Ijesztő jóslatot tett közzé az IMF – mi lesz Magyarországgal?
Az IMF továbbra is mély recessziót vár 2020-ra, közel 90 millióan csúsznak extrém nélkülözésbe, mindenhol jelentős életszínvonalromlásra lehet számítani, a kilábalás pedig várhatóan hosszú, egyenetlen és nagyon bizonytalan lesz. A magyar növekedési előrejelzéseken nagyot rontott a Valutaalap.
A válságnak még koránt sincs vége. Bár a világgazdaság kezd magához térni a tavaszi leállások miatti összeomlást követően, de a foglalkoztatás például még mindig jelentősen elmarad a válság előtti időszaktól. Ráadásul a munkaerőpiac is polarizáltabbá vált, az alacsony jövedelműeket, a fiatalokat és a nőket jobban elérte a válság hatása – derül ki az IMF legfrissebb Világgazdasági kilátások (WEO) című jelentéséből.
A Valutaalap emellett felhívja a figyelmet, hogy a szegények még lejjebb csúsznak és ebben az évben várhatóan közel 90 millióan csúsznak extrém nélkülözésbe. Ebből a „csapásból” a kilábalás pedig várhatóan hosszú, egyenetlen és nagyon bizonytalan lesz, ezért nagyon fontos, hogy a fiskális és a monetáris politikai támogatást ne vonják vissza idő előtt a döntéshozók – hangsúlyozza Gita Gopinath, az IMF gazdasági tanácsadója és kutatási igazgatója.
Az IMF erre az évre továbbra is mély recessziót jósol. A globális növekedést ugyan 0,8 százalékponttal emelte a Valutaalap a júniusi előrejelzéséhez képest, de még ezzel együtt is idén 4,4 százalékos zsugorodást vár a globális gazdaságban. Jövőre ezt 5,2 százalékos bővülés követheti, ami viszont 0,2 százalékponttal lassabb ütem, mint a júniusi várakozás volt.
Mind a fejlett, mind a fejlődő és feltörekvő gazdaságokban a gazdasági kibocsátás a 2019-es szint alatt marad idén. Ez alól Kína kivételt képez, ott ugyanis a gazdasági kibocsátás már ebben az évben elérheti a 2019-es szintet. Azok az országok, amelyek gazdasága a személyes kontaktust igénylő szolgáltatásokra épül, valamint az olajexportőrök gyengébb növekedéssel számolhatnak, mint a gyáriparra alapozott gazdaságok – jegyzi meg az IMF.
Magyarországon az IMF – az alapforgatókönyv szerint – áprilisban még 3,1 százalékos visszaeséssel számolt erre az évre. Ez októberre közel duplájára 6,1 százalékra nőtt. (A magyar gazdaság szempontjából fontos német gazdaság is ehhez hasonló mértékű visszaesést fog produkálni idén – a szerk.) Jövőre a Valutaalap szerint a magyar gazdaság 3,9 százalékos növekedést mutathat szemben az áprilisi 4,2 százalékos növekedési várakozással.
Magyarországon a Valutaalap szerint idén 3,6, jövőre 3,4 százalékos lehet az infláció, a folyó fizetési mérlegben idén 1,6, jövőre 0,9 százalékos deficit lehet, a munkanélküliségi ráta pedig idén 6,1, jövőre 4,7 százalékon alakulhat.
A növekedést illetően a visegrádi országok többsége hasonló mértékű gödörbe süllyed. A szlovák gazdaság például idén 7,1 százalékkal zuhanhat be, amit jövőre 6,9 százalékos fellendülés követhet. Csehországban 6,5 százalékos visszaesés lehet idén, amit jövőre 5,1 százalékos növekedéssel kompenzálhat a cseh gazdaság. A V4-ek között Lengyelországban lehet idén a legkisebb visszaesés, 3,6 százalékos, és a jelen adatok alapján úgy tűnik, hogy jövőre visegrádi országok között egyedüliként a lengyel gazdaság kompenzálhatja az idei visszaesést, miután jövőre 4,6 százalékos bővülést produkálhat az IMF várakozásai szerint.
