Gyülekeznek a viharfelhők Boris Johnson feje fölött
Bercow, aki 2009 júniusa óta tölti be ezt a tisztséget, hétfőn közölte: ha lesz a jövő hónapban előrehozott parlamenti választás, akkor annak időpontjában, választások híján október 31-én – a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes határnapján – köszön le a parlamenti kamara éléről. Döntését bejelentő alsóházi felszólalásában Bercow kijelentette: meggyőződése szerint az okozza a legkisebb felfordulást és az legdemokratikusabb, ha az októberi utolsó vitanap után távozik – írja a napi.hu.
A brexit jelenlegi határidejére utalva a politikus hozzátette: október második fele „meglehetősen élénknek bizonyulhat” az alsóházban, és ez azt igényli, hogy abban a rövid időszakban még egy „tapasztalt egyén” – vagyis ő – irányítsa a parlamenti ügymenetet. Az 56 esztendős Bercow az alsóház 157. elnöke azóta, hogy a tisztség a jelenlegihez valamelyest hasonló formában és azonos elnevezéssel 1377-ben kialakult. Ő egyben az első, zsidó vallását gyakorló elnöke a választott törvényhozói kamarának.
A II. világháború óta ugyancsak ő az első olyan elnöke az alsóháznak, akinek megbízatása alatt négy miniszterelnök – Gordon Brown, David Cameron, Theresa May és Boris Johnson – követte egymást. Bercow a Tony Blair vezette Munkáspárt földcsuszamlásszerű győzelmét hozó 1997-es választásokon, az akkor ellenzékbe került – jelenleg kormányzó – Konzervatív Párt képviselőjeként jutott be az alsóházba.
A brit parlamenti konvenció alapján az alsóház mindenkori elnökének meg kell szüntetnie tagságát abban a pártban, amelyet elnökké választásáig képviselt, és Bercow is így tett, amikor 2009-ben az alsóház élére választották. John Bercow-t az elmúlt hónapokban súlyos bírálatokkal illették a Konzervatív Párt keményvonalas brexit-táborának képviselői, akik megkérdőjelezték pártatlanságát a brexit-folyamat parlamenti ügymenetének irányításában.
Többször komoly konfliktus támadt közte és a kormány között is, legutóbb például márciusban, amikor egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva megtiltotta, hogy Theresa May akkor miniszterelnök az EU-val kötött Brexit-megállapodás nem sokkal korábban elvetett verzióját „változatlan vagy jórészt változatlan” formában újból a ház elé terjessze.
A konfliktus jeleként a Konzervatív Párt nemrégiben bejelentette, hogy a parlamenti konvenciókkal szakítva ellenjelöltet állít Bercow-val szemben a házelnök választókerületében a következő választásokon. Ez mindazonáltal jelentőségét vesztette, miután Bercow hétfőn bejelentette októberi távozását. Az íratlan hagyományok alapján a házelnöki posztra a két legnagyobb parlamenti erő, a Konzervatív Párt és a Munkáspárt felváltva állít jelölteket, így ha ezt a konvenciót betartják, az alsóház következő elnöke a Munkáspárt frakciójából kerülhet ki.
Másodszorra sem sikerült elfogadtatni a londoni alsóházban az előrehozott parlamenti választásokról beterjesztett miniszterelnöki kezdeményezést, mivel a kedd hajnali szavazáson nem gyűlt össze az indítvány jóváhagyásához előírt kétharmados többség.
Az MTI ma hajnalban közzétett közleménye szerint a hétfőn kezdődött, kedd hajnalba nyúló vitanappal véget ért a brit parlament jelenlegi ülésszaka, és október 14-én, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel kezdődik a következő törvényhozási évad. A parlament mandátumának hosszát öt évben rögzítő, 2011-ben kelt brit törvény értelmében a következő választás 2022-ben esedékes, és az ennél előbbi parlamenti választás kiírásához kétharmados támogatásra – a jelenlegi létszám alapján 434 voksra – lett volna szükség az alsóházban.
