Ítéletet mondtak Ursula von der Leyen csendes ravaszkodásáról
Viharos időkben kell kormányoznia az Európai Bizottság újraválasztott elnökének, Ursula von der Leyennek. Bár már az előző ciklust is előre nem látható válságok árnyékolták be, Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése még tovább gyorsította az eseményeket, és így tovább szűkült az amúgy is több fronton akadályokba ütköző EU mozgástere.
100 nappal ezelőtt kezdte második ciklusát Ursula von der Leyen, aki a világpolitikai átrendeződés kereszttüzében, Európa legmeghatározóbb vezetőivel karöltve igyekszik kijelölni a kontinens legfontosabb irányvonalait. A növekvő nyomás és pánikszerűnek látszó egyeztetések ellenére, eddig jól tartja magát az ígéreteinek végigvivéséhez.
Az ukrajnai háború harmadik évében, Trump megérkezése, az általa belengetett vámfenyegetések, Ukrajna támogatásának felfüggesztése és egyúttal a NATO kötelezettségek megbízhatóságának megkérdőjelezhetősége mellett is a kimért, nyugodt kommunikáció jellemzi von der Leyent.
A vasárnapi sajtótájékoztatóján, úgy fogalmazott, hogy
az irány mindig világos volt; ami megváltozott ebben a 100 napban, az a sürgősség.
Ettől független hozzátette, hogy valami alapvetően megváltozott, és a demokráciához, szabadsághoz és a jogállamisághoz hasonló európai értékek veszélyben vannak. Az irányelvek tartósságát persze az is árnyalja részben, hogy
az ígéreteiben jól kivehető fókuszváltás történt: előtérbe helyezve a gazdasági és stratégiai függetlenséget, a zöldátmenet kárára.
Ennek talán egyik leghangsúlyosabb részét képezik, azok a suttyomban megkötött gazdasági egyességek, amikről a Portfolio is beszámolt a hétvégén. Az EU-s egyeztetések nem csak az amerikai vámok elől menekülő Kínával léptek új szintre, de sikerült Indiával, és a Dél-amerikai Közös Piac (Mercosur) országaival is szabadkereskedelmi megállapodást kötni.
Ezek a függetlenedést szolgáló egyességek még csak nem is szerepeltek von der Leyen 100 napos ígéretei közt, amikről a Politico készített egy összefoglaló cikket. Jelenleg talán a legnagyobb hangsúlyt élvező dolog az európai védelempolitikáról készülő „Fehér Könyv”, amelyben részletesen taglalva lesznek azok a nagyszabású bejelentések, amikről előző hét csütörtökén egyeztettek az Európai Tanács tagjai.
Az előterjesztés maga késik egy kicsit a 100 napos fordulóhoz képest (március 19-re ígérték), de a tagállamok már megegyeztek a lényegi dolgokban. Az európai vezetők megállapodtak akár 800 milliárd euró (közel 320 ezer milliárd forint) védelmi költésben, a tagállomoknak, akár Ukrajnának is küldhető lőszerre, rakétákra, tüzérségre, drón- és anti-drón programok beüzemelésére 150 milliárd eurót, és azt is, hogy
a védelmi költségvetésnövelésből eredő eladósodás miatt, nem lehet majd túlzottdeficit-eljárásokat indítani ellenük.
Ezek mellet, itt egy kérdésre külön kihangsúlyozta, hogy egyéb finanszírozási opciókról is beszélnek, és minden lehetséges eszközt meg fognak ragadni, de ezek még kidolgozás alatt vannak. Az érkező Fehér Könyvben ezen felül még az EU fegyveripari beszerzések prioritása is helyet kaphat.
Tisztaipar-megállapodás
Bár a cím alapján a megállapodás fontos része lenne a zöldítés, és szóban Leyen is elmondta mennyire fontos a karbonsemlegesség, a kifejezetten ilyen irányú szabályozások egyelőre nem igazán láttak napvilágot. Helyette inkább a szektor követeléseire fókuszálva, az energiaárak csökkentésére, a nyersanyag-beszerzésekre, és az alacsony kibocsátású termékekre való keresletnövekedés ösztönzésére fektetett le stratégiákat.
