Háborús feszültségek Európában
Ha valaki nem találta volna elég forrónak a nyarat, annak elég a Balti- és a Földközi-tenger medencéjéből érkező hírekre figyelnie: északon és délen egyaránt jó pár ország között alakult ki katonai feszültség. Idegeskedik az USA és az EU is.
A svéd hadsereg a hidegháború vége óta nem látott szintre emelte harckészültségét érzékelve az orosz haditengerészet szokatlanul élénk aktivitását a Balti-tenger körzetében – adta hírül a Financial Times. Az észak-európai ország televíziójában katonai járműveket mutató felvételek jelentek, amint a turisták lakókocsikat vontató autói mellett kihajóznak a Svédországtól keletre fekvő Gotland szigetén. A stockholmi kormány részben ezzel üzent Moszkvának, hogy kész válaszolni bármilyen katonai kihívásra.
Ann Linde külügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, hogy a katonai felvonulásnak nincs köze a Fehéroroszországban a vitatott elnökválasztási eredmények nyomán kirobbant tüntetéshullámhoz – amelyben egyébként a svéd kormány közvetítői szerepet ajánlott. Amikor az orosz hadsereg nagy hadgyakorlatot tart, akkor meg kell mutatnunk, hogy fel vagyunk készülve a régió biztonságának védelmére – fejtegette.
Svédország az elmúlt években növelve védelmi kiadásait azt követően, hogy korábban évtizedeken át egyre kevesebbet költöttek a hadseregre. Ennek hátterében is a növekvő orosz katonai aktivitás húzódik a balti régióban. Gotlandot a hadászati szerepe alapján a Balti-tenger repülőgép-hordozójának csúfolnak, ám a sziget körül igazi hajók, négy korvett is gyakorlatozott együtt egy finn aknaszedő hajóval.
Emellett egy amerikai különleges katonai egységet szállító repülőgép landolt Gotlandon a napokban és norvég harci gépek B-52-es amerikai bombázókkal repültek az Északi-sark felett. Mindez hátteret adott Peter Hultqvist svéd védelmi miniszter nyilatkozatának, miszerint a stockholmi kormány nem annyira naiv, hogy ne venné észre Moszkva manővereit. Igaz ugyanakkor az is, hogy a hidegháború idején feszültebb volt a helyzet a régióban, és azzal is elboldogultak.
Németország mint az EU soros elnöke és Málta mint érintett felszólította a mediterrán térség féltucatnyi országát, hogy a katonai feszültség fokozása helyett békés tárgyalásokkal rendezzék vitáikat bizonyos tengeri területek hovatartozásáról. Heiko Maas német külügyminiszter görög és török kollégája között igyekezett közvetíteni, miután Törökország gázkutató expedíciót küldött egy olyan térségbe, amelyre Görögország és Ciprus is jogot formál.
Maas szerint az ügybe belekeveredett országok a tűzzel játszanak, ami NATO-partnerek között szít konfliktust. Ugyanígy látja Evarist Bartolo máltai külügyminiszter. A figyelmeztetéseket megelőzően Franciaország hadihajókat, és egy repülőgép-hordozót mozgósított a térségben, a görög kormány pedig arra figyelmeztetett, hogy megnőtt a véletlen konfliktus kirobbanásának esélye.
Párizs elsősorban egy ettől nyugatabbra zajló konfliktusba folyt bele. Ankara beavatkozott a Líbiában dúló polgárháborúba az ENSZ támogatását élvező kormány mellett, miután megállapodott vele, hogy az ország tengerpartja előtt gázmezőfeltárásokat folytathat. Eközben Franciaország, az Egyesült Arab Emírségek és Oroszország Khalifa Haftar lázadó tábornokot támogatják. Az Emírségek négy F-16-os harci gépet küldtek Krétára, ahol a görög légierő gépeivel együtt gyakorlatoztak. A görögök hasonló légi gyakorlatokat fognak tartani egyiptomi gépekkel, Izrael a görög légtérben tart rendszeres gyakorlatokat.
Az EU megosztott az Ankarával szembeni fellépésben, mert számos olyan ország van, amely attól tart, hogy bármilyen szankcióra válaszul újra felpöröghet a Törökország felől érkező bevándorlás. Bartolo abban reménykedik, hogy a Fekete-tengeren felfedezett nagy gázmező eltereli a törökök figyelmét a Földközi-tengerről, inkább a kevesebb ellentétet szülő gázfeltárást választják a sok konfliktussal és háborús feszültséggel járó lehetőség helyett.
Forrás: napi.hu