Boris Johnson miniszterelnök először múlt szerdán jelentette be, hogy előrehozott választások kiírását kezdeményezi október 15-ére, miután az alsóház elfogadta azt a törvénytervezetet, amely elvben megtiltja a konzervatív párti brit kormánynak Nagy-Britannia megállapodás nélküli kiléptetését október végén az Európai Unióból.
A törvény lényege: ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új Brexit-megállapodáshoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál az október 31-én esedékes kilépés elhalasztását három hónappal, vagyis 2020. január 31-ig. A törvény még azt is előre meghatározza, hogy Johnsonnak milyen szövegezésű levélben kell kérnie a Brexit halasztását az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökétől.
A kilépés további, immár harmadik halasztásának jóváhagyásához az Európai Tanács egyhangú döntése szükséges.
Boris Johnson az utóbbi hetekben azonban többször is határozottan leszögezte, hogy semmilyen körülmények között nem hajlandó kezdeményezni az Európai Uniónál a kilépés elhalasztását, és az Egyesült Királyság október 31-én mindenképpen távozik az EU-ból, akár lesz addig új Brexit-megállapodás, akár nem.
A brit kormányfő ezt az álláspontját a kedd hajnali szavazás után is megerősítette, jóllehet az elmúlt napokban több vezető jogi szakértő is úgy nyilatkozott, hogy Johnson akár börtönbe is kerülhet, ha nem hajlandó betartani a rendezetlen Brexitet tiltó, az uralkodó formális jóváhagyásával hétfőn életbe lépett törvényt.
Johnson szerint azért lett volna fontos az október közepi választási időpont, mert így fel lehetett volna oldani a jelenlegi parlamenti patthelyzetet a Brexit szempontjából döntő fontosságú, október 17-én kezdődő EU-csúcs előtt.
Az ellenzék egységesen és következetesen hangoztatott álláspontja szerint azonban nem elfogadható az előrehozott választások kiírása mindaddig, amíg a rendezetlen Brexit lehetősége – amelyet Boris Johnson nem hajlandó kizárni – végleg le nem kerül a napirendről. Az ellenzéki pártok elsősorban attól tartanak, hogy ha októberre választást írnak ki, és azt a Konzervatív Párt – amelynek jelenleg nincs többsége az alsóházban – megnyeri, Johnson visszavonatná az új parlamenttel a rendezetlen Brexit tilalmáról szóló törvényt.
Elhangzott az ellenzéki érvek között az is, hogy ha az alsóház megszavazza a Johnson által október 15-ére javasolt választások kiírását, a kormányfő – a választási törvény biztosította jogánál fogva – a parlament feloszlatása után önhatalmúlag átteheti a választás időpontját például novemberre, vagyis a jelenleg érvényes október 31-i Brexit-határidőn túlra, így érve el az október végi brit kilépést a parlament beleszólási lehetősége nélkül, függetlenül attól, hogy létrejön-e addig új Brexit-megállapodás vagy sem.
A kedd hajnali szavazás után lezárult az eddigi parlamenti ülésszak, és az új törvényhozási évad október 14-én, alig két héttel a Brexit jelenleg érvényes határideje előtt kezdődik az új kormányprogram meghirdetésével.
Johnsont az ellenzék részéről és a Konzervatív Párton belül is sokan azzal vádolják, hogy e lépéssel az október végi Brexit-határidőig hátralévő parlamenti ülésnapok számát akarja korlátozni, igyekezve szűkíteni a megállapodás nélküli Brexitet ellenző képviselők mozgásterét.
A kormányfő azonban rendre cáfolja ezeket a vádakat, mondván: a lépésnek nincs köze a Brexithez, a cél egy teljesen új kormányprogram meghirdetése, olyan központi célkitűzésekkel, mint az állami egészségügyi szolgálat (NHS) és az infrastruktúra fejlesztése.
A parlamenti ülésszak lezárása nem azonos a parlament feloszlatásával. Az új parlamenti évad október 14-i kezdetén az alsóház a jelenlegivel azonos összetételben folytatja munkáját.
Forrás: napi.hu/MTI
