Az exit-poll adatokat a Nova TV kereskedelmi csatorna az urnák zárása, este hét óra után hozta nyilvánosságra.
A tízezer választó megkérdezésén alapuló felmérés szerint Milanovic a leadott voksok 53,25 százalékát, Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje pedig a szavazatok 46,75 százalékát szerezte meg.
Az első hivatalos részeredményeket várhatóan este nyolc órától hozza nyilvánosságra az országos választási iroda.
A rengáló elnökasszony, a megbuktatott kormányfő és a populista pop-folk énekes között dőlhet el, ki lesz Horvátország államfője a következő öt évre.
Vasárnap Zoran Milanovic volt kormányfő, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SDP) jelöltje és Kolinda Grabar-Kitarovic leköszönő államfő, a jobbközép Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) jelöltje mérkőzött meg egymással, miután az első fordulóban egyik jelöltnek sem sikerült megszereznie az abszolút többséget.
Összesen 11-en indultak az első fordulón, közülük a szociáldemokrata exkormányfő Zoran Milanovićot és a független pop-folk-énekes és üzletember Miroslav Škorót tartották leginkább esélyes kihívónak, végül előbbi maradt talpon.
A két héttel ezelőtt tartott szavazáson Milanovic a voksok 29,55 százalékát, Grabar-Kitarovic pedig 26,65 százalékát gyűjtötte be, vagyis iszonyú szorosnanak ígérkezik a mostani a verseny. A legutolsó, pénteken közzétett közvélemény-kutatások Milanovic győzelmét vetítették elő, eszerint az ellenzéki jelölt a voksok 45 százalékára, míg ellenfele 42 százalékára számíthat. Ugyanakkor ezt még kár lett volna készpénznek venni, hiszen az első forduló előtti felmérések Garabar-Kitarovicot jelezték esélyesebbnek, Milanovic mégis közel három százalékpontos előnnyel győzte le december 22-én a jelenlegi államfőt. Vagyis a választás eredményét az utolsó pillanatig megjósolhatatlannak tartotta mindenki.
Garabar-Kitarovic volt már európai integrációs és külügyminiszter a horvát kormányban 2005 és 2008 között, majd kinevezték az ország washingtoni nagykövetévé, ahol 2011-ig maradt hivatalban. Diplomáciai pályafutását Brüsszelben folytatta a NATO-főtitkár tanácsadójaként, majd a 2014. évi téli elnökválasztáson a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség indította elnökjelöltként – ahogyan most is. Ő főként az elvándorlás miatt aggasztó demográfiai helyzet megoldásával kampányolt, míg Milanovic – aki a 2015-ös menekültválság idején is kormányzott –azt hangsúlyozta, hogy a kormány jelentéktelen ügyekkel foglalkozik, miközben egyre több ország előzi meg teljesítményében a horvátokat minden területen, és magát a „normális” jelöltnek mutatta be.
Horvátországban a kormány és a parlament a fő végrehajtó, illetve döntéshozó szerv, de az elnök beleszólhat a külpolitikai irányvonal alakításába. Az államfő mandátuma öt évre szól, és jórészt protokolláris feladatok ellátására korlátozódik. A horvát alkotmány értelmében egy elnök legfeljebb két ciklusra választható meg.
Forrás: Index