Minderre a védelmi kiadásokhoz képest, egy jóval csekélyebb, más kiadások visszavágásával létrehozott 100 milliárd eurós alapból költenének, aminél az EU azzal számol, hogy a tagállamok maguktól is kiveszik majd a részük az egyre csak növekvő piaci nyomások hatására. Mindezekből idén az energiaárakat lenyomni próbáló akcióterv, és a kontinensen gyártott alacsony kibocsátású termékek címkézésének bevezetéséig juthat el.
AI gyárak és kibervédelem
A digitális téren jó irányba indult az EU, hiszen a Bizottság még decemberben bejelentette, hogy elkezdi befektetni az Mesterségek Intelligencia működtetéséhez és fejlesztéséhez szükséges szuperkompjuterekre szánt másfél milliárd euróját, de miután Trump rátromfolt azzal, hogy az USA ugyanilyen célokra 500 milliárd dollárt (185 ezermilliárd forint) tervez elkölteni, némileg változtak az elvárások.
Válaszul von der Leyen februárban egy 200 milliárd eurós tervről rántotta le a leplet, ami bár nagyságrendileg az USA nyomdokaiba rakhatja az európai szolgáltatókat, de az ideszánt pénzek formájáról egyelőre még nem sok részlet tudható, és nagyon kezdeti fázisban lehet a tervezés is.
A kibervédelem oldalán szintén inkább csak tervekről van szó, és itt elsősorban a kórházak, egészségközpontok biztonságát célozzák. Ez azért kap kiemelt figyelmet, mert egyre rendszeresebbek a szenzitív betegadatokat tartalmazó rendszerekből való kizárásos támadások, amikbe csak váltságdíj fejében engedik vissza az azokat használó nővéreket és doktorokat.
Ezen elsősorban fokozott technikai támogatás, egy korai jelzőrendszer és gyorsreagálású csapatok kialakításával próbálnak majd javítani, amit általánosságban jó iránynak tartott minden szereplő, de itt is a finanszírozás lehet a probléma. Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa,
Várhelyi Olivér szerint ennek finanszírozásában elsősorban a tagállamokra számítanak.
Mezőgazdasági jövőkép és a bővítéspolitika
Ezen a területen is egyelőre a pénzhiány lehet a legnagyobb gond, és inkább a mezőgazdaságban dolgozók igényeit nem sértő, előírási lazításokkal próbálkoznak. Az várható, hogy a Bizottság áprilisban jelentősen csökkenteni fogja a bürokratikus elvárásokat, és így könnyebben elérhetővé teszik a több mint 300 milliárd eurós gazdatámogatásokat.
Év végére várható, hogy a területért felelős EU biztos, Cristophe Hansen a visszavágja a Közös Agrárpolitikán (KAP) kívüli összes extra környezet- és élelmiszerbiztonsági szabályozást.
Az agrár- és élelmiszerpolitika alakulása, azon túl hogy jelenleg 30 millió munkahely függ tőle, azért is fontos, mert egyes tagállamok ennek újragondolásához kötnék az EU további bővítését. Német- és Franciaország is egyetért abban, hogy ha 30-35 tagállam lenne, feltétlen át kéne alakítani a mezőgazdasági támogatások rendszerét, hogy az ne érintse hátrányosan a szövetség nettó befizető államait.
Von der Leyen tervei közt említette többek között Ukrajnát is, ami szerinte akár már 2030 előtt tagállami státuszt kaphatna, de arról is vannak elképzelése, hogy már ez előtt nagyobb hozzáférést kaphatna a közös piachoz. Ennek persze egyelőre feltétele a tagállamok egyetértése is, amiben
Orbán Viktor magyar miniszterelnök több ízben kijelentette, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozását.
portfolio
