Dmitro Kuleba stílusával, múltjával tökéletes beleillik a jelenlegi ukrán vezetésbe. Talán túlságosan is, ezért aztán Zelenszkij szűk belső körének szúrja a szemét a külügyminiszter szárnyalása. Háború ide vagy oda, az ukrán hatalmon belüli harcok nem állnak le. Sőt! Ebben a háborúban Kuleba könnyen elveszítheti a miniszteri székét – írja Stier Gábor a Moszkva tér blogon, alább olvasható a teljes cikk.
Volodimir Zelenszkij államfő mellett a külügyminiszter Dmitro Kuleba a háborús Ukrajna másik legismertebb arca a nemzetközi információs térben. Hozza a kötelezőt, a jelenlegi ukrán stílusnak megfelelően kioszt, számon kér és követel. Az információs háború képzett katonája, hiszen The War for Reality. How to Win in the World of Fakes, Truths and Communities (Háború a valóságért. Hogyan győzzünk a hamisítványok, igazságok és közösségek világában?) címmel népszerű könyvet is írt 2019-ben a modern kommunikációról, a médiaműveltségről és a dezinformáció elleni küzdelemről. Az euroatlanti beágyazottságára sem lehet panasz, amit mutat az is, hogy Kulebát 2017-ben az Institute of World Policy a 2017-es év legjobb ukrán nagykövetének választotta.
„Majdanos” életrajzáról nem is beszélve.
A diplomata családba született – apja Ivan Kuleba karrierdiplomata, Ukrajna korábbi külügyminiszter-helyettese (2003-2004), valamint Ukrajna egyiptomi (1997-2000), csehországi (2004-2009), kazahsztáni (2008-2019), örményországi (2019 óta) nagykövete – Kuleba a Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében diplomázott 2003-ban, és azóta áll az ukrán diplomáciai szolgálatban. Némi kitérővel, 2013-ban ugyanis, arra hivatkozva, hogy nem ért egyet az akkori ukrán elnök, Viktor Janukovics kurzusával, felhagyott a közszolgálattal, és az UART Kulturális Diplomáciáért Alapítvány elnökeként tevékenykedett. Aktívan részt vett a 2013-2014-es Euromajdan tüntetésein. Aztán 2014-ben úgy döntött, hogy visszatér a Külügyminisztériumba, és meghatalmazott nagykövetként a stratégiai kommunikáció elindításán dolgozott. Ő vezette be a minisztérium munkájába a digitális diplomácia, a stratégiai kommunikáció, a kulturális diplomácia és a nyilvános diplomácia fogalmait. Kulebát 2016-ban Ukrajna állandó képviselőjévé nevezték ki az Európa Tanácshoz, majd 2019 augusztusától 2020 márciusáig már az európai kapcsolatokkal kapcsolatos ügyekben miniszterelnök-helyettes. A külügyminiszteri tisztséget 2020. március 4. óta tölti be.
A maga 42 évével Kuleba Ukrajna történetének egyik legfiatalabb vezető diplomatája, és úgy tűnik, minden értelemben a helyén van
Ám nem mindenki gondolja ezt így, hiszen az utóbbi időben egyre többször felmerül az ukrán médiában felmentésének a lehetősége. Mint fogalmaznak, elvesztette az elnöki iroda vezetésének a bizalmát. Az UNIAN ennek kapcsán azért megjegyzi, hogy Zelenszkij ugyanakkor továbbra is szimpatizál Kulebával. Ennek ellenére – jegyzik meg – az utóbbi időben a külügyminiszter befolyása érzékelhetően csökkent. Nem vesz részt a fontos külpolitikai kérdések elfogadásában, így például a nagyköveteket is a feje felett jelölik ki. A hírügynökség mindezt azzal magyarázza, hogy az elnöki iroda vezetője, az ukrán politika erős embere, Andrij Jermak vetélytársat lát Kulebában, méghozzá nemcsak a külpolitikai vonalon, hanem Zelenszkij számára az információk előkészítése terén is.
S hogy ki válthatná Kulebát? Egyelőre nem világos. Jó esélye lehet erre az elnöki iroda helyettes vezetőjének, Andrij Szibigának, és a rada külügyi bizottságát vezető Olekszandr Merezskónak is.
Utóbbi kinevezése demonstrálná, hogy az elnök továbbra sem bízik a diplomáciai karban, Merezsko ugyanakkor a lojalitásával tökéletesen megfelelne Jermaknak.
Kuleba távozása egyébként egyéltalán nem lenne meglepő annak fényében, amilyen véleménye van Zelenszkijnek és körének az utóbbi időben a diplomáciai testületről. Kuleba elődjét, Vagyim Prisztajkót például azért mentették fel a londoni nagyköveti posztból, mert Zelenszkij „egészségtelen szarkazmusát” bírálta. Tény, hogy egy diplomatának furcsa szembesülnie azzal a stílussal, ami az ukrán vezetés nemzetközi kommunikációjában dívik, és szembe megy a diplomácia alapszabályaival.
De az sem erősítheti Zelenszkijék bizalmát a diplomaták iránt, hogy az ukrán média becslése szerint 2022 elejétől a munkatársak 40-60 százaléka nem tért haza külföldi kiküldetésük végeztével.
Az amerikai nagykövetség 20 hazahívott beosztottja közül például csak egy tért vissza Kijevbe. Az okok között vannak anyagi megfontolások, de legfőképp a félelem a megtorlásoktól és a frontra kerüléstől. Egy szó, mint száz, az ukrán diplomaták láthatóan nem bíznak Ukrajna élhető jövőjében. Talán azért, mert az átlagembernél többet tudnak az állam működéséről és a nemzetközi megítéléséről. De a külföldön ragadt diplomatákról terjedő hírek emellett azt is megerősítik, hogy Kuleba székéért megkezdődött a verseny, és vannak, akik már siettetnék a külügyminiszter távozását.
Egykori CIA-elemző: Zelenszkij napjai meg vannak számlálva
Larry C. Johnson, a CIA egykori elemzője nemrég arról beszélt egy interjúban, hogy az Egyesült Államok mindig is keményen bánt vazallusaiva, példaként Manuel Noriegát és Szaddám Huszeint hozta többek között, írja a Mandiner.
Majd áttért Volodimir Zelenszkij személyére, akiről korábban elmondta: korábban „dicsértük őt, még Winston Churchill fölé is helyeztük – ami jól mutatja a nyugati őrület mélységét –, most pedig már a drogfüggőségéről, korruptságáról és hasonló dolgokról terjednek a hírek”.
Johnson hozzátette, Zelenszkij napjai „meg vannak számlálva”, szerinte a Nyugat aligha hagyja őt életben, halálának felelősét pedig Oroszországra hárítják majd.
Forrás: Kuruc.info