Japánban még nem oltanak, mert nem bíznak senkiben
Japánban és Dél-Koreában csak februárban kezdik beoltani az embereket a koronavírus ellen, mert további teszteket tartanak szükségesnek a vakcinák hatékonyságának kiderítésére. Az alapvetés, hogy a japán nép olyan különleges, hogy máshogy hathatnak az oltások. A szigetországban ez érinti a nyárra tervezett olimpia megrendezését is.
A Japán-specifikus vakcinatesztek miatt, amelyek szükségességét a szakértők vitatják, a szigetországban késlekednek az oltások elkezdésével, ami veszélyezteti a tokiói nyári olimpiai játékok megtartását is – írja a Financial Times. A japán egészségügyi hatóság csak azt követően engedélyezi bármelyik koronavírus-vakcina alkalmazását az országban, miután helyi tesztekkel meggyőződnek arról, hogy a japánokban is ugyanolyan antitesttermelést idéznek elő, mint a világ más részein lakó emberekben, továbbá hogy ugyanolyan biztonságosak, mint máshol.
A pluszvizsgálatok miatt Japánban nem kezdik el az oltásokat február vége előtt, azaz legalább két hónapot csúsznak a világ más részeihez képest, ráadásul az időveszteség miatt a kampány kezdetekor már csupán öt hónap lesz hátra a tokiói nyári olimpia kezdetéig. A rendezvény szervezői szerint azzal a feltételezéssel dolgoznak, hogy a sportolók, akik részt vesznek majd a játékokon, nem lesznek beoltva a koronavírus ellen. Magyarán, ha csak egy részük megkapja az oltást, akkor már jobb lesz a helyzet, mint amire készülnek.
Ishii Ken, a Tokiói Egyetem vakcinákkal foglalkozó professzora azzal indokolja az óvatosságot, hogy a késlekedés árán megelőzhetik, hogy elutasító hangulat alakuljon ki a lakosságban az oltás ellen. Ugyanakkor elismeri, hogy a teszteket tudományosan nehéz indokolni, miután egy kétszáz emberen elvégzett kísérletsorozat eredménye aligha tekinthető megbízhatónak, miután nem derülhet ki, hogy a japán emberek másként reagálnak-e a vakcinákra, mint a világ többi részének lakói.
A szigetország hatóságai szerint szabványos eljárásról van szó: a külföldön kifejlesztett oltásoknak bizonyítaniuk kell, hogy ugyanolyan hatásosak a helyieken, mint bárki máson. Ehhez leegyszerűsített eljárást alkalmaznak, nem végeznek teszteket placebo beadásával kontrollcsoportokon. Dél-Koreában hasonló eljárást folytatnak, ennek megfelelően a koronaoltásokat ott is csak februárban kezdik el. Ezt az ott élők „faji és etnikai különbségével” indokolta a brit üzleti lapnak Kim Hee-sung, a szöuli kormány illetékes tisztviselője.
Az óvatosságra jó okuk van a japán hatóságoknak, ugyanis a papillomavírus elleni oltással, amely a méhnyakrák megelőzését szolgálja, súlyos gondjaik akadtak. Miután a fiatal nők egy része, akik megkapták a vakcinát, neurológiai panaszokkal fordult orvoshoz, leállították az oltási kampányt. Ennek eredményeként a szigetországban kevesebb mint egy százalékos a beoltottság, miközben néhány európai országban majdnem mindenki megkapta ezt a vakcinát.
A közvélemény-kutatások szerint a japán lakosság nagyjából 65 százaléka akarja beadatni magának a koronavírus-oltást. Ishii professzor szerint a feladat a maradék 35 százalék meggyőzése arról, hogy csatlakozzon a többséghez. A gond az, hogy ehhez az emberek mentalitásán kellene változtatniuk, amihez a kormányzati kampányok nem elegendőek.
Ha beindul az oltás, akkor kiindulhatunk az influenza elleni vakcinák beadásának sebességéből. Ez ellen a betegség ellen két hónap alatt 50 millió embert szoktak beoltani a 125 millió lakosú országban, aminél a kormány valamivel lassúbb tempóra számít a koronavakcinák esetén. Érdekesség, hogy az időseket egy oltási vouchert fognak kapni, amelynek birtokában nekik kell majd jelentkezniük, időpontot kérniük valamelyik oltási központban.
Forrás: napi.hu
