Jelentős kormányzati bejelentés érkezett
Átfogó intézkedéscsomagot jelentett be Magyar Péter miniszterelnök 2026. november 12-én, amely a nők jogainak megerősítését, a családon belüli erőszak visszaszorítását és a női egészségügyi önrendelkezés bővítését célozza. A tervezett változtatások között szerepel az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezése, a büntetőjogi szabályok szigorítása, valamint a sürgősségi fogamzásgátló tabletták vénykötelességének megszüntetése is.
A magyar kormány átfogó változtatásokat tervez a nők jogainak és biztonságának erősítése érdekében. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön, Dublinból jelentette be az intézkedéscsomagot, amely több, régóta napirenden lévő társadalmi és jogi problémára kínálhat új megoldásokat.
A kormányfő közlése szerint a cél, hogy hatékonyabb védelmet biztosítsanak a nők számára, különös tekintettel a kapcsolati erőszak áldozataira, valamint az egészségügyi önrendelkezés kérdésére.
Szigorúbb fellépés a nők elleni erőszakkal szemben
A tervezett intézkedések egyik legfontosabb eleme a büntetőjogi szabályozás átalakítása. A kormány szigorítaná a távoltartásra vonatkozó rendelkezéseket, és nagyobb védelmet biztosítana azoknak, akik párkapcsolati vagy családon belüli erőszak áldozataivá váltak.
Önálló bűncselekménnyé válna az intim felvételekkel való visszaélés is. A tervek szerint a szexuális önrendelkezés védelmét szintén megerősítenék, egyértelműbbé téve, hogy szexuális cselekmény kizárólag önkéntes beleegyezés alapján történhet.
A kapcsolati erőszak áldozatai a büntetőeljárások során különleges bánásmódban részesülnének. Ez azért is jelentős, mert az áldozatok számára nemcsak az erőszak elszenvedése, hanem az azt követő hatósági eljárás is komoly lelki megterhelést jelenthet.
Változhat a szívhangrendelet
Az egészségügyi szabályozás területén is több fontos változtatást jelentett be a miniszterelnök.
Módosítanák a köznyelvben szívhangrendeletként ismert szabályozást, amely 2022 óta előírja, hogy a terhességmegszakítás előtt álló nőknek igazolniuk kell a magzati életfunkciók bemutatásáról szóló dokumentumot.
A tervezett változtatás értelmében a megfelelő orvosi tájékoztatást és segítségnyújtást követően a nők maguk dönthetnének arról, kívánnak-e élni ezzel a lehetőséggel.
A kormány emellett megszüntetné az esemény utáni fogamzásgátló tabletták vénykötelességét. Ez megkönnyíthetné a készítményekhez való gyors hozzáférést, ami különösen fontos az időérzékeny sürgősségