Site icon Mai Világ

Ilyet még nem hallottunk: „Tiltsák be Csipkerózsikát!” – követeli egy brit asszony

Hirdetés

„Tiltsák be Csipkerózsikát!” – követeli egy brit asszony, ugyanis szerinte a herceg erőszakot követ el, amikor megcsókolja az alvó királylányt.

Ha így folytatódik, akkor Brüsszel rövidesen a meséket is szabályozni fogja. A hazai jogvédők pedig kezdeményezik a szexista Magyar népmesék betiltását, és indexre kerülnek a Mátyás királyról szól adomák is: egyszerre burkus, azaz Nyugat-szkeptikusok, de a migránsok ellen is hergelnek.

 Az Észak-Angliában, konkrétan North Shieldsben élő Sarah Hall úgy döntött, hogy pillanatnyilag az a legnagyobb problémája, hogy két gyermekét megóvja a káros meséktől. Mint amilyen például a Csipkerózsika, ahol a herceg beleegyezése nélkül csókolja meg az alvó királylányt. Ami – amellett, hogy felelőtlen magatartásra is tanítja a kisgyermekeket, mert normálisnak állítja be azt, hogy egy férfi egy (egyébként rá váró) alvó nőt megcsókol – erőszak tevésre is ösztönöz.

Mrs. Hall mese-betiltó kezdeményezését nem fogadta osztatlan lelkesedés Nagy-Britanniában.  A vita nem fogja elkerülni az Európai Bizottság illetékeseinek figyelmét sem. Hiszen ez olyan súlyú probléma, amely közös európai megoldásért, brüsszeli szabályozásért kiált! Mert Csipkerózsika csak a felszín, a világ meseirodalma hihetetlen veszélyekkel fenyegeti a politikailag korrekt világot. Ne olvassanak Grimm meséket!

Ott van például Hófehérke hasonló esete is. A nemi erőszak jelenléte itt is nyilvánvaló, a herceg a leány beleegyezése nélkül közeledik hozzá. Persze itt vannak nagyobb problémák: a törpék! Először is az elnevezésük, másfelől az alacsony növésű egyének által megnyilvánuló nemi kirekesztés. Mert miért nincs női és transzszexuális törpe a történetben? A mostoha előtti gonosz jelző pedig megkérdőjelezi az EU örökbefogadási politikáját!

Hirdetés

A Piroska és a farkas már régóta szálka a brüsszeli állatvédők szemében. Hiszen az ordas csak természetes ösztöneihez alkalmazkodik, amikor elfogyasztja a nagymamát és unokáját. A vadász ezt követő brutális fellépése európai értelemben elfogadhatatlan! Ebbe a kategóriába sorolható a Három kismalac sztorija is. Igaz, itt legalább kellő hangsúlyt kap a disznóhús-fogyasztás jellemromboló hatása.  

A császár új ruhája: ez  nem is mese, hanem egyenesen az Európai Bizottság, és annak elnöke, Jean-Claude Juncker ellen irányul! A gyermeki gondolkodásmód szándékos átpolitizálása, a nyugati értékrend elleni lázítás! Ha a császár, vagy Juncker a coming out őszinte pillanatában meztelenül megy az utcára, megteheti! Európa nyitott! Meg, ha azt mondja, van rajta ruha, biztos van! Ha azt mondja, az EU jól működik, akkor hogyan másképp?

A magyarokkal aztán végképp baj van! Erről a budapesti CEU-n jövőre külön kurzus is indul, „A magyar népmese, mint a szexista nevelés bűnös formája”címmel. Hihetetlen, hogy a 21. században, Európa közepén kizárólag a nő és férfi közötti kapcsolatot reklámozhatják. A mesékben megjelenő szemérmetlenség, a pajzán szexualitásra való utalások rendkívül károsak. Elfogadhatatlan a szegény ember figurájának kiemelése is, ami osztályellentétet szülhet. A történetekben ráadásul több helyen is kiejtik a cigány szót, nem fejtve ki kellőképpen az Európai Bizottság kisebbségi normatíváit.

A Mátyás királyról szóló mesék minden európai polgárban jogos felháborodást keltenek. Itt egyszerre van jelen az euro-szkepticizmus, Brüsszel jogköreinek megkérdőjelezése, és a soviniszta nacionalizmus. Egyszerűen minősíthetetlen a Nyugat tekintélyét és felsőbbrendűségét megkérdőjelező autokrata uralkodó idealizálása! Az európai integrációt itt Bécs városának bevétele jelenti. Skandalum!

A bevándorló-kérdést a Mátyás királyos mesék egyértelműen rasszista felhanggal kezelik, helyes célként állítva be a nemzeti  határok védelmét.

Hirdetés

Az Európai Bizottság szerint így elengedhetetlen a kérdéskör részletes elemzése, a tagállami bizottságok és albizottságok felállítása. Addig is Jean-Claude Juncker személyes kezdeményezésére kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen a „Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet”, című vers menekült-ellenes, kirekesztő mivolta miatt.

Forrás: pestisracok.hu

Hirdetés
loading...
Exit mobile version