Hatórás munkanap, négynapos munkahét – már nem irreális

Bejárta a világsajtót a finn miniszterelnök asszony újévi javaslata, miszerint hatórás munkanapot és négynapos munkahetet kellene bevezetni Finnországban. Az ötlet messze nem új és messze nem bolondság, szemben azzal, ahogy egy konzervatív brit parlamenti képviselő minősítette.

Sanna Marin finn miniszterelnök bizonyára nem véletlenül azon a héten állt elő a munkaidő jelentős rövidítésének javaslatával (hatórás munkanap négynapos munkahéttel), amelyen az emberek a világ minden táján első teljes munkahetüket kezdik a sok karácsonyi és újévi munkaszüneti nap után – írja a CNBC.

A 34 éves kormányfő szerint ezzel a változtatással a munkavégzés következő minőségi szintjére léphetnének az emberek, a növekvő szabadidőt családjukkal tölthetnék, hobbijaiknak szentelhetnék és más olyan tevékenységeket végezhetnének, ami a kultúra, a művelődés fogalomkörébe tartozik.

A munkavégzés új minőségi szintjével arra utalhatott, hogy a 19. századi ipari forradalom óta folyamatosan csökken a munkával töltött idő – emlékeztetett a Guardian. Például az Egyesült Királyságban 1919-ben csökkentették heti 54 óráról 48 órára, azaz hatszor nyolc órára a munkaidőt, ám a termelékenység egyáltalán nem csökkent. Az amerikai Kellogg’s gabonafeldolgozó cég sikeresen alkalmazott hatórás munkanapot a 20. század közepén, csak azért hagytak fel vele, mert a menedzsment azt akarta, hogy a cégnél a foglalkoztatás igazodjon az USA-ban érvényben lévő általános szabályokhoz.

Daniel Hannan brit tory képviselő ugyan valószínűleg sok hozzá hasonló konzervatív ember véleményét fogalmazta meg, amikor bolondságnak minősítette a finn kormányfő felvetését – ahogy fogalmazott: ő is el tudná végezni a munkáját négy nap alatt, de nem akarja -, ám Finnországban évtizedek óta napirenden van a rugalmas munkaidő lehetősége. Az akkori kormány már 1996-ban bevezette azt a lehetőséget, hogy a munkavállalók maximum három órával előbb vagy később kezdjék vagy fejezzék be a munkájukat, mint amit a munkaadójuk meghatároz.

A szomszédos Svédországban, Göteborgban 2015-ben tesztelték a hatórás munkanapot a város alkalmazásában álló nővérek egy csoportja számára. Az érintettek jobb közérzettel végezték a munkájukat, ám a városnak fel kellett vennie további tucatnyi nővért, hogy a kieső munkaidőben is legyen, aki elvégzi a munkát. Franciaországban 39-ről 35 órára csökkentették a munkaidőt 2000-ben, amin azóta is vitatkoznak, mert sokak szerint versenyhátrányt okoz a francia vállalatoknak.

Ismert példa a Microsoft Japan esete, amely a négynapos munkahetet tesztelte meglehetős sikerrel. A termelékenység, amelyet egyebek mellett az eladott termékek számával mértek, 40 százalékkal nőtt. Egy melbourne-i intézmény a hatórás munkanapot tesztelte hasonló tapasztalatokkal. A rövidebb idő arra szorította a munkavállalókat, hogy elhagyják haszontalan tevékenységeiket: nem írogattak feleslegesen e-maileket, lerövidítették a meetingeket, az ebédelést összekötötték munkamegbeszéléssel és felhagytak a kibercsatangolással, azaz a magáncélú internetes szörfözgetéssel.

Hozadéka a rövidített munkaidőnek, hogy csökkenti a szemetelést. Az alkalmazottak kevesebbet utaznak a munkahelyükre és vissza, több idejük jut főzésre, azaz kevesebbszer étkeznek a munkahelyek környékén lévő étkezőkben, kevesebb környezetszennyező csomagolásban szállított ételt rendelnek a munkahelyükre. A papírnyomtatás is drámainak csökken, végül az irodák kevesebb áramot fogyasztanak.

Persze, ahogy az a göteborgi példából is látható, ennek az éremnek is van másik oldala. A Wellcome Trust pénzügyi szolgáltató cégnél például azzal az indokkal hagytak fel a munkaidő-rövidítési kísérlettel, hogy túl bonyolult megszervezni. Például a back office-ben tevékenykedő informatikusoknak megnehezítette a munkáját. A főnökök sokszor attól tartanak, hogy a lerövidülő határidőket nehezebb teljesíteni, az alkalmazottak egy részét frusztrálja a megnövekedett munkaintenzitás.

A munkavállalók – szemben a bölcs tory képviselővel – díjaznák a rövidebb munkaidőt. A brit szakszervezeti szövetség (TUC) felmérése szerint az alkalmazottak 45 százaléka négynapos munkahetet akar. A Henley Business School egyik felméréséből az derült ki, hogy az munkavállalók 77 százaléka szerint javítaná az életminőségüket, ha egy héten csak négy napon át kellene helyt állniuk a munkahelyükön. A Microsoft Japan kísérletében részt vevők 92 százaléka azt mondta, hogy tetszett neki a négynapos munkahét – derült ki a vállalat felméréséből.

Richard Branson brit mágnás az egyik legismertebb szószólója a rövidített munkaidőnek. Szerinte a modern technológia lehetővé teszi, hogy az emberek kevesebb időt dolgozva se veszítsenek munkájuk hatékonyságából. Ennek szellemében vállalatbirodalmánál, a Virginnél számos munkakörben korlátlan idejű otthoni munkavégzési (home office) lehetőséget ajánlanak.