Gyurcsányék most a családpolitikát támadják
Gyurcsány Ferenc hosszasan értekezett a közösségi oldalán arról, hogy szerinte az Orbán-kormány politikája nem családbarát. A Demokratikus Koalíció elnöke ez esetben sincs könnyű helyzetben, mert az elmúlt tíz év a családok megerősítéséről szólt.
„A 2010. május elseje után születő gyerekeknél már csak kétéves korig jár a gyermeknevelési segély (gyes) az eddigi három év helyett” – tudósította a távirati iroda 2009. június 29-én. A Gyurcsány–Bajnai-korszak megszorításai a családtámogatásokat sem kímélték. Korózs Lajos, aki akkor a szociális tárca államtitkára volt, a döntést azzal próbálta magyarázni, hogy azokban az országokban jó a termékenységi mutató és a foglalkoztatási ráta, ahol az anyák a gyermekükkel rövidebb ideig vannak otthon. A parlament akkori baloldali többsége megszavazta a lépést. A Fidesz és a KDNP politikusai hiába kérték, hogy ne mérjenek csapást a családokra, a családi adókedvezmény szétverése, a szocpol megszüntetése és a családi pótlék megszigorítása mellett ne nehezítsék a gyesen, gyeden lévő édesanyák helyzetét. Nehezítették.
A gyes időtartamát az Orbán-kormány állította vissza három évre. Úgy, hogy a hosszabbítás visszamenőleg is érvényes lett. Azaz azokra is vonatkozott a döntés, akik akkor gyesen voltak.
Az elmúlt tíz évben nagyon sok olyan intézkedést vezetett be a kormány, amely a családokat segíti. Ezt a folyamatot koronavírus-járvány miatt kialakult válság sem törte meg. Olyannyira nem, hogy a 2022-es költségvetésben mintegy 2800 milliárd forint áll rendelkezésre a családok támogatására. Így a többi között jövő év január elsejétől a 25 év alattiak mentesülnek a személyi jövedelemadó (szja) megfizetése alól. Az árvaellátás havi 24 250 forintos minimumösszege több mint a duplájára, havi ötvenezer forintra emelkedik. A gyermekek otthongondozási díjának összege jövőre eléri a 2022. évi minimálbérét, az ápolási díj pedig öt százalékkal emelkedik. A 2019. július 1. előtt született, azt követően örökbefogadott gyermekek után igénybe vehető a babaváró támogatás és a jelzálog-hitel elengedésének lehetősége. Az idei év júliusától a csecsemőgondozási díj (csed) összege a bruttó jövedelem hetven százalékáról annak száz százalékára emelkedik.
Jövőre is megmarad annak a lehetősége, hogy az életük nagy részét munkával és gyermekneveléssel töltő nők negyvenéves jogosultsági idővel már az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően igénybe vehetik a nyugellátást. Erre 2022-ben a központi költségvetés 332 milliárd forintot biztosít. Folytatódik az otthonteremtési program, amely tízmilliókat ad vissza nem térítendő támogatásként a családoknak, hogy ez is ösztönözze és segítse a gyermekvállalást. A már meglévő ingatlan felújításához szintén ad pénzt az állam, de ehhez kedvezményes, kamattámogatott hitel is igényelhető.
Aki nem akar negyven százalék adót fizetni, aki nem akarja, hogy elvegyék a kedvezményét, annak egyértelmű lesz a helyzet a 2022-es választás alkalmával – véli a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András szerint, akit a Magyar Nemzet kérdezett Gyurcsány nemrégiben elszólta magát, amikor elvetemültnek és észszerűtlennek nevezte az adócsökkentést. Az államtitkár arra következtet, hogy hatalomra kerülve brutális megszorításra készül a baloldal és valóságos adóterrort alkalmazna egyes társadalmi és gazdasági csoportok ellen.
Az Orbán-kormány vezette be a gyed extrát is, miszerint 2016-tól a gyermek féléves kora után a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósítása mellett az édesanyák visszatérhetnek a munkaerőpiacra. Nem kell lemondaniuk az ellátásokról, akár napi nyolcórás munkavégzés mellett sem.
Szintén családbarát intézkedést jelentett be nemrégiben Orbán Viktor.
A kormányfő jelezte: ha az idei gazdasági növekedés öt és fél százalék felett lesz, akkor a jövő év elején a gyermeket nevelő családokban mindkét felnőtt visszakapja a 2021-es teljes évi személyi jövedelemadó-befizetését, de fejenként maximum nyolcszázezer forintot.
„Mi a csudát tudnak önök ígérni a nemzetnek? Majd még egy-két hihetetlen, észszerűtlen, elvetemült adócsökkentést? Az lehet, de ebből nem lesz jövő” – ezt mondta június közepén az Országgyűlésben Gyurcsány Ferenc. Mit gondol, az utóbbi idők mely adócsökkentéseit kritizálhatta a DK elnöke?
