Lekerültek a brüsszeli napirendről azok a korábban tervezett állatjóléti szigorítások, amik jelentősen megdrágították volna a húsfélék árát, s a kritikusok szerint felesleges versenyhátrányt okoztak volna az EU-nak. A vita várhatóan év elején sem csitul majd, az Európai Bizottság elnöke két szék közül a pad alá eshet.
Összefogtak az európai zöld szervezetek, s az elmúlt hetekben kemény kritikával illették Brüsszelt, amiért nem hajtotta végre az éveken át ígérgetett, állatjólétre vonatkozó szigorításokat. Az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság decemberben elfogadott új állatjóléti szabályozása gyakorlatilag csak az élőállatok szállításának körülményeiről fogadott el szigorúbb jogszabályokat, valamint a kutyák és a macskák tenyésztésével, nyilvántartásával kapcsolatban hozott uniós szintű törvényeket.
Brüsszel két tűz közé került
Az állatjóléti szabályok felülvizsgálatára a bizottság szerint azért volt szükség, mert a társadalmi elvárások változtak és a technológia fejlődésével sem tudott lépést tartani a korábbi, 2009-es szabályozás. A korábban kiszivárgott tervezetet hevesen támadták az állattartók és az agrárvállalatok, mivel a gazdák versenyképességét súlyosan veszélyeztette volna annak elfogadása.
Az új állatjóléti szabályok ugyanakkor a civil szervezeteket és a zöldeket bosszantották fel, mivel szerintük Brüsszel nem tett eleget korábbi ígéreteinek, emellett figyelmen kívül hagyta az uniós állampolgárok akaratát.
Ursula von der Leyen még szeptemberben hirdetett stratégiai párbeszédet a gazdákkal és az agrárvállalkozásokkal, amire 2024. januárban sor kerül. Az Európai Bizottság elnöke nincs könnyű helyzetben: a tervezett állatjóléti szabályozással az állattartókat, a végül elfogadott, jóval felpuhítottabb szabályozás pedig a zöldeket bosszantotta fel.
Egy áprilisban kiszivárgott tervezet szerint Brüsszel négy területen hozott volna jelentős változásokat a haszonállatok jólétének növelésére:
- a haszonállatok leölés előtti jólétének fokozása;
- az állatjólét növelése a szállítás során;
- állatjóléti címkézés bevezetése;
- az uniós szabályok kiterjesztése a harmadik országokból behozott állati termékekre.
Ezeket a javaslatokat 2038-ig kellett volna végrehajtaniuk az érintetteknek.
Kimaradt a ketreces haszonállattartás teljes betiltása. Ennek hiányát érdemes külön kiemelni, mivel a ketrectilalmat 2018-ban kezdeményezték radikális zöld szervezetek az európai polgári kezdeményezés keretében. Ez az eszköz lehetőséget ad arra, hogy az uniós állampolgárok véleményét, kérését figyelembe véve Brüsszel terjesszen elő javaslatot az egész Európai Unióban kötelező érvényű szabályozásra.
Az End the cage age (a ketreckorszak vége) nevű kezdeményezésre a megadott határidőn belül 1,4 millió európai állampolgár aláírása gyűlt össze, vagyis eredményes volt a kezdeményezés. Ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottságnak – az uniós szabályok értelmében – kötelező javaslatot tennie a ketreces haszonállattartás betiltására.
Brüsszel 2021-ben be is mutatta javaslatát, amelyben egy több éves átmeneti időszakot követően 2027-től került volna sor a teljes ketrectilalomra. A végső döntést megelőzően ugyanakkor a bizottság több hatásvizsgálatot is rendelt megvizsgálni, milyen következményei lennének ennek a szigorú állatjóléti intézkedésnek.
Végül a tervezet lekerült a napirendről, az ezzel kapcsolatos jogalkotás így bizonytalanná vált, a jövő évi EP-választások előtt nem várható.
Szintén civil kezdeményezésre gyűlt össze 1,5 millió aláírás gyűlt össze Európa-szerte, hogy tiltsák be az EU-ban a szőrme előállítását célzó állattartást, valamint a tenyésztett állatok szőrméjének és az abból készült termékek értékesítését a kontinensen.
Ugyanakkor a bizottság ezúttal is úgy döntött, hogy nem lép azonnal, hanem megvizsgálja, a szőrme célú tenyésztés tilalmát miként lehet meghozni, mivel egyes európai országokban fontos gazdasági ágazat a szőrmetermelés. Ilyen ország egyebek mellett Finnország és Lengyelország.
