Karol Nawrocki, a fő ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával pályázó jelölt nyerte meg a lengyel elnökválasztást a szavazatok 50,89 százalékával a lengyel országos választási bizottság (PKW) honlapján hétfő hajnalban ismertetett végeredmények szerint.
Az előzményekhez tartozik, hogy május 18-án, a lengyel elnökválasztás első fordulójában egyik jelölt sem kapta meg a szavazatok 50 százalékát, ezért június elsején egy második fordulót kellett tartani, ahol a PiS jelöltje, Karol Nawrocki és a kormánykoalíció indulója, a varsói főpolgármester, Rafał Trzaskowski csapott össze.
Érdekesség, hogy késő éjjel, valamivel 11 óra után megfordult az eredmény, és Karol Nawrocki, a PiS indulója állt nyerésre.
A győztes Nawrocki kihívója, Rafal Trzaskowski varsói főpolgármester a voksok 49,11 százalékát kapta a választás vasárnap tartott második fordulójában. A vasárnap esti, urnazárás után közzétett exit poll felmérések még fordított eredményt mutattak, ezek alapján Trzaskowski győzött volna 0,6 százaléknyi (Ipsos), illetve 0,34 százaléknyi (OGB közvélemény-kutató) különbséggel.
A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint.
Karol Nawrocki csaknem 10,6 millió szavazatot szerzett, többet, mint Andrzej Duda leköszönő elnök az előző, 2020-as választáson, amelyen a két befutó jelölt közül az akkor szintén pályázó Rafal Trzaskowski alulmaradt.
Trzaskowski a vasárnapi szavazáson a nagyvárosokban, ezen belül Varsóban győzött, és túlsúlyba került a nyugati vajdaságokban is, amelyekben hagyományosan a kormánykoalíciót vezető Polgári Platformnak erősebb a szavazóbázisa.
A részvételi arány 71,63 százalékos volt a PKW szerint. A lengyel elnökválasztáson eddig a legmagasabb – 68,23 százalékos – részvételi arányt 1995-ben jegyezték. Az 1989 óta a rekordmagas, 74,38 százalékos részvételűek a 2023-as parlamenti választásokon voltak.
Lengyelországban ötévente tartanak közvetlen elnökválasztást. A lengyel államfőnek nem pusztán ceremoniális jogosítványai vannak. Szava van a külpolitikában, ő a hadsereg főparancsnoka. Megvétózhatja a parlament által elfogadott törvényeket, és az elnöki vétót a szejm újabb szavazáson csak háromötödös többséggel utasíthatja el. A jelenlegi kormánykoalíció nem rendelkezik ilyen fölénnyel.
Magyar Hírlap