Az IMF egyébként az idei adatok tekintetében a V4-ek esetében csak a cseh növekedésen nem változtatott az áprilisi prognózishoz képest. Az idei szlovák adaton 0,9 százalékpontot rontott, míg a lengyelén 1 százalékpontot javított.
A fejlett, valamint a fejlődő és feltörekvő országok (Kínát leszámítva) közötti jövedelemkülönbségek a járvány miatt rosszabbodni fognak. Ennek nyomán az IMF a fejlett gazdaságok idei évre vonatkozó kilátásait -5,8 százalékra javította, amit 2019-ben egy 3,9 százalékos bővülés követhet, miközben a fejlődő és feltörekvő térség növekedését (Kínát kivéve) 5,7 százalékos visszaesésre módosította, ami rosszabb a korábbi előrejelzésnél. Ezt 2021-ben egy 5 százalékos növekedés követheti. Emiatt az egy főre eső jövedelem kummulatív növekedése a fejlődő és feltörekvő térségben (Kína kivételével) 2020-21-ben várhatóan elmarad majd a fejlett gazdaságokétól.
Az IMF szerint ennek a válságnak a hatását még középtávon is érezni fogjuk, miután a munkaerőpiacnak időbe telik, míg regenerálódik, a beruházásokat visszafogják a bizonytalanságok és a mérlegproblémák, az oktatás kimaradása pedig a humán tőkét rombolja. A 2021-es fellendülést követően azonban a világgazdaság növekedése fokozatosan 3,5 százalékra lassulhat középtávon.
Az előrejelzést jelentős bizonytalanságok övezik, mind a lefelé, mind a felfelé mutató kockázatokat illetően. Az IMF rámutat, hogy ha súlyosbodik a járványhelyzet és romlanak a betegség kezelésének és a vakcina megjelenésének esélyei, akkor ez a gazdaságra is nagyon komoly hatással lesz, amelyet felerősíthet egy súlyos pénzpiaci zavar is. A kereskedelem és a beruházások terén erősödő korlátozások és a növekvő geopolitikai bizonytalanság a fellendülést is veszélyezteti.
Ezzel szemben ha a tesztek, a kezelések, a vakcina és a kormányzati stimulusok gyorsabban és sokkal szélesebb körben lesznek elérhetőek, jelentősen javíthatják a kilátásokat.
Az ezidáig alkalmazott fiskális támogatások globálisan megközelítették a 12 ezer milliárd dollárt, a kiterjedt kamatcsökkentések, lividitásnövelések és a jegybankok általi eszközvásárlások életeket és megélhetéseket segítettek és megakadályoztak egy pénzügyi katasztrófát.
Azonban még ennél is többre van szükség a tartós fellendülés biztosíthatóságához.
- Nagyobb nemzetközi együttműködésre van szükség ahhoz, hogy véget lehessen vetni ennek az egészségügyi válságnak. Az IMF számításai szerint, ha az alapforgatókönyvhöz képest a kezeléseket gyorsabban és szélesebb körben lehetne elérhetővé tenni, akkor az a globális jövedelmen közel 9 ezer milliárd dolláros növekedést jelenthetne összesen 2025 végéig, minden országban emelve a jövedelmeket és csökkentve a jövedelmi különbségeket.
- A lehetőségekhez mérten az alkalmazott gazdaságpolitikai eszközöknek a válság gazdasági kárainak enyhítésére kell összpontosítaniuk. A kormányoknak továbbra is folytatniuk kell a jövedelemtámogató programjaikat jól célzott készpénztranszferekkel, bértámogatásokkal és munkanélküli segéllyel. Meg kell akadályozni a széleskörű csődöket és biztosítani, hogy a munkavállalók vissza tudjanak térni produktív munkáikhoz, a sérülékeny, de életképes cégek támogatását folytatni kell – ahol lehetséges – adófizetések halasztásával, hitelmoratóriumokkal és részvényjellegű tőkeinjekciókkal – hangsúlyozza az IMF.
