A választásra jogosult 48 millió franciának csaknem kétharmada távol maradt az urnáktól, hasonlóan a múlt heti első fordulóhoz, ami történelmi méretű érdektelenséget tükröz.
Az 1958-ban kezdődött V. köztársaság történetében ilyen méretű távolmaradásra egyetlen választáson sem volt példa mostanáig.
A jövő évi elnökválasztás előtti utolsó, országos szintű választást a politikai elit az elnökválasztás főpróbájának tekintette, miután több jobboldali régióelnök – Xavier Bertrand, Valérie Pécresse, Laurent Wauquiez –, aki megerősítette pozícióját, azt reméli, hogy beleszólhat Emmanuel Macron és Marine Le Pen párharcába a jövő évi elnökválasztáson.
„Most mindenki megértette, hogy az elnökválasztás hármas mérkőzés lesz” – vélte Xavier Bertrand, az északi Haut-de-France régió újraválasztott konzervatív elnöke, Nicolas Sarkozy korábbi államfő (2007-2012) kormányának volt minisztere, aki már bejelentkezett a 2022-es elnökválasztás jobboldali jelöltségére.
Valérie Pécresse, a Párizs körüli Ile-de-France régió újraválasztott jobboldali elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy „a jobboldal és a centrum Franciaországának csapata győzedelmeskedett, amiből én is profitálni fogok”.
Olivier Faure, a Szocialista Párt főtitkára úgy vélte, hogy a baloldal ismét kezd teret hódítani, s amennyiben lesz összefogás a Zöldekkel, sikeresek lehetnek a jövő évi elnökválasztáson.
„Ma este egyetlen régiót sem veszünk át” – ismerte el rövid beszédében Marine le Pen nem sokkal az urnazárást követően. Az eredmény „a helyi demokrácia mély válságát” tükrözi, s a „mozgósítás a jövőbeni győzelem kulcsa” – tette hozzá az elnökválasztásra utalva.
Stanislas Guerini, a kormányzó Lendületben a Köztársaság (LREM) vezetője „az elnöki többség csalódottságának” adott hangot amiatt, hogy a kormánypárt egyetlen régióban sem tudott vezető helyet szerezni.
Annak ellenére, hogy Emmanuel Macron több minisztere is jelöltette magát saját régiójában, a LREM a régiók felében a második fordulóba jutáshoz szükséges 10 százalékot sem érte el, így a remélt királycsináló szerepről már a két forduló között le kellett mondania.
Az öt évvel ezelőtt megalakult pártnak nincs helyi beágyazottsága, hasonlóan a Nemzeti Tömörüléshez, ellentétben a hagyományos nagy jobb- és baloldali pártokkal. Az elnöki hivatal vasárnap este azt is tudatta, hogy az államfő nem kívánja kommentálni a választási eredményt, de kormányátalakítást sem tervez a kudarc miatt.
A bal-jobboldali erőjáték visszatérését a francia politikába az elemzők azonban nagyon óvatosan kezelik, egyrészt az alacsony részvétel miatt, másrészt azért, mert egyelőre egyik hagyományos párt sem tudott felmutatni olyan személyiséget, aki a felmérések alapján megakadályozhatná, hogy a jövő évi elnökválasztás második fordulójába bejutó két jelölt Emmanuel Macron és Marine Le Pen legyen.
Miközben a helyi intézmények szintjén a bal- és a jobboldali gondolkodás közötti megosztottság erősen jelen van, addig országos szinten már egészen más törésvonalak mentén szerveződik a francia politika.
Forrás: hirado.hu