A Gazprom hamarosan megkezdi az Északi Áramlat 2. gázvezeték utolsó rövid szakaszának lefektetését, ami arra késztetheti az amerikai kormányzatot, hogy szankciókat vezessen be az orosz állami gázvállalat ellen. Ez beláthatatlan hatással lehet Európa gázellátására.
Az Egyesült Államok kormánya még tavaly decemberben elérte, hogy minden nyugati vállalat kiszálljon az Északi Áramlat 2. (ÉÁ2) gázvezeték építéséből, s így a projekt egyetlen kivitelezője az orosz állami gázmonopólium, a Gazprom maradjon. A csőkígyó, amely közvetlenül köti össze Oroszországot Németországgal az Északi-tenger fenekén, régóta szálka az amerikaiak szemében, mert úgy gondolják, hogy megépítésével Európa teljesen kiszolgáltatottá válik az orosz gázellátásnak.
Ebből annyi kétségtelenül igaz, hogy ha az ÉÁ2 elkészül, akkor az oroszok két legyet üthetnek egy csapásra: növelhetik Európa rászorultságát a gázukra és elterelhetik a gázszállítás nagy részét a szovjet időkből hátra maradt régi útvonaláról, a Barátság vezetékről, amivel megfoszthatják Ukrajnát a tranzitbevételeitől. Ezzel gyengíthetik a nem igazán oroszbarát kijevi kormányokat.
Az USA-ban úgy érezhették, hogy sikerült megakadályozniuk a gázvezeték megépítését, mert az orosz cég kellő technológiai felkészültség hiányában nem tudja befejezni a tenger alatti vezetéképítést. Csakhogy tévedtek – írja Henry Foy, a Financial Times (FT) közép-európai tudósítója Moszkvából keltezett cikkében. Washington el akarta kerülni a közvetlen konfrontációt Moszkvával, ezért közvetve akarta kinyírni a projektet a Gazprom partnereinek lehámozásával, ám úgy tűnik, hogy az orosz nagyvállalat egyedül is be tudja fejezni az egyébként már 94 százalékban kész vezetékfektetést.
Ezzel veszélyes következményekkel fenyegető hazárdjáték kezdődött, ugyanis az amerikai vezetés közvetlenül szembe került az orosz gázóriással, Oroszország egyik kulcsfontosságú vállalatával. Ráadásul a konfliktusba belekeveredhet Európa is, nem egyszerűen azért, mert a Gazprom szállítja a kontinens gázszükségletének 40 százalékát, hanem azért is, mert az orosz gázóriás az Északi Áramlat projektre 4,75 milliárd eurót szedett össze európai energiamultiktól (Shell, Engie OMV, Uniper, Wintershall).
A gázvezeték építésének történetét végigkísérték a politikai viták, a jogi huzavonák és a balti országok vonakodása a rajtuk múló építési engedélyek megadásától. Az USA a végső csapást a svájci Allseas vezetékfektető cég megfenyegetésével érte el, amely jobbnak látta kiszállni az üzletből, amikor már csak 160 kilométernyi vezetéket kellett volna lefektetni a Balti-tenger fenekére.
A Gazprom azonban nem adta fel: nagy nehezen megszerezte az engedélyt a dán felségvizek alatti építésre és útnak indította az egyik csendes-óceáni orosz kikötőből az Akademik Cherskiy vezetékfektető hajót a munka befejezésére. A monstrum három hónappal ezelőtt kezdte meg méltóságteljes útját – megkerülve Afrikát, hogy kihagyja a Szuezi-csatornát – a világ körül a németországi Mukran kikötőjébe, az Északi Áramlat 2 logisztikai bázisára. Itt pakolják fel rá a lefektetendő csöveket, abban a reményben, hogy befejezik a projektet és 2021 első felében elkezdhetik a gázszállításokat.
A Gazprom gondja az, hogy a gázvezeték-fektetés a tengerfenéken nem palánkszögelés, ezért kérdéses, hogy a 2016-ban vásárolt Akademik Cherskiy az azóta elvégzett korszerűsítés ellenére képes lesz-e pótolni az Allseas technológiáját. Az oroszok egyfajta biztosítékként vették meg annak idején, bízva abban, hogy sosem kell használniuk. Ugyanakkor vélhetően nem a technikai problémák legyűrése lesz a legnagyobb gondjuk.
Richard Grenell, az USA berlini nagykövete máris jelezte, hogy Washington újabb szankciók bevezetését tervezi. Ted Cruz szenátor nemrégiben azt mondta, hogy Donald Trump elnök a Gazprom ellen szankciókat fog bevezetni, ha megpróbálja befejezni a projektet. Ez jelentheti akár a cég nemzetközi pénzforgalmának akadályozását is, ami jelentős eszkalációja lenne az amerikaiak Oroszország ellen folyó szankciópolitikájának, amit hat éve, a Krím orosz annektálása után kezdtek.
Eddig tartózkodtak ettől, például a Gazprom olajipari megfelelője, a Rosznyeft ellen nem hoztak korlátozó intézkedéseket, mert attól tartottak, hogy annak veszedelmes tovagyűrűző hatásai lennének a világ olajpiacán. Az EU és Németország már a svájci vezetékfektető kiszállásához vezető decemberi amerikai lépések ellen is tiltakozott, mondván: ezzel inkorrekt módon avatkoznak bele az európai energiapolitikába, és a kontinens legnagyobb gázszállítójának revolverezésével gázellátási válságot okozhatnak.
A Gazprom abban bízik, hogy Washington visszahőköl a következményektől, ám amint az Akademik Cherskiy elindul vezetéket fektetni, az amerikai térfélre kerül a labda.
Forrás: napi.hu