Egyre nyíltabb eszközökkel lépnek fel az orosz hatóságok az ellenzéki csoportokkal szemben. Augusztus 8-án független helyi hírportálok számoltak be arról, hogy az orosz ügyészség házkutatást tartott egy, az egyik legismertebb ellenzéki politikushoz, a jelenleg is őrizetben lévő Alekszej Navalnijhoz köthető szervezet irodájában. Az Antikorrupciós Alap (FBK) bankszámláját több munkatársuk személyes bankszámlájával együtt befagyasztották. Az FBK ellen egy hete indítottak büntetőeljárást pénzmosás gyanújával, a hatóságok szerint ugyanis a szervezet 2016 és 2018 között több mint 15 millió dollár értékben kapott illegális eredetű pénzt úgy, hogy az összegeket a gyanúsítottak először saját számláikon letétbe helyezték, később pedig átutalták az alapítványnak.
Az ellenzéki oldal szerint azonban ez is csak egyik állomása az őket minden eszközzel ellehetetleníteni szándékozó kormánykampánynak. Eközben az alapítvány egyik munkatársa a Twitteren egy olyan felvételt is közzétett, amelyen a házkutatást végző nyomozók fekete maszkban láthatók – ennek oka pedig feltehetően az, hogy az ellenzékiek a közösségi médiában elkezdték arcuk alapján beazonosítani a tüntetéseken intézkedő rendőröket.
Mert az utóbbi hetek ellenzéki tüntetésein volt intézkedés bőven. A hétről hétre szervezett demonstrációsorozaton az ellen tiltakoznak, hogy az orosz választási bizottság több ellenzéki jelölttől is megvonta az indulás jogát
a közelgő helyhatósági választásokon, a hivatalos indoklás szerint azért, mert a támogató aláírások egy része nem volt érvényes vagy hitelesíthető. Az ellenzék azonban azt mondja: az állam – és a kormány – ezzel fosztja meg őket a legális politizálás utolsó esélyétől, miután fokozatosan kiszorultak minden fórumról.
Mindezek után az egyetlen megmaradt, egyúttal kétségkívül a leglátványosabb utat választották hangjuk hallatására, és az utcára hívták követőiket. Több ezren jelentek meg ezeken a hétvégi demonstrációkon.
Nem tétlenkedtek a hatóságok sem, a tüntetőket tömegével vitték el. Legutóbb, augusztus első hétvégéjén egyetlen demonstráción 600 aktivistát vettek őrizetbe Moszkvában, a Facebookon és a Twitteren aktív ellenzéki, megfigyelő és hírügynökségi csoportok sok beszámolót közöltek a rendőrség túlkapásairól is.
Az egyik szervezőt, Ljubov Szobolt a helyszínre tartva a taxiból rángatták ki a rohamrendőrök, majd betuszkolták egy fekete kisbuszba, és elvitték. A jogász-videoblogger, aki Alekszej Navalnij egyik fontos szövetségese, ekkor már 3 hete éhségsztrájkolt a választási bizottság döntése miatt, ami miatt többek közt ő sem tud elindulni a választásokon – a sovány és legyengült 31 éves nő őrizetbe vételéhez nyilvánvalóan nem lett volna szükség a rohamrendőrségre. Szobol később arról is beszámolt, hogy a fekete kisbusszal még órákig autóztak Moszkván keresztül-kasul, mire kikötöttek vele az egyik rendőrörsön, hogy hivatalosan is őrizetbe vegyék engedély nélküli tüntetés szervezése miatt.
Egyre telítődnek a moszkvai tárgyalótermek, fogdák és börtönök az ellenzékiekkel: köztük szép számmal akadnak a Szobolhoz hasonló aktivista-politikusok. A kormányellenes tevékenysége miatt szinte már gyakorlott őrizetesnek számító Alekszej Navalnij július közepe óta van börtönben, 30 napra ítélték, tüntetések szervezéséért. Büntetésének megkezdése után egy héttel azonban rejtélyes, allergiás roham miatt kellett kórházba szállítani – az ellenzéki vezető és személyi orvosa szerint azonban megmérgezték. Ha erről is van szó, a Putyin-ellenes mozgalom legismertebb személyisége ellen nem először követnének el súlyos támadást, 2017-ben súlyosan megsérült a szeme, miután az utcán leöntötték vegyszerrel.
A BBC-nek a fellebbviteli tárgyalásán nyilatkozó Dmitrij Gudkov szerint a Kreml így tesz meg mindent az Egyesült Oroszország kormánypárt teljes győzelméért. Maga Gudkov egykor parlamenti képviselő volt az Igazságos Oroszország nevű szociáldemokrata párt színeiben – jelenleg a reformista Változás Pártja vezetője, aki első 30 napos elzárását tölti be nem jelentett tüntetés szervezéséért. Egy hónap múlva azonban feltehetően mégsem szabadulhat, mert ugyanezzel vádolják egy későbbi tüntetés miatt is.
A hatóságok azonban ebben is szintet léptek. A július 27-én tartott tüntetést azonban már zavargásnak minősítették, ennek pedig súlyosabb a büntetési tétele, mint a tüntetéseknek, már nemcsak 30 nap őrizet, de hosszabb, akár többéves börtön is vár az esetlegesen elítéltekre.
Az állami média szerint a tüntetéseket külföldről szervezik és finanszírozzák – az ellenzék szerint mindezt azért, mert a Kreml retteg attól, hogy ugyanaz történik Moszkvában is, mint Grúziában (Georgiában) vagy 2014-ben Ukrajnában.
Vannak olyan ellenzéki hangok, amelyek szerint a hatóságok kezéből ki kell venni az adut, és a tüntetések szervezésénél be kell tartani a szabályokat, engedélyt kell kérni a hatóságoktól. Ljubov Szobol szerint azonban az eddigi demonstrációkon a rendőrök olyan erővel léptek fel, ami egyszerűen kizárja a kompromisszumot. Hasonlóképpen nem hajlandók engedni a hatóságok sem.
A helyhatósági választásokat a tervek szerint szeptember 8-án tartják. A hátralévő alig egy hónapban azonban az újra és újra szerveződő, és egyre elkeseredettebb tiltakozások, valamint az ezzel párhuzamosan egyre erélyesebb és erőszakosabb rendőri fellépés spirálja elméletileg akár politikai válságba is taszíthatja Oroszországot.
Forrás: Mandiner