Most fordult elő először, hogy orosz drónok román területen, lakóövezetbe csapódtak be Galac városában. A település már Románia belsőbb részein fekszik, nem messze a moldvai határtól – számolt be az esetről többek között az Adevarul hírportál. A támadást egy másik orosz akció is követte április legvégén. A Defense Romania katonai hírportál szerint, az orosz drónok most nem léptek be román légtérbe, de ennek ellenére a légtérügyeletet ellátó két román F–16-os vadászbombázót riasztották.
A két incidens után a kedélyek nem csitulnak. Mindkét esetet nagyon komolyan veszik Romániában és ez a „felkészülés” nem most kezdődött, hanem másfél évszázaddal ezelőtt.
Romániában a két támadás miatt kisebb pánikhangulat keletkezett, amely társadalmilag alátámasztotta a romániai fegyverkezési programot.
Nicusor Dan román köztársasági elnök már tavaly nyáron kijelentette, hogy hazája 2035-ig a GDP 5 százalékát költi majd a fegyverkezési program megvalósítására. Megjegyzendő, hogy a NATO elvárás 2 százalék – mindenről a Digi24 hírcsatorna számolt be.
Ez tulajdonképpen azt hozza magával, hogy a haderőfejlesztési program megvalósítása a román fegyveres erők teljes arzenáljának lecserélését jelenti a hadiflottától, a szárazföldi erőkön keresztül, a légvédelemig.
Románia több, egymásra épülő fegyverkezési és haderő-modernizációs programot futtat a NATO- az EU- és nemzeti tervek kombinációjaként. Ezek közül a legfontosabb az EU-finanszírozású SAFE (Security Action for Europe) program.
A román kormány által 2026-ban publikált hivatalos lista szerint a jelentősebb fegyverzet-beszerzésének terve:
200 harckocsi
300 páncélozott jármű
48 F–35 vadászgép
Több száz légvédelmi rendszer
1000 logisztikai jármű
200 000 kézifegyver
A kérdést fel kell tennünk. Ki ellen fegyverkezik Románia? A válasz: Románia Oroszországban fenyegetést lát.
Nem új keletű ez a román hozzáállás. A román királyság 1881-es létrejötte óta akadályt jelentett az Orosz Birodalom számára, hogy visszaszerezze befolyását a Balkánon és kijusson a Fekete-tengerre. Ráadásul Románia az első világháború után – erős nagyhatalmi segítséggel – elszakította a Magyar Királyságtól Erdélyt, majd pedig egyesült Moldvával. A második világháború alatt a Román Királyság két hadsereggel is a náci Németország oldalán vett részt a Szovjetunió elleni hadjáratban.
A román határ közelében lévő Odesszában a román hadsereg szörnyű mészárlást hajtott végre, több ezer ártatlan civilt ölt meg.
A történtekről hitelesen Dennis Deletant, román–brit történész, Hitler’s Forgotten Ally: Ion Antonescu and His Regime. (Hitler elfelejtett szövetségese: Ion Antonescu és rezsimje.) tanulmányában olvashatunk részleteket.
A második világháború után a Szovjetunió magához csatolta Moldvát, ami a kommunista Románia és akkor még vele határos szovjet birodalom között a felszín alatt lappangó feszültséget tovább növelte, amely Nicolae Ceausescu kommunista pártvezető 1965-ös hatalomra kerülése után egyre láthatóbbá vált.
Tehát egy mélyen gyökeredző történelmi szembenállásról beszélhetünk.
Mindez ma is jelen van, és alapvetően határozza meg a Románia és Oroszország viszonyát. Romániában az oroszellenes retorika a Krím 2014-es Moszkva általi elcsatolása után erősödött fel.
Klaus Johannis akkori román államfő akkor jelentette ki: Nem érdekel, hogy mennyi lesz a költségvetési hiány, a hadsereget fejleszteni kell. Ezt követően a politikai diskurzusban megjelentek azok a NATO szóhasználatából is vett kifejezések, mint: katonai fenyegetés, hibrid műveletek, biztonsági kockázat, választási beavatkozás, kibertámadás, revizionizmus.
Ezeket a terminológiákat mind a mai napig a román politikai és köznyelv használja. Oroszország 2022-es Ukrajnai támadása után pedig egyre gyakrabban és hangsúlyozottabban.
Jelenleg Románia a NATO keleti szárnyának egyik kulcsállama. Folyik a Fekete-tenger partján fekvő Mihail Kogalniceanu légitámaszpont bővítése, amely, ha befejeződik, tízezer NATO katonának ad majd otthont, és ennek jelentőségét a Deutsche Welle német hírcsatornának a román nyelvű kiadása nem győzi hangsúlyozni.
Nyugodtan mondhatjuk, hogy a két ország viszonya a katonai szembenálláshoz közelít. Moszkva és Bukarest között ugyanis nincs politikai párbeszéd.
A moldvai kérdés még jobban feszültté teszi a két ország viszonyát. Románia egyesülni szeretne az ugyancsak román nyelvű Moldvával, de a mostani kisinyovi vezetés is ezt akarja. A moldvai kormányzat szerint ez a legrövidebb út az EU-ba való belépésnek.
Az erre való orosz reakció mindent elmond. Marija Zaharova külügyi szóvivő szerint: Románia bekebelezési törekvéseket mutat Moldvával szemben, ez veszélyes geopolitikai fejlemény.
Nem lehet csodálkozni az orosz magatartáson, mert jogilag még most is Moldvához tartozó, oroszok által lakott szakadár Transzisztriában Moszkva jelentős számú katonaságot állomásoztat.
MH