– Általában sem könnyű megmondani, mire gondol Gyurcsány Ferenc, ezúttal pedig különösen nem az. De tegyünk egy próbát!
Esetleg a 25 évnél fiatalabbak személyi jövedelemadó-mentessége volna szerinte hihetetlen? Ez az intézkedés 140 milliárd forintot hagy évente több mint negyedmillió fiatalnál. A szociális hozzájárulási adó újabb csökkentését tartja észszerűtlennek? Ezzel az állam arra ad pénz a munkáltatóknak, hogy jövőre is legyen miből bért emelniük. Netán a tervbe vett szja-visszatérítésről mondja Gyurcsány, hogy elvetemült? A lépés másfél millió embernek adna vissza összességében majdnem hatszázmilliárd forintot.
-Azt hiszem, leginkább arról van szó, hogy Gyurcsány Ferenc elszólta magát.
– Ön szerint mit árultak el a volt miniszterelnök szavai?
– Azt, hogy újabb megszorításra készülnek. Kőkemény adóemelések lesznek, ha a baloldal hatalomra kerül.
Gyurcsány Ferenc adócsökkentésről szóló szavait elemzésben vetettük össze a legfrissebb adóügyi adatokkal. A valóság egészen más képet mutat, mint Gyurcsány véleménye. Az elemzést itt olvashatja el.
– De mi szükség most adóemelésre? Ha a gazdasági jóslatok beválnak, idén öt százaléknál is nagyobb mértékben nőhet a magyar gazdaság, és a következő évek is érdemi bővülést hozhatnak, mindez pedig adóemelés nélkül is kellő anyagi mozgásteret adhat a mindenkori kormány számára.
– A kérdést nem innen kell megközelíteni. Az utóbbi években kiderült, hogy a baloldal nem gazdaságpolitikai eszközként tekint a közteherviselésre. A mostani Fidesz–KDNP-kormány azért csökkenti a különböző adókat, hogy lehetőséget teremtsen. Lehetőséget a nagyobb keresetre, a munkahelyteremtésre, a beruházásokra, vagyis arra, hogy mindenki elérhesse a jólétet, de legalábbis a jobb létet.
Ehhez képest a baloldal nem arra használja az adórendszert, hogy adjon, hanem arra, hogy elvegyen, hogy megbüntessen különféle társadalmi vagy vállalkozói csoportokat. Hogy megfélemlítse, ilyenformán is terrorban tartsa azokat, akiket valamiért nem kedvel.
Nem a gazdaság és a társadalmi hatások számítanak, náluk nem a gazdaságpolitikai szempont az első. A baloldali kormányzás idején sokszor bosszúból, valamiféle torz világkép mentén születnek az adószabályok.
– Adóügyi terrorra készülnek Gyurcsányék? Érdekes következtetés.
– Sajnálatos módon nincs ebben semmi érdekes vagy újszerű. Mondok néhány példát. A baloldal vissza akarja állítani a többkulcsos személyi jövedelemadózást. Amikor legutóbb Gyurcsányék voltak hatalmon, a felső kulcs negyven százalék körüli elvonást jelentett. Megismétlem: negyven százalék körülit. Ennek akkor az lett a vége, hogy a brutális elvonás miatt sok helyen egyszerűen elmaradt a béremelés. Nem volt értelme. A baloldal most ezt akarja visszahozni. De itt egy másik példa. Azt mondják, fizessenek nagyobb adót a közepes és a nagyobb cégek. Korábban, a Gyurcsány-kormány idején is volt ilyen. Alig jöttek Magyarországra befektetők, alig volt munkahelyteremtés, és ebben vaskos szerepe volt a magas adónak. Ezt is vissza akarják hozni.
-De elvennék a családok kedvezményét is – értelme, indoka ennek az ötletnek sincs.
– Nemrégiben programot hirdetett Karácsony Gergely, mint egy jelölt a baloldali miniszterelnök-jelöltek közül. Tiborcz-adót és Mészáros-adót is emlegetett…
– Kár is folytatni a gondolatot, ez nem Karácsony programja. Eddigi politikai pályája alapján Karácsony Gergely nem egyéb, mint kesztyűbáb: akinek kell, felveszi, akinek nem kell, eldobja. Ezek a mondatok sem az ő mondatai, ezek Gyurcsány mondatai, ez Gyurcsány politikája.
Ez a politika pedig nem arról szól, hogy mindenki kapjon, hanem arról, hogy kitől mit lehet elvenni. Összességében azt mondhatom: aki nem akar negyven százalék adót fizetni, aki nem akarja, hogy elvegyék a kedvezményét, aki nem akarja, hogy Gyurcsányék adóterrorja őt is elérje, annak egyértelmű lesz a helyzet a 2022-es választás alkalmával.
Forrás: ripost
