Iszonyú lehetőséget vizionál a professzor Trump utolsó napjaiban
Iszonyú lehetőséget vizionál Nourel Roubini közgazdász professzor, aki szerint Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hatalmának utolsó napjaiban atomcsapást rendelhet iráni nukleáris kísérleti létesítmények ellen. Ezzel még akkor is jól járna, ha környezete megakadályozná a hadseregnek adott elnök parancs végrehajtását.
Donald Trump, az USA elnöke kormányzásának utolsó napjait azzal teheti emlékezetessé, hogy támadást rendel el Irán nukleáris kísérleti bázisa ellen, még az is lehet, hogy taktikai nukleáris atomcsapásra küldi az amerikai légierőt – írja véleménycikkében Nourel Roubini közgazdász professzor a Guardianon megjelent cikkében, amelyet a Project Syndicate-től vett át a brit lap. Rubini dolgozott az IMF-nek, a Fednek és a Világbanknak. Hírnevét azzal alapozta meg, hogy lényegében egyedül volt a szakértők között, aki megjósolta a világ pénzügyi rendszerének 2008-as összeomlását.
A professzor szerint az egyik jel, ami arra utal, hogy Trump fejében megfordulhat ez a lehetőség az, hogy az USA lopakodó bombázókkal és harci gépekkel – fedélzetükön hosszú idő után először taktikai nukleáris fegyverekkel – hadgyakorlatokat tartott, amelyek célja nyilván az volt, hogy jelezzék a teheráni vezetésnek: bármikor meg tudják kerülni az iráni légvédelmet és akár atomfegyvert is célba tudnak juttatni a perzsa ország területén. Roubini szerint ez lehetett az egyik indoka annak, hogy Nancy Pelosi, a képviselőház demokrata elnöke megkereste az USA egyesített vezérkari főnökét, hogy megelőzzék ezt a tragédiát.
Az indok, amelynek alapján a hadsereg esetleg megtagadhatja főparancsnoka parancsát az lehetne, hogy az atombomba bevetése megengedhetetlen civilek által lakott területeken, akkor is, ha ott katonai célpont van. Az elnök viszont támaszkodhatna Izrael és Szaúd-Arábia hallgatólagos támogatására, és az utóbbi országot a csapást kiinduló állomásaként is használhatná a rövidebb hatótávolságú repölőgépek esetén.
Az Irán elleni támadás okot adhatna Mike Pence alelnöknek, hogy elzárkózását feladva, erre hivatkozva élesítse az alkotmány 25. kiegészítését, amelynek alapján a kormány tagjainak többsége az alelnök vezetésével elmozdíthatja az elnököt hivatalából, ha úgy találja, hogy nem képes ellátni a feladatait. Ez azonban valójában nem lenne rossz forgatókönyv Trump szempontjából.
Pence a döntése után minden büntetőjogi következmény alól mentesíthetné volt főnökét – ahogy Gerald Ford tette az 1970-es években Richard Nixonnal -, lehetővé téve, hogy elinduljon a 2024-es elnökválasztáson. Mivel Trumpnak behódolt a Republikánus Párt, nehéz elképzelni, hogy ha indulni akarna, akkor bárki meg tudná akadályozni ebben. És ezt a forgatókönyvet más megfontolások is erősítik.
Az elnök nem mondhat le magától, mert akkor elismerné, hogy lúzer, ami az ő esetében ki van zárva. Ha azonban az Iránt térdre kényszerítő akció közben elmozdított – majd a felelősségre vonás alól mentesített – államfő szerepében jelenhetne meg a nyilvánosság előtt, akkor eljátszhatná a mártírt, megőrizve elkötelezett szavazóbázisát. Egyben elkerülné, hogy egy alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) végén esetleg megvonják tőle a jogot, hogy a jövőben bármilyen köztisztviselői pozíciót betöltsön, így újra az USA elnöke legyen.
Forrás: napi.hu
