Április 10-én és 24-én tartják az elnökválasztás első és második fordulóját Franciaországban. Kiknek van a legtöbb esélye bejutni a második fordulóba, és mit kell tudni a programjukról? Elnökjelöltek Anne Hidalgótól Eric Zemmourig, a politikai spektrumon a szélsőbaltól a szélsőjobboldalig.
(Képünkön:Felső sor balról jobbra: Marine Le Pen, Fabien Roussel, Anne Hidalgo és Emmanuel Macron; Alsó sor: Eric Zemmour, Jean-Luc Mélenchon, Valérie Pécresse és Yannick Jadot )
A sajtóban a legnagyobb visszhangot az indulását sokáig „lebegtető”, szélsőjobboldali Eric Zemmour kapta, aki leginkább a szintén szélsőjobboldali, de mérsékeltebb irányba tartó Marine Le Pen számára jelenti a legnagyobb fenyegetést.
A közvélemény-kutatások előrejelzése szerint Macron fog nyerni, de a francia elnökválasztás híres arról, hogy meglepetéseket okozzon. Erre éppen maga Macron a legjobb példa, aki mindössze pár hónappal az elnökválasztás előtt indította el mozgalmát a République en Marche-t (Köztársaság Lendületben, REM) és megnyerte az első fordulót, majd diadalmaskodott Le Pennel szemben a másodikban.
A választási kampány fő témái közt vannak a munka(nélküliség), a megélhetési költségek (a vita, melyet 2018-ban a sárgamellényes tüntetések hoztak be a köztudatba), a környezetvédelem, a bevándorlás és a biztonság, főleg miután február 24-én Oroszország inváziót indított Ukrajna ellen.
Emmanuel Macron – La République en Marche/Köztársaság Lendületben
- 44 éves
- jelenlegi államfő, újraválasztásáért kampányol
- középjobboldali politikus
- a 2017-es elnökválasztási kampány meglepetése volt megválasztása
Macron korábban a szocialista párti kormány pénzügyminisztere volt. A 2017-es elnökválasztás meglepetése volt: nem sokkal korábban alapította meg mozgalmát, és magát centristaként határozta meg. Választási győzelmét ennek is köszönhette – a baloldalról és a jobboldalról egyaránt szavaztak rá.
A jelenlegi elnök annak ellenére vezeti a közvéleménykutatásokat, hogy csak március elején indította el kampányát. A hivatalos határidő előtt egy nappal helyi újságokban, illetve a közösségi médiában publikált egy nyílt levelet, melyben bejelentette, hogy indul a választásokon.
A 44 éves politikus az összes felmérés élén áll, miközben folyamatosan törekszik a diplomáciai kapcsolatok normalizálására Oroszországgal. Macron többször is hosszan beszélt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel telefonon a háború kitörése óta, és Zelenszkij ukrán elnökkel is állandó kapcsolatban van.
Macron tervei közt szerepel a munkanélküliség csökkentése, korlátozná bizonyos munkanélküli segélyekhez a hozzáférést (a francia rendszer meglehetősen bőkezű – a szerk.), és szintén sokak ellenkezését váltja ki az, hogy megemelné a nyugdíjkorhatárt 65 évre. Szeretné megemelni a rendőrségi állományt. Az elnök az oktatásra és az egészségügyre is szeretne koncentrálni, utóbbin belül is a megelőzésre.
Macron programját a francia jobbközép Köztársaságiak (Les Républicains) azzal kritizálják, hogy „tőlük másolt” bizonyos intézkedéseket, például a nyugdíjkorhatár megemelését.
Az elnök programjában szerepel hat új atomerőmű építésének a terve is.
Macronnak nemcsak az elnökválasztási küzdelem miatt fontos 2022 első fele: július 1-ig Franciaország az EU soros elnöke, és a francia államfő ambiciózus célkitűzésekkel kezdett neki ennek az időszaknak. Annak ellenére, hogy még az is elképzelhető, hogy nem is ő zárja azt.
Marine Le Pen – Le Rassemblement National/Nemzeti Tömörülés
- 53 éves
- harmadjára indul elnökválasztáson, eddig nem járt sikerrel
- radikális jobboldali politikus
- az eredetileg Nemzeti Frontnak nevezett pártot, amelyet apja, Jean-Marie Le Pen alapított, „szalonképesebbé” tette
A Nemzeti Tömörülés vezetője Emmanuel Macron fő riválisa, és a legtöbb előrejelzés szerint ismét kettejük közt dől el a második forduló az elnöki székért. Le Pen kedvenc témakörei nem sokat változtak az évek során: a bevándorlás megállításáról és a biztonságról beszél a legszívesebben.