A naposcsibéket sem védi meg Brüsszel: szintén kimaradt az elfogadott szabályozásból a hím naposcsibék leölésére vonatkozó tilalom. A nem tojó naposcsibék vágása általános gyakorlatnak számít, az uniós országok közül Németország korábban ugyanakkor már betiltotta a gyakorlatot. Vágásuk azért gyakorlat, mert hasznosításukra nincs gazdaságos lehetőség. A hímek nem tojnak tojást, húscélú hasznosításuk pedig nem jövedelmező, mivel felnevelésükhöz több takarmányra van szükség, ugyanakkor nem érik el a nőstények súlyát, ráadásul a húsuk sem jó minőségű.
Összerúgta a port Brüsszel az NGO-kkal
Hónapok óta élesen bírálják Ursula von der Leyent a környezet- és állatvédő civil szervezetek, amiért
a bizottság elnöke szeptemberben irányt váltott, és stratégiai párbeszédet hirdetett a mezőgazdaság képviselőivel.
Az állatvédelemmel foglalkozó nemzetközi NGO, a Négy Mancs közleményében elítélte a bizottság elnökét, amiért az unió helyzetét értékelő beszédében nem tett említést a Green Deal radikális környezetvédelmi és állatjóléti prioritásairól, helyette az uniós agrárstratégia irányváltását említette.
A zöldek azzal vádolják az Európai Bizottságot, hogy a nagy agrárcégek lobbiereje miatt hagyja figyelmen kívül az EU egyik legfontosabb demokratikus eszközét, amely lehetővé teszi az uniós polgárok aktív részvételét a döntéshozatalban. Kritizálták emellett, hogy számos uniós tisztségviselő földtulajdonos is egyben, így abban érdekelt, hogy az erőforrásokat kimerítő, a nem fenntartható nagyüzemi mezőgazdaság érdekei érvényesüljenek.
„Nem ezt ígérted!”
A zöld NGO-k és a fogyasztókat védő civil szervezetek december elején egyesített erővel tiltakoztak az Európai Bizottság brüsszeli székházánál amiatt, mert Brüsszel szerintük nem hajtotta végre a Farm to fork stratégiát, ezzel gyakorlatilag lemondott az élelmiszer-rendszerek fenntarthatóvá tételéről. A megmozdulást a „Megszegett ígéretek” címmel szervezték utalva Ursula von der Leyen „Betartott ígéretek” névre hallgató korábbi beszédére.
Az egyik legnagyobb uniós állatjóléti lobbiszervezet, az Eurogroup for Animals vezérigazgatója szerint az intenzív, nem fenntartható gazdálkodási rendszerek az állatok felfoghatatlan szenvedéseinek okozói. Reineke Hameleers szerint a csirkéket, a halakat, a sertéseket és még sok más fajt áruként és termékként kezelik az agrárium szereplői és annak érdekében „kínozzák” őket, hogy a lehető leggyorsabban olcsó és egészségtelen húsféléket állítsanak elő. A bizonyítékok azt mutatják, hogy ez az ipari állattenyésztés mindenkinek árt: az állatoknak, a bolygónak és az embereknek. Az NGO felszólította az Európai Bizottságot a határozott kötelezettségvállalásra és arra, tegyen előrelépéseket.
Csatlakozott az állatvédőkhöz az Európai Fogyasztói Egyesület (BEUC) is. Szerintük a jelenlegi élelmiszer-rendszerek az egészségtelen táplálkozást teszik követendő példává, ezzel a bolygó mellett a fogyasztók egészségének is árt Brüsszel. Ugyanez a rendszer tette lehetővé, hogy Európában rekordot érjen el az élelmiszer-pazarlás mértéke egy olyan időszakban, amikor egyre több európainak jelent nehézséget a bevásárlás.
Magyarázkodásra kényszerítik Ursula von der Leyent
Nem lesz könnyű évkezdete az Európai Bizottság elnökének. A környezetvédők és más zöld NGO-k gyakorlatilag hadat üzentek Ursula von der Leyennek, akit azzal vádolnak, hogy a nagy agrárcégek akaratának teljes mértékben meg akar felelni, éppen ezért elengedte az elmúlt években sokat hangoztatott zöldcélokat.
Közben várhatóan már januárban elkezdődik az uniós döntéshozók és a gazdák közti stratégiai párbeszéd, amelynek célja, hogy újragondolja az EU a fenntartható élelmiszer-rendszerek létrehozásának lépéseit. Ez gyakorlatilag a brüsszeli vezetés elmúlt éveket jellemző agrárpolitikája teljes kudarcának beismerése.
AZ NGO-K, A GAZDÁK ÉS AZ AGRÁRCÉGEK EGYVALAMIBEN UGYANAKKOR EGYETÉRTENEK: AZ URSULA VON DER LEYEN VEZETTE BIZOTTSÁG SZAKPOLITIKÁJA TELJES KUDARC.
mandiner