Gyásznap: néhány órával ezelőtt lezárult egy történelmi korszak Németországban

Ez egy gyászos nap. És nem csupán azért, mert a bánya végérvényesen bezárt, hanem azért is, mert ezzel a történelem egy szelete is lezárult. Önök számára ez gyásznap, és biztosíthatom arról mindannyiukat, ez a nap sokakat megérint Németországban – fogalmazott beszédében a német államfő.

A munka, a gazdasági növekedés és a jólét az egész országban elválaszthatatlanul összekapcsolódott Észak-Rajna-Vesztfália és a Saar-vidék bányáival – mondta Peter Schrimpf, a RAG bányászati vállalat vezetője.

Németországban idén 2,5 millió tonna szenet termeltek ki, míg az 1950-es évek aranykorában, amikor közel 600 ezer embernek adott munkát az ágazat, 150 millió tonna volt az éves átlag.

Érdemes megjegyezni, hogy a kőszén felhasználására továbbra is rákényszerül majd Németország az áramtermelésben és az acélművekben, ugyanakkor a jövőben ezt teljesen importból fedezi.

Pontosan ezért mondta Martin Kaiser, a Greenpeace német szakértője, hogy a feketeszén bányászatának megszüntetése környezetvédelmi szempontból nem tekinthető győzelemnek, hiszen Németország a jövőben is felhasználja majd a nyersanyagot. Csupán annyi történik majd, hogy szükségleteit kolumbiai, ausztráliai és dél-afrikai forrásokból elégíti ki.
Az elmúlt évtizedekben fokozatosan csökkent az európai széntermelés és -felhasználás, a bányák bezárása és a szénerőművek villamosenergia-termelésből való kivonása következtében. A folyamat pedig folytatódik, miután az EU a szén-dioxid- és egyéb, az egészséget is károsító szennyezőanyag kibocsátásának további csökkentését, illetve egy megújuló energiaforrásokon, innováción és digitalizáción alapuló energiauniót tervez. A konkrét célszám a kibocsátás 40 százalékos mérsékléséről szól 2030-ig, az 1990-es szinthez képest.

Mindez elsősorban a legszennyezőbb fosszilis energiahordozóval üzemelő szenes erőműveket (és bányákat) érinti majd, amelynél a földgáz is jóval kevésbé piszkos energiaforrásnak számít. Az Európai Unióban jelenleg húsz országban működnek széntüzelésű erőművek, a legtöbb, 53 Németországban. Magyarországon három szén-, illetve lignit tüzelésű erőmű működik, a Mátrai Erőmű, az Oroszlányi Hőerőmű, valamint a Tatabányai Hőerőmű, továbbá két lignitbánya a Mátra- és a Bükkalján. (A Mátrai Erőmű 2025-ig, a Tatabányai és az Oroszlányi erőművek 2020-ig rendelkeznek energiahivatali engedéllyel a termelésre.) Az elmúlt években több régi szénerőmű működését földgáz-, illetve biomassza-üzemre állították át (például a Kispesti Erőművet vagy a Dorogi Hőerőművet), vagy bezárták (például az Inotai Hőerőművet).