Íme, a legkirályabb és a legpocsékabb magyar állások listája a KSH szerint
A kórházigazgatók a magyar társadalom állócsillagai – legalábbis az emberek szerint ez a legmagasabb presztízsű állás.
Általában a sok tanulást igénylő munkakörök kerülnek a rangsor elejére, miközben a szexualitással kapcsolatos munkák vannak a rangsor végén. A legtöbb pénzt a bankelnök és a politikus keresi az emberek szerint, a takarítás, utcaseprés és szórólapozás viszont kifejezetten rosszul fizet. Az elmúlt évtizedekben csökkent a presztízsük az újságíróknak, tanároknak és a politikusoknak.
2016-ban Magyarországon a legmagasabb presztízsűként értékelt foglalkozás a kórházigazgató volt, ezt követte az egyetemi rektor. A harmadik és a negyedik helyen a sebész, illetve a gyermekorvos állt – derült ki a Mikrocenzus friss kiadványából.
A legmagasabb presztízsű foglalkozások között találtuk ugyanakkor az oktatással (egyetemi rektor 2., egyetemi oktató 5.), a bankszektorral (bankelnök 6.) és az igazságüggyel (főügyész 7., bíró 8.) kapcsolatos szakmákat is.
A középső harmadba a szaktudást igénylő, a legalacsonyabb presztízsű foglalkozások közé pedig a szaktudást nem igénylő, vagy a társadalom erkölcsi értékítélete alapján lenézett foglalkozások kerültek.
A legalacsonyabb presztízsű foglalkozások között elsősorban a szexualitáshoz köthető szakmák szerepeltek, továbbá a képzettséget nem igénylő (segédmunkás), és az utcán végzett (szórólaposztó, utcaseprő) foglalkozások.
A legalacsonyabb presztízsűként értékelt foglalkozás az utcai prostituált volt, ennél egy kicsit magasabb presztízsű az utcaseprő, a sztriptíztáncosnő és a pornószínész.
Ami a keresetet illeti, a legelső helyen a bankelnök állt, ám a másodiktól az ötödik helyig kizárólag politikai foglalkozás került: sorrendben az EU-parlamenti képviselő, a parlamenti képviselő, az államtitkár illetve a politikus. Előkelő pontszámot kaptak még az olyan, magas beosztású vagy tulajdonosi pozíciókhoz köthető szakmák, mint a gyárigazgatóé vagy a szállodatulajdonosé, ezek jobbára az üzleti vagy piaci szektorhoz köthető hivatások. Az általános presztízs megítélésekor bemutatott szektorok közül az egészségügy a kereseti szempontot figyelembe véve egyetlen foglalkozással képviseltette magát ebben a csoportban.
A legmagasabb keresetet biztosító szakmák közé az egészségügyi foglalkozások közül egyedül a plasztikai sebész került. Ez a szakma az egészségügy leginkább privilegizált helyzetben lévő ágához köthető, egyben a leginkább privatizált, így a hagyományos egészségügyi ellátástól távol eső szegmense, nem viseli magán az egészségügyi foglalkozások alacsony kereseti stigmáját. Ehhez hasonló az elsősorban a magánszektorban praktizáló nőgyógyász foglalkozása, ami a kereset szerinti presztízsrangsorban a 11. helyre került
Az a nyolc foglalkozás, amellyel az emberek szerint a legkevesebbet lehetett keresni, kivétel nélkül a képzettséget nem igénylő foglalkozások közül került ki. Ezen foglalkozások mindegyike vagy takarítással kapcsolatos, vagy valamely tevékenység kisegítő-kiegészítő foglalkozása, például az elkészült áruk rakodásához vagy becsomagolásához kapcsolódott.
Az emberek megítélése szerint a legkevesebbet utcaseprőként lehetett keresni, hasonlóan rosszul fizetett a szórólaposztó, a takarító és a konyhai kisegítő munka. A társadalom megítélése szerint kifejezetten rosszul kerestek a gondozói szakmában dolgozók (bölcsődei gondozó, 153.), a szociális gondozók (146.) és a kórházi ápolók (145.), de hasonlóan alacsony kereseti presztízsűek voltak a különböző ellenőri szakmák képviselői is, így a parkolóellenőrök (160.) vagy a jegyellenőrök (157.) is.
Ugyanakkor az általános foglalkozási presztízssorrend szerint alacsonyan értékelt foglalkozások egy része kereseti szempontból kifejezetten magas pontszámot kapott.
A szexualitással kapcsolatos általános presztízsértéküket tekintve alacsonyan pozícionált foglalkozások a kereseti megítélés szerint ugyancsak a legmagasabb jövedelmű foglalkozások köré.
