Hamarosan elkerülhetetlenné válhat: Közeleg a „kis világháború”
Hamarosan elkerülhetetlenné válhat, hogy minimum Törökország és Oroszország belekeveredjen az Örményország és Azerbajdzsán közt Nagorno-Karabakh körül dúló háborúba. A halálos áldozat száma máris riasztóan nagy, ám a humanitárius katasztrófa csak most jöhet.
Az Azerbajdzsán közepén lévő, örmények lakta szakadár terület, Nagorno-Krabakh körül kirobbant újabb háború gyorsan közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan már nincs visszaút, azaz a konfliktus elkerülhetetlenül elmélyül és kiszélesedik – véli Carey Cavanaugh, a University of Kentucky diplomáciaprofesszora, az EBESZ 2001-es béketárgyalásainak vezetője, aki a Financial Timesba írt elemzést. Azerbajdzsán katonai sikerei lehetetlenné teszik a tűzszünetek kötését, így csak a nagyhatalmak határozott, egységes fellépése állíthatja meg a feleket.
A szakértő szerint ha Franciaország, Oroszország és az USA, EBESZ minszki csoportját vezető hármas október végéig nem gyakorol kellő hatást elérő diplomáciai nyomást a harcok leállítása érdekében, akkor a konfliktus drámaian kiéleződik. A legkevesebb, hogy Oroszország és Törökország közvetlenül is belekeveredhet az összecsapásba, ami a halálos áldozatok és fizikai pusztítás növekedéséhet vezet. A mostani háború a legrosszabb azóta, hogy orosz közvetítéssel 1994-ben tűzszünetet kötött Azerbajdzsán és Örményország.
Ezt az egyezséget gyakran megszegték, de általában csak némi ágyútűzpárbaj erejéig. A leghosszabb harcokat a 2016-os négynapos háború hozta, amely jelentős emberáldozatokkal járt. Ez volt az az időszak, amikor Azerbajdzsán felismerte, hogy erővel visszaszerezheti azokat a területeket az örmény irányítás alatt álló Nagorno-Karabakh enklávé körül, amelyeket az örmények az 1990-es években elfoglaltak.
A mostani konfliktus előtt megváltoztak az erőviszonyok. Azerbajdzsán fejlett katonai eszközöket vásárolt Izraeltől és Törökországtól, a török vezetés a korábbinál jóval közvetlenebbül beavatkozik az azeriek mellett és azok a kormányok, amelyek közvetíthetnének a felek között, a pandémia miatt belső problémáikkal vannak elfoglalva.
Vlagyimir Putyin orosz államfő október elején egy asztalhoz ültette az örmény és az azeri külügyminisztert, hogy orosz kollégájuk, Szergej Lavrov közvetítésével rávegye őket a tűzszünetre. Az ezt követő fegyverszünet egy napig sem tartott ki. Emmanuel Macron francia államfő október közepén telefondiplomáciával próbálta elérni ugyanezt. A tűzszünet néhány óráig tartott. Mike Ponpeo amerikai külügyminiszter Washingtonban fogadta a két ország külügyi vezetőjét október végén, a neki megígért fegyvernyugvást perceken belül felrúgták.
A tartós tűzszünet fő akadálya Recep Tayyip Erdogan török államfő, aki harcra buzdítja Azerbajdzsánt. A mások legfontosabb tényező az azeriek felfegyverzése korszerű fegyverekkel. E két körülmény miatt sikeres az azerbajdzsáni katonaság előretörése, ezért a társadalom támogatja Ilham Aliyev elnököt abban, hogy erővel lépjen fel a konfliktusban. Az nem világos milyen áron érik el a sikereiket, de Putyin nemrégiben arról beszélt, hogy máris ötezer halálos áldozata van a háborúnak. A dolog súlyosságát mutatja, hogy a tízéves afganisztáni szovjet beavatkozásnak 13 ezer halálos áldozata volt.
A külső megfigyelők annyit látnak, hogy Azerbajdzsán jelentős területeket szerzett vissza az ország iráni határa mentén, és katonai erői jelenleg a felé a folyosó felé haladnak, amely összeköti Örményországot és Nagorno-Karabakhot. Hírek szerint már 50 kilométernél közelebb megközelítették ezt. Ez köldökzsinór az örmények között, így ha elvágnák, az az enklávéban totális humanitárius katasztrófához vezetne. Az ott élő civilek csapdába kerülnének, és pánikba esnének, mire az anyaország – amelyet katonai szövetségesi szerződés köt össze Oroszországgal – teljes erejével beavatkozhat, magával rántva az oroszokat. Erre válaszul a török hadsereg is megjelenhet a színen az azeriek oldalán.
A szakértő szerint a veszély napról napra nő. Talán Oroszország van leginkább abban a helyzetben, hogy vezesse a harcoló felek közti tárgyalásokat, mivel az USA az elnökválasztási kampány hajrában van. A lényeg, hogy a nagyhatalmaknak bármilyen diplomáciai erőfeszítést össze kell hangolniuk. Nincs idő további próbálkozásokra.
Forrás: napi.hu
