Ukrajnában aligha lesz béke azután sem, ha majd egyszer aláírják a tűzszüneti megállapodást – erről adott hírt a Magyar Hírlap. Mint írták, a globális Nyugat csak most kezdett el gondolkozni azon, hogy már az eredeti orosz követelések között is megtalálható volt Ukrajna nácitlanítása. Egyszerűen lesöpörték az asztalról, mondván, hogy ez nem más, mint a Kreml propagandája. Csakhogy, az ukrán neonácik nem akarnak békét mindaddig, amíg az összes oroszok által elfoglalt területet vissza nem szerzik.
A portál szerint Brüsszelnek – ha csak nem akarja a háborút szándékosan folytatni –, komolyan kellene vennie annak lehetőségét, hogy Ukrajnában egy tűzszüneti megállapodás után partizánháború robbanhat ki. – A szélsőséges, fasisztoid, neonáci ukrán fegyveres csoportok ugyanis nem hajlandóak semmilyen kompromisszumra. Ez a partizánháború akár hosszú évekig is eltarthat, destabilizálva nem csak Ukrajnát, de az egész közép-európai térséget is – tették hozzá.
Mint ahogy ez történt a második világháború utáni másfél évtizedben is. Az egykor a német náci megszállók oldalán tömeggyilkosságokat is elkövető csoportok – például, a volhiniai mészárlás, amikor bestiális kegyetlenséggel körülbelül kétszázezer lengyel nőt, csecsemőt, gyereket, idős embert öltek meg, illetve a zsidók, az oroszok és más kisebbségek tömeges megölésében vettek részt – hivatalosan 1956 októberéig harcoltak a szovjet belbiztonsági erőkkel szemben. Utolsó dokumentálható akciójuk éppen a magyar határ közvetlen közelében történt.
Gyakorlatban azonban az ukrán fegyveres náci alakulatok az ötvenes évek végéig harcban álltak a szovjet rendvédelmi szervekkel. – Tehát nem mondhatjuk, hogy magyar szempontból nézve a mostani neonáci csoportok feltételezett jövőbeni akciói nem jelentenének veszélyt hazánkra – fogalmazott a lap.
De mi történt 1959. október 15-én Münchenben? – tette fel a kérdést a Magyar Hírlap. Egy orosz ügynök a bajor fővárosban ezen a napon megölte Sztepan Banderát, az Ukrán Nacionalista Szervezetek egykori elnökét, aki második világháború után menekülni kényszerült hazájából, mert tudta: sok jóra nem számíthat a szovjet hatóságok részéről. Ezek után az ötvenes évek legvégén, a náci Németország egykori ukrán szövetségesei részben feladták a küzdelmet, részben pedig kisebb csoportokba szóródtak szét és megsemmisültek.
A mostani ukrajnai konfliktus lezárása után kísértetiesen hasonló helyzet alakulhat ki, mint amilyen a második világháborút követően volt. Túl sok fegyver marad jogtalanul olyan emberek kezében, akiknek a pszichéjét a háború eltorzította, és tudatukat a náci ideológia itatta át. Az Azov ezred és más hasonló egységek ráadásul komoly erőt, harcértéket képviselnek.
S hogy mit tesznek a még meg sem kötött béke után a szélsőséges ukrán egységek, és mit tesz majd ellenük az ukrán vezetés? Meg fogjuk írni!
Bekezdesek.hu