A programjában ígért intézkedések közt van elvenni a házasság útján szerezhető francia állampolgárság lehetőségét, és megvonná az automatikus állampolgárságot azoktól, akik bár nem francia szülők gyermekei, de francia földön születtek és nevelkedtek. Nekik a jelenlegi szabályozás szerint jár az állampolgárság 18 éves korukban (ha Franciaországban élnek).
Le Pen tervei közé tartozik az is, hogy szigorítsa a hozzáférést a családügyi támogatásokhoz, a külföldről érkezőknek csak 5 éves várakozási periódus után járna ( a jelenlegi szabályozás kicsit több mint kétéves munkaviszonyhoz köti a juttatások egy részét – a szerk.)
Az évekkel (választásokkal) ezelőtti retorikájához és kampányígéreteihez képest moderáltabb Le Pen nem utalgat már arra, hogy Franciaországnak ki kellene lépnie az eurózónából, de ettől függetlenül azért tartalmaz olyan elemeket a programja, melyek ellentétesek az uniós szerződésekkel (például olyanokat, melyek megkérdőjelezik az áruk, vagy akár az emberek szabad mozgását az EU-n belül).
Míg Le Pen pártja közelít a mainstreamhez, és csökkent az elutasítottsága, most azt kockáztatja, hogy a radikálisabb változásra vágyók elpártolnak tőle Eric Zemmourhoz, és nem jut be a második fordulóba. Bár a legfrissebb közvéleménykutatások szerint nem kell ettől tartania.
Valószínűleg radikálisabb szavazóinak tett gesztus csütörtöki bejelentése, melyben megerősítette, hogy megválasztása esetén minden nyilvános helyen betiltja a muzulmán fejkendő, a hidzsáb viselését, a szabályszegőket pedig pénzbírsággal sújtja. Programjában szerepel az autópályák államosítása és az energiára kivetett jövedéki adó csökkentése.
Ha Le Pen jut be a második fordulóba, a fő kihívás számára az lesz, hogy a bevándorlástól és a biztonságtól eltérő kérdésekben is hitelessé tegye magát a franciák szemében. Tapasztalatlansága és gazdasági ismereteinek hiánya miatt 2017-ben Macron lehengerlő győzelmet aratott felette a TV-vitán.
Jean-Luc Mélenchon – La France Insoumise/Lázadó Franciaország
- 70 éves
- negyedik lett a 2017-es elnökválasztáson
- radikális baloldali politikus
- 2016-ban alapította meg pártját
A radikális baloldali politikus negyedik lett az előző elnökválasztáson, a szavazatok közel 20 százalékát szerezte meg az első fordulóban. A legutóbbi felmérések szerint ha most tartanák az elnökválasztást, jelenleg a szavazatok 18 százalékával a harmadik helyen végezne. Az összes baloldali politikus közül ő a legnépszerűbb az utóbbi hónapokban készült közvélemény-kutatások alapján.
Kampányában bejelentette, hogy új alkotmányra lenne szükség, valamint főleg társadalmi és megélhetési kérdésekre fókuszál. Közölte, hogy megválasztása esetén szociális vészhelyzeti törvényt alkot, amelynek révén befagyasztanák a legalapvetőbb fogyasztási cikkek árát, köztük az üzemanyagét, a gázét, az elektromosságét és egyes élelmiszerekét. A minimálbért szintén felemelné a jelenlegi 1258 euróról 1400 euróra. Csökkentené a nyugdíjkorhatárt és vagyonadót vetne ki a leggazdagabbakra.
Mélenchon a francia politika ellentmondásos alakja. Miután 2019 decemberében egy bírósági ítélet szerint megfélemlítette a tisztségviselőket, akiknek az volt a dolga, hogy átkutassák irodáját, mert finanszírozási szabálytalanságokat tártak fel pártjánál, háromhónapos felfüggesztett börtönbüntetést és nyolcezer eurós pénzbírságot szabtak ki rá.
Anne Hidalgo – Szocialista Párt
- 62 éves
- baloldali politikus
- Párizs polgármestere
Anne Hidalgo jelenleg Párizs polgármestere, második ciklusát tölti 2020 óta. Kampányában az oktatási és egészségügyi rendszer újraépítését szorgalmazta. Mélenchonhoz hasonlóan a bérek emelését tervezi. Bejelentette, hogy elnöksége első intézkedéseként tárgyalásokat kezdene a szakszervezetekkel, hogy „a franciákat visszahelyezze abba a pozícióba, amely lehetővé teszi, hogy méltóan megéljenek munkájukból.”
Környezetvédőként is fellép – a francia főváros polgármestereként korlátozta egyes városrészek autóforgalmát, és több bicikliutat is kiépíttetett. Tervezi 170 ezer fa telepítését, épületek energiahatékonnyá tételét és az iskolai menzákról a műanyag kivezetését.