- Ahogy a gazdaság erősödik, a szabályozásoknak segítenie kell a munkaerő áramlását is a hosszabb távon zsugorodó szektoroktól (például utazás) a bővülő ágazatok felé (például e-kereskedelem). A munkavállalókat ebben az alkalmazkodásban jövedelemtranszferrel és átképzésekkel kell segíteni. Emellett fel kell gyorsítani a bankcsődöket és a szanálási folyamatokat, hogy meg lehessen akadályozni a cégek fizetésképtelenségét. Az alacsony kamatkörnyezetben és nagy bizonytalanságok idején az állami zöldberuházásokat fel kell pörgetni, ez ugyanis az IMF szerint jelentősen növelheti a foglalkoztatottságot és gyorsíthatja a kilábalást, miközben a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében is jelentős lépéseket lehet tenni.
- A fejlődő és feltörekvő országoknak ezt a válságot kevesebb forrással kell menedzselniük, miután sokuknak már eleve magas volt az adóssága, a hitelfelvételi költségek pedig emelkedtek. Ezek az országoknak továbbra is szükségük van nemzetközi vissza nem térítendő támogatásra és kedvezményes finanszírozásra, illetve néhány esetben akár adósságelengedésre is. Azokban az országokban, ahol az adósság nem fenntartható, ott minél előbb át kell azt strukturálni, hogy forrásokat lehessen felszabadítani a válság kezeléséhez – emeli ki az IMF.
- Emellett a gazdaságpolitikáknak arra kell összpontosítaniuk, hogy a gazdaságot egy erősebb, igazságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsák. A globális monetáris enyhítéseknek olyan intézkedésekkel kell társulniuk, amelyek megakadályozzák a pénzügyi kockázatok fokozódását középtávon, a jegybankok függetlenségét pedig mindenáron meg kell őrizni. A költségvetési kiadások és a gazdasági összeomlás a globális szuverén adósságokat rekord szintre, a globális GDP 100 százalékára lökte. Míg az alacsony kamatkörnyezetben bekövetkező várható fellendülés 2021-ben stabilizálhatja az adósságszinteket sok országban, mindegyikük profitálhat egy középtávú költségvetési keretrendszerből, amely bizalmat ad ahhoz, hogy az adósság fenntartható maradjon. A kormányoknak az IMF szerint a jövőben nagy valószínűséggel adót is kell emelniük, de eközben biztosítaniuk kell azt is, hogy a vállalatok vegyék ki az adófizetésből a fair részüket és csökkenteni kellene a fölösleges pénzszórásokat.
- Az egészségügybe, digitális és zöld infrastruktúrákba és az oktatásba történő befektetések segíthetik a produktív, befogadó és fenntartható növekedés elérését – véli az IMF, amely a szociális háló erősítését is javasolja a sérülékeny rétegek megvédése miatt.
Ez a legrosszabb krízis az 1929-33-as világválság óta. Ahhoz, hogy ebből a gödörből kijöjjünk, jelentős innovációra lesz szükség mint a nemzeti, mind a nemzetközi szabályozási fronton – véli Gopinath a jelentéshez fűzött kommentjében és azt is hozzáteszi: a kihívások ijesztőek, de van ok reménykedni.
Utóbbit a válságra adott példa nélküli nemzetközi válasszal magyarázza, megemlítve az EU helyreállítási alapját, illetve a digitális technológia használatát a társadalmi segítségnyújtás terén. Továbbá megjegyzi, hogy az IMF is rekordgyorsasággal biztosított 81 tagállamának pénzügyi segítséget a járvány kezdete óta.
Forrás: napi.hu
