‼LEGYEN KÁRPÁTALJA ÚJRA MAGYAR FÖLD! – Na de hogyan? ??
Már régen megértek a feltételek arra, hogy Kárpátalja kiváljon Ukrajnából. És ahogy az ukrán államgépezet esik szét, megeshet, hogy a Nyugat “áldását” adja egy népszavazásra.
Többféleképpen is lehet! De ezek jelenleg mind békés úton lehetségesek, mert a nemzetközi szerződések tiltják a nem békés rendezést.
1. Ukrajnától vissza kell kérni Kárpátalját. Cserébe az EU és a NATO csatlakozásuk támogatásáért. (Már 30 éve vissza kellett volna adniuk.)
2. Vissza kell vásárolni Kárpátalját. Árazzák be és adják el nekünk a területet!
3. Fel kell mondani az ukrán-magyar alapszerződést, azt ugyanis Ukrajna sokízben megszegte, és be kell jelenteni az igényünket Kárpátaljára, és nemzetközi döntőbíróságok szervezzenek népszavazást, ami alapján a többségében magyarlakta területek hazatérhetnek.
4. Fel kell mondani az ukrán-magyar alapszerződést, bejelentve igényünket a területre, és az ENSZ-nél és nemzetközi szervezeteknél kell kérni a terület hovatartozásának újratárgyalását. Ami nem teljeskörű, de kedvezőbb is lehet, mint a népszavazás.
Jelenti-e ez azt, hogy a kárpátaljai magyarok jogot formálnak Kárpátaljára? Erről Szvetlana Volnova történész, szakértő nyilatkozott a tavasszal „Novorosszija” tájékoztató ügynökség tudósítójának.
„Azzal, hogy felállították a magyar államiság jelképének emlékművét, a kárpátaljai magyarok tudatni akarták, hogy ők egy nép.
Olyan nép, amelynek jogai sérülnek a mostani kijevi rezsim által. Ez válasz a magyarok asszimilálásának Kijev által folytatott politikájára. Válasz az ukrán nacionál-soviniszták által a magyar aktivistákra gyakorolt nyomásra. Válasz a magyar iskolák betiltására” – fejtegette a szakértő.
A szakértő hozzátette: Kijevnek a kárpátaljai magyarság asszimilálására irányuló politikája megengedhetetlen egy olyan régióban, ahol a magyarok a lakosság több mint 12 százalékát adják.
„Kárpátalján vannak olyan körzetek, ahol a helyi lakosság régóta egy tömbben él.
Voltam például Beregszászon. Ott mindenütt Magyarország és az Európai Unió zászlai vannak kitéve.
A helyi lakosság órái a budapesti idő szerint járnak, a helyi tömegtájékoztatás magyar nyelven folyik. Kárpátalján amellett, a kettős állampolgársággal kapcsolatos törvényi tiltás dacára, az embereknél legkevesebb 200 ezer magyar útlevél található.
A magyar útlevéllel rendelkező kárpátaljai magyar nyugdíjasok 1497 hrivnya helyett 1497 eurót kapnak. Mint láthatjuk, Magyarország érdekelt abban, hogy megőriződjön a kárpátaljai magyarok magyar identitástudata” – fejtegette Volnova.
A szakértő szerint a kárpátaljai magyarok számon tartják dicső történelmüket.
Így azt is, hogy a mostani Kárpátalja területe már a XI. században a Magyar Királyság része lett és maradt is, egészen 1918-ig.
„Az első világháború után a régió Csehszlovákia része lett, de 1939-ben Magyarország újra elfoglalta.
A második világháború befejezésekor Kárpátalja Szovjet-Ukrajna része lett. A magyarok azonban nem hagyták el ezt a vidéket” – tette hozzá a szakértő.
Volnova megjegyezte, hogy 1991-ben a magyarok (miként a szláv népesség többsége is) népszavazáson mondtak igent arra, hogy Kárpátalja kaphasson autonómiát.
Kijevben azonban mindmáig figyelmen kívül hagyják a vélemény-nyilvánítás eredményeit.
„Porosenkó terveiben nem szerepelt magyar autonómia létrehozása.
A kijevi rezsim az „egy és oszthatatlan Ukrajna” eszméjének bűvkörében él, és hajthatatlanul erőlteti mindenütt az ukrán nyelvet.
Lvovból mind gyakrabban kezdenek érkezni ukrán nacionál-soviniszták, hogy olyasfajta akciókat kezdeményezzenek, mint „bőrönd-pályaudvar-Budapest”. Mindez a kárpátaljai magyarok éles ellenakcióiba ütközik.
Budapestről állandóak az olyan panaszok, mint hogy „aránytalanul nagy számban” mozgósítanak magyarokat a Donbasszban folyó hadműveletekbe.
Bízvást állíthatjuk: immár megértek a belső feltételek ahhoz, hogy Kárpátalja délnyugati része kiváljon Ukrajnából.
A probléma itt az, hogy egy ilyen forgatókönyv magával vonná a határok átszabását. Erre azonban az Európai Unió nem kész – és nem teszi majd lehetővé, hogy Magyarország egy ilyen lépést megtegyen, olvasható itt.
Ám ez nem mehet így a végtelenségig. És ahogy az ukrán államgépezet mindinkább esik szét, megeshet, hogy a Nyugat áldását adja egy olyasfajta népszavazás megtartására Beregszászon, mint amilyenre a Krímben is sor került” – foglalta össze a szakértő.