A nyolc társadalmilag leghasznosabbnak tartott foglalkozás közül hét egészségüggyel kapcsolatos, azaz jól látható, hogy a társadalmilag leginkább hasznosnak ítélt hivatások a betegség meggyógyítására, illetve az emberélet megóvására irányuló foglalkozások voltak. Társadalmi hasznosságát tekintve a legmagasabb presztízsű foglalkozások közül első helyen a sebész szerepelt, ezt követte a körzeti orvos, a gyermekorvos, a mentős és a fogorvos, a hetedik-nyolcadik helyen a gyógyszerész és a bőrgyógyász állt. Az egyetlen foglalkozás, ami bekerült a leghasznosabb foglalkozások közé és nem az egészségügyhöz kapcsolódik, a tűzoltóé, amely szintén az emberi élet és az emberi környezet megóvásához kapcsolható.
A társadalom számára legkevésbé hasznosnak tartott foglalkozások között a társadalom számára károsnak ítélt, a deviancia perifériáján mozgó szakmák álltak. A legutolsó helyen a drogkereskedő állt, ezt követték a szexualitással kapcsolatos tevékenységet folytatók és a szórólaposztók. Társadalmi hasznosságát tekintve a futballista a legutolsó helyek egyikére szorult, noha ez a foglalkozás általános presztízsét tekintve a második harmadban (102. hely), kereseti lehetőségeit tekintve az első harmadban (19. hely) szerepelt.
A társadalom megítélése szerint a nyolc legnagyobb hatalommal járó foglalkozás közül az első négy politikával és államigazgatással kapcsolatos munka volt. Az emberek szerint a legnagyobb hatalommal az EU-parlamenti képviselő bírt, ezt követte a politikus, az országgyűlési képviselő és az államtitkár. Ezeket a pénzüggyel, rendészettel és igazságszolgáltatással kapcsolatos vezető foglalkozások követték, ötödik helyre került a bankelnök, hatodikra a bíró, hetedikre a rendőrfőkapitány, majd ismét politikával és államigazgatással kapcsolatos foglalkozások szerepeltek a rangsorban. A nyolc foglalkozás képviselője közül az egyetlen, amely nem az államtól kapja a felhatalma zását, a bankelnök volt. Mindez arra enged következtetni, hogy az emberek megítélése szerint a hatalom szorosan összefonódik az állam fogalmával.
Az a nyolc foglalkozás, amelyeknek a legkevesebb hatalmat tulajdonítottak az emberek, nagyrészt megegyezett a tulajdon alapján a legkevesebb presztízzsel és keresettel rendelkező, képzettséget nem igénylő, utcán végzett vagy kisegítő foglalkozásokkal.
Érdekes megfigyelni, hogy az egyes munkakörök presztízse miként alakul időben. Az elmúlt évtizedek változásait az alábbi táblázat foglalja össze:
- Az elmúlt évtizedek állócsillagai a kórházigazgatók.
- Az egészségügyi, orvosi szakmák jól tartják pozíciójukat.
- Az újságírók, tanárok, és a politikusok lecsúsztak.
- A gyárigazgatóknak leáldozott, de a bankárok a csúcsra törtek.
A KSH így foglalja össze a folyamatokat:
A „klasszikus” hatalommal járó foglalkozások teljesen hiányoznak a legmagasabb presztízsű szakmák közül: sem a tanácselnöknek, sem a párttitkárnak megfelelő jelenlegi politikai pozíciók nem kerültek be a rangsor elejére.
A 2016-os foglalkozási presztízssorrend szerint a legmagasabb megbecsültséget magáénak mondható tanári foglalkozás a középiskolai magyartanáré volt, amely ekkor a 35. helyen szerepelt a presztízsrangsorban. Más tanári foglalkozások, így a magánnyelvtanár és az általános iskolai tanító a 48-49. helyen szerepelt.A korábban magas presztízsű újságírói szakma jelenleg a 75. a presztízsrangsorban, kereseti viszonyait és divatosságát tekintve ugyancsak háttérbe szorult, egyedül a tudás és a hatalom dimenziójában kapott az újságíró magasabb presztízs pontszámot (a hatalmat tekintve a 47., a szakma megszerzéséhez szükséges tanulás/tudás mennyiségét tekintve a 61. helyen szerepelt).
A társadalmi értékrend megváltozását mutatja az is, hogy kikerült a leginkább megbecsült foglalkozások közül a papi hivatás, amelynek sem kereseti lehetőségeit, sem társadalmi hasznosságát nem értékelik az emberek magasra, egyedül hatalmi és tudás dimenzióban kapott magasabb pontszámot (2016-ban a papi hivatás a 65. helyre szorult az általános foglalkozási presztízsrangsorban).
