Miután szankciókkal sújtották a Severstal PAO acélipari cég tulajdonosát, Alekszej Mordasovot a cég villámtempóban dőlt be. A héten már nem bírta kifizetni egy lejáró kötvényét, leányvállalatainál az alkalmazottakat sem tudták fizetni. Acélszállítmányai pedig Európa-szerte raktárakban rekedtek. A világpiac egyik fontos szereplőjének kiesése még kihathat a globális ipari termelésre is.
Amikor a Severstal PAO oligarcha tulajdonosát az Európai Unió a múlt hónapban szankciókkal sújtotta, a lépés azonnal befagyasztotta az acélgyártó eladásainak egyharmadát, és előkészítette a terepet egy nagy orosz vállalat valószínűleg első adósságtörlesztési mulasztásához az ukrajnai invázió óta. A cég készleteinek legnagyobb részét lefoglalták és európai raktárakban várják a helyzet rendeződését. Az évek óta meglévő üzleti partnerek egyik napról a másikra összeomlottak, és a nyugati berendezések – a számítógépektől a kotrógépekig – hirtelen tiltott területnek bizonyultak.
Szerdán Európa termelésben harmadik legnagyobb acélgyártója nem tudta kifizetni adósságát – annak ellenére, hogy a pénzeszközök rendelkezésre álltak -, miután a Citigroup befagyasztotta a kamatfizetéseket a vállalat kötvénybefektetőinek. A Severstal nem jelentett be nemteljesítést, ahogyan a kötvények tulajdonosai vagy a hitelminősítő cégek sem. A jelentések szerint az acélgyártónak 12,6 millió dolláros kamatfizetést kellett volna teljesítenie összesen 800 millió dollárnyi kötvényt birtokló befektetőknek.
A Severstal tapasztalata jól mutatja, hogy a nyugati szankciók hogyan rázzák meg Oroszország legnagyobb és nemzetközi kapcsolatokkal rendelkező vállalatai közül néhányat – összegzi a helyzetet a Wall Street Journal.
A bedőléshez elég volt, hogy az EU február 28-án szankciókkal sújtotta Alekszej Mordasovot, aki a Severstal 77 százalékának tulajdonosa, és a Kreml magas rangú tisztviselőinek privát bankárának tartják. Brüsszel szerint Mordasov médiavállalata aktívan támogatta Oroszország ukrajnai destabilizációját, és hasznot húzott az Oroszország által 2014-ben annektált Krímben folytatott üzleti tevékenységéből.
„Egyáltalán semmi közöm a jelenlegi geopolitikai feszültség kialakulásához, és nem értem, hogy az EU miért vetett ki rám szankciókat” – áll Mordasov közleményében, amit a szankciók bejelentésekor adott ki. De ez már nem javított a helyzetén: az ügyet ismerő személyek szerint az európai ügyfelek már az invázió előtt elkezdték kerülni a Severstal vállalatot, mivel Oroszország növelte katonai erőit Ukrajna határán. Mivel még a Severstal alkalmazottainak Oroszországban kifizetett bérek is nemzetközi kezeken mennek keresztül, máshol is gond lesz még a fizetésekkel.
A cég összeomlása elkerülhetetlennek látszik: a vállalat négy külföldi székhelyű leányvállalatának igazgatója lemondott igazgatósági tagságáról, köztük egy olyan, aki több mint egy évtizeden át vezető beosztásban és igazgatósági tagként is dolgozott a Severstalnak. Azóta a cég már bizonyos országokban a dolgozóinak sem tud fizetni: lettországi leányvállalatának nem tudott pénzt küldeni.
A Mordasovval szembeni uniós szankciók – a később az Egyesült Királyság által bevezetett hasonló intézkedésekkel együtt – megnehezítették a bankok számára, hogy az általa tulajdonolt vállalkozásokkal, köztük a Severstal céggel üzleteljenek.
A Severstalnak azonban számos kihívással kell szembenéznie. Miközben a vállalat az acél mintegy 70 százalékát belföldön értékesíti, az orosz kormány kötelezte a gyártókat, hogy tartsák alacsonyan az árakat az országban. Ráadásul a termelést megnehezíthetik a szankciók, amelyek megakadályozzák, hogy a nyugati gyártók speciális berendezéseket szállítsanak az acél- és bányaiparnak.
Az export is nehézségekbe ütközhet a vállalat számára. A Severstal közölte, hogy tervezi, hogy exportját Európából Ázsiába, Dél-Amerikába és a Közel-Keletre irányítja. Már az acél Oroszországból való kijuttatása is problémás, mivel egyes országok eltiltották a hajózási társaságaikat az orosz áruk szállításától, más vállalkozások pedig önként elzárkóztak ettől.
Az EU által az összes orosz acélra vonatkozó tilalom azt is jelenti, hogy a Severstal valószínűleg a hazai versenytársakkal kell megküzdjön az új piacokon. Viszont a negyedik legnagyobb európai acélbeszállítóként a szerepe kiemelten fontos lenne az EU gazdaságai számára is.
A kontinensen a hengerelt acéltekercsek ára az elmúlt három hétben közel 40 százalékkal emelkedett. Az észak-amerikai és a kínai árak szintén emelkedtek, de sokkal kisebb mértékben, 7-8 százalék körül.
„Európában az árképzési erő egyértelműen az acélművek kezében van… mivel az Oroszországból/Ukrajnából származó készacél-import mintegy 20 százalékának elvesztése szűkíti a piacot” – mondta Andrew Jones, a UBS elemzője egy jegyzetben.
napi.hu