Két nagy kihívással kell megküzdenie: az első, hogy helyi politikusként főleg Párizshoz kötik alakját. A második, hogy egy népszerűségét vesztett párt színeiben indul. A Szocialista Párt elnökjelöltje 2017-ben mindössze a szavazatok 6,2 százalékát szerezte meg, ami rekordalacsonynak számított a párt történetében. Ezután a párt súlyos vereséget szenvedett az európai parlamenti választásokon is.
Yannick Jadot – Verts/Zöld Párt
- 54 éves
- baloldali, környezetvédő politikus
- európai parlamenti képviselő
- indult már elnökválasztáson 5 éve
Yannick Jadot már a 2017-es elnökválasztáson is pártja jelöltjeként indult, és kevesebb szavazatot sikerült szereznie, mint a szocialista jelöltnek. Programjában azt ígérte: véget vet az intenzív állattenyésztésnek, és gyengíti a különböző vállalatok lobbierejét, amelyek szerinte „lenyelik az állami támogatásokat, és befolyásolják a politikát”, hogy végre elsőbbséget élvezzen a klímavédelem, az egészségügy, a környezetvédelem és a társadalmi igazságosság.
„Minden eurónyi közpénz elköltésének a feltétele a környezet védelme lesz” -ígérte kampányában. „Egyetlen euró sem megy a Totalnak, amíg a Total nem szakít azzal, hogy folyamatosan új olaj-és gázforrásokat keressen a földben.”
Visszavezetné a vagyonadót, és megadóztatná azokat a pénzügyi eszközöket, amelyek a fosszilis üzemanyagokhoz kapcsolódnak. Tervei szerint 50 milliárd eurót költene évente arra ötéves mandátuma alatt, hogy úgymond megjavítsa az országot, és újjáépítse a gazdaságot infrastrukturális, lakhatási és szállítmányozási projektek révén. 2035-ig 10 atomerművet állítana le.
Legalizálná a marihuánát.
Valérie Pécresse – Les Républicains/ Köztársaságiak
- 54 éves
- jobboldali politikus
- a népes, és Párizst is magába foglaló Ile-De-France régió tanácsának elnöke
A jobboldali Les Républicains párt első női elnökjelöltje már töltött be magas kormányzati pozíciót: szolgált oktatási és költségvetésért felelős miniszterként is.
Kampányában azt ígérte, hogy bevándorlási kvótákat vezetne be, felfegyverezné a rendőröket, felemelné a nyugdíjkorhatárt 65 évre, egyúttal növelné a heti kötelező munkaórák számát is és felülvizsgálná az atomreaktorok bezáratásának tervét, egyszersmind a megújuló erőforrásoknak is lendületet adna.
Ő is érinti a bérek emelésének kérdését, megreformálná a nyugdíjrendszert, és azt ígérte, hogy csökkenti az államadósságot.
Eric Zemmour – Reconquête/Visszahódítás
- 63 éves
- szélsőjobboldali politikus
- televíziós szakértő, először indul elnökválasztáson
A jelenlegi francia elnökválasztási kampány kétségkívül legellentmondásosabb alakja. Algériai zsidó bevándorlóktól származó író, televíziós szakértő, esszéista. Zemmour iszlám- és nőellenes kirohanásairól ismert.
2011-ben elítélték faji megkülönböztetés miatt, 2018-ban pedig muszlimok elleni gyűlöletkeltés miatt. Úgy véli, hogy Franciaország mind geopolitikai, mind gazdasági szempontból a bevándorlók magas száma, az úgymond iszlamizáció és az elnőiesedés miatt hanyatlik.
Ígérete szerint megállítaná a bevándorlást, a külföldieknek szánt segélyeket feltételekhez kötné, és felemelné a nyugdíjkorhatárt is.
Indulása az elnökválasztáson Marine Le Pentől vonhat el szavazókat, mivel hasonló elvek mentén kampányolnak. Le Pen támogatói közül többen is felszólították már, hogy álljon be a Nemzeti Tömörülés elnöke mögé.
Fabien Roussel – Le Parti communiste/Kommunista Párt
- 53 éves
- szélsőbaloldali politikus
- parlamenti képviselő
Az egykori újságíró, Fabien Roussel 2018 óta a francia Kommunista Párt vezetője. Támogatja a munkahét 32 órában maximalizálását, és a nyugdíjkorhatár 60 évre csökkentését. A minimálbért kampányígérete szerint 1500 euróra emelné havonta.
A gazdag embereket megadóztatná, és egyes vállalatokat államosítana.
Rousselt sokan bírálják nukleáris energiát és vadászatot támogató álláspontja miatt. A baloldalról amiatt kapott kritikákat, mert azt mondta: a hús, a bor és a sajt a francia gasztronómia alapja, és el akarja érni, hogy az emberek ezekhez mindig hozzájussanak.
euronews