Hatalmas fába vágta a fejszéjét a kormány – mi lesz ebből?
Két megyében mintaprogramot indít a kormány azért, hogy támogassa a munkanélküliek és a közfoglalkoztatottak elhelyezkedését.
Megnéztük Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg munkaerőpiaci helyzetét, ahol valóban az látható, hogy továbbra is magas a munkanélküliségi ráta, főképp, ha a közfoglalkoztatottakra úgy tekintünk, mint munkaerő-tartalék. Hajdú-Biharban így 16%-os, Szabolcs-Szatmár-Beregben pedig 23%-os „munkanélküliségi rátát” kalkuláltunk.
A kormányzat tehát jól azonosította, hogy az észak-alföldi régióban érdemi lépések szükségesek, a pilot-program sikeressége viszont nagyban múlik azon, hogy javul-e az érintettek alapkészsége és képzettségi szintje.
Az országos munkanélküliségi adatok alapján azt gondolhatjuk, hogy Magyarország elérte a teljes foglalkoztatást. A 4% alatti ráta ugyanis azt tükrözi, hogy ma már mindenkinek van állása, és az egyre fokozódó munkaerőhiánnyal kapcsolatos hírek megerősítik ezt a nézetet. A friss adatok alapján ugyanis történelmi csúcsra emelkedett az üres álláshelyek száma.
Ugyanakkor a közfoglalkoztatás évek óta elfedi a valós foglalkoztatási képet. Ha a közmunkásokra úgy tekintünk, mint akik munkanélküliek lennének az állami program nélkül, akkor még ma is 7% feletti munkanélküliségi rátát láthatnánk. Az országban pedig továbbra is komoly különbségeket tapasztalhatunk. Habár a közfoglalkoztatottak száma szépen lassan olvadni kezdett, továbbra is úgy tűnik, hogy van egy jelentős tábor, akiket nem tud felszívni a munkaerőpiac. Jelenleg több mint 150-160 ezren vesznek részt különböző programokban.
Éppen ezért a kormányzat eltökélt szándéka, hogy a jelenlegi munkaerőpiaci környezetben minél nagyobb részüket átterelje az elsődleges munkaerőpiacra. Ehhez pilot-programot indít két megyében: Hajdú-Biharban és Szabolcs-Szatmár-Beregben.
A mintaprogram alapján azt szeretnék elérni, hogy a munkaügyi központokat újra az eredeti céljaik szerint működtessék, vagyis, hogy minél több munkanélkülinek képességeik és készségeik alapján segítsenek elhelyezkedni. Ez alapvetően nem lenne egy óriási elvárás az adott intézményektől, de annak tükrében komoly előrelépés lehet, hogy az elmúlt években kis túlzással a közmunkán kívül nem sok dologgal foglalkoztak az intézmények, vagyis aki elvesztette a munkáját, szinte garantáltan nem ezeken keresztül talál magának új (piaci) állást.
Pedig erre most valóban nagy szükség van. Miközben az ország nyugati és középső részén már egyre kevésbé meghatározó a közfoglalkoztatás (korábban sem volt annyira elterjed, mint máshol), addig a keleti és északi régiók komoly gondokkal küzdenek. Itt ugyanis az sem volt elég az elhelyezkedést segítő programok mellett, hogy a kormány egyre csak növelte a közfoglalkoztatottak bére és a minimálbér közötti különbséget (ezzel is ösztönözve a közfoglalkoztatottakat a piac elhelyezkedésre), és az sem, hogy a vállalatok folyamatosan csökkentették a felvételi kritériumokat. Természetesen a problémák mögött az is meghúzódik, hogy amíg az ország nyugati és középső részén dinamikusan élénkül a gazdasági aktivitás, addig északon és keleten visszafogottabb volt a lendület az elmúlt években.
Miután a térségben az elmúlt egy-két évben nem igazán csökkent a közfoglalkoztatottak száma, így azt gondoljuk, hogy nagy számban vannak jelen azok a programban, akikre azt szokták mondani, hogy nagyon nehezen vagy egyáltalán nem foglalkoztathatók az elsődleges munkaerőpiacon. Éppen ezért különösen fontos, hogy a kormányzati mintaprogram a munkanélküliek és közfoglalkoztatottak képzésére koncentráljon.
Eddig azt tudjuk, hogy a kormány terve szerint
- kiemelt hangsúlyt kapna a munkáltatók igényeinek felmérése, a járási és megyei hivatalok és a vállalkozások közötti hatékony kapcsolattartás kialakítása.
- Szintén nélkülözhetetlen a potenciális munkavállalók képességeinek felmérése, készségfejlesztése, akár az önéletrajz megírásának elősegítése vagy az állás kiválasztásában a segítségnyújtás.
- A megújult működéshez az osztályokon dolgozók munkamódszerének átalakítására is szükség van, felértékelődik az ügyintézők szerepe.
- Az egységes rendszer fontos eleme a felnőttképzés hatékonyságának növelése, amelyet rövid időtartamú, gyakorlati vállalati oktatás kialakításával lehetne segíteni.
Később a kormányzat azt hangsúlyozta, hogy „a programban az álláskeresők segítséget kapnak önéletrajzuk megírásában, képességeik meghatározásában. Ezáltal a foglalkoztatási osztályok munkatársai az álláskeresőket végzettségük, illetve készségeik és képességeik alapján tudják kapcsolatba hozni a számukra megfelelő munkáltatóval.” Felkerestük a Pénzügyminisztériumot is, hogy részletes tájékoztatást kaphassunk a mintaprogramtól, azonban mindezidáig erre nem került sor.
Az mindenesetre biztos, hogy akik még most is közfoglalkoztatottak, azok nagyon nehezen lesznek foglalkoztathatóak. Számukra csak az alapkészségek javítása, a képzés/átképzés jelenthet megoldást, és nem az önéletrajz írása. És még a mobilitás elősegítésére is szükség lenne.
Ezt megerősíti a Belügyminisztérium legfrissebb elemzése is, amely szerint „a közfoglalkoztatás elsődleges célcsoportjai közé tartoznak mind a hátrányos helyzetű településen élő személyek, mind pedig az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező, szakképzettség nélküli álláskeresők”. A közfoglalkoztatottak 9,8%-ára jellemző az, hogy legalább középfokú végzettséggel rendelkeznek és jobb helyzetű településeken élnek. Vagyis a közfoglalkoztatottak 90,2%-a vagy gazdasági, foglalkoztatási szempontból kedvezőtlen helyzetű településen él, vagy rendkívül alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. A közfoglalkoztatottak 49%-a esetén mindkét, az elhelyezkedést erősen megnehezítő feltétel fennáll.
Forrás: portfolio
