszélt lapunknak, milyen ideológia mentén akarja bedarálni a nemzeteket a Soros-hálózat.
– Több elemzése is megjelent az elmúlt években arról, miként befolyásolja a George Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és hálózata többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Milyen mértékű a Soros-hálózat befolyása a nemzetközi szervezetekben?
– Nehéz ezt pontosan megbecsülni, hiszen ez a szervezet rengeteget költött az elmúlt évtizedekben az emberi jogi szervezeti és intézményrendszer befolyásolására. A pénze mindenhol ott van, közvetlen vagy közvetett adományok útján. Olyan szervezetek, mint például a lengyelországi Helsinki Bizottság látszólag függetlenek, de ha megnézzük a költségvetésüket, támogatásuk felét a Soros-alapítványtól kapják. Nagyon sok, emberi jogokkal foglalkozó szervezet van, ami kisebb-nagyobb mértékben onnan kapja a pénzét. Ami ennél is súlyosabb, hogy komoly befolyással bír a Soros-alapítvány a kormányközi szervezetekben is. Persze nem egyedül, többek között ott van Bill Gates alapítványa is. Aki fizet, az diktálja az agendát is – a filantrópok, ahogy szeretik magukat nevezni.
– A bevándorlás támogatása is az emberi jogokra hivatkozó tevékenységük része?
– Az általuk hirdetett nyílt társadalomba a nyitott határok is beletartoznak, sőt, a határok nélküli országok. Olyan társadalmakat akarnak, amelyeknek nincs identitása, nincsenek normái – cseppfolyós társadalmakat akarnak, amelyek olyanok, mint a pénzügyi világ is, ahol a tőke határok nélkül, szabadon mozog. A cseppfolyós társadalomnak nincsen identitása, vallása, határai. Mindenki felcserélhető valaki mással. Nincsenek hagyományai, öröksége, és persze erkölcsei sem. Nem véletlen, hogy a prostitúció és a drogok liberalizációját is hirdetik ezek a szervezetek. A szabadságra hivatkoznak, a szabad mozgásra, hiszen ami jó az üzletnek, azt nem lehet korlátozni. Ugyanez igaz a migrációra is. A globális, posztdemokratikus kormányzás számára a nemzeti kormányok és hatóságok csak akadályt jelentenek. A bevándorlás kiváló arra, hogy a nemzeteket gyengítsék, felülírják, összekeverjék.
– Mennyire tartja stabilnak a francia politikai helyzetet?
– Nem látom Emmanuel Macron alternatíváját, tehát ilyen szempontból stabil. Se tőle jobbra, se tőle balra nem látom azt a személyt, aki 2022-ben elnök lehetne.
– Mi a helyzet a társadalommal?
– Az ország több válsággal is szembenéz, a legfőbb az identitását érinti – ez a bevándorlás. A kormány megpróbálja rávenni a muszlim bevándorlókat a francia állam szekuláris értékeinek tiszteletben tartására, de ők ezt elutasítják. Nem integrálódnak, két párhuzamos társadalom él egymás mellett. A következő évtizedekben ez lesz a legnagyobb kihívás. Drámaian csökken az oktatás színvonala is. Ennek az okai részben hasonlóak, mint bárhol máshol, de szerepe van benne a bevándorlásnak is. Nem várható el, hogy megfelelő oktatást kapjon franciául egy olyan osztály, ahol a tanulók felének a szülei nem is beszélnek franciául. Ha már társadalmi problémák, ott van a gazdaság is, óriási az államadósság. A középosztály elszegényedik, egyre nagyobb a feszültség, gondoljunk csak a sárgamellényesekre. Egy sor tényező utal arra, hogy nehéz és veszélyes időket él Franciaország.
– Sokat hallani a bevándorlók lakta francia külvárosok leszakadásáról, a no-go zónák kialakulásáról. A politika – mint mindenhol Nyugat- és Észak-Európában – kisebbíteni akarja a probléma súlyát, de mi az igazság?
– Sok olyan terület van Franciaországban, ahová nem engedném a lányaimat. Sőt, magam se szívesen mennék oda. Az ország megosztottá vált földrajzilag is. Ha egy fiatal pár lakást akar venni valahol Franciaországban, az első számú szempont az elhelyezkedés. Mi lesz az adott területtel tíz év múlva? Biztonságos marad vagy egy no-go zóna része lesz? Az emberek már most is etnikai kritériumok mentén költöznek, és ez csak fokozódni fog. Homogenizációs folyamatok tanúi vagyunk.
Forrás: Magyar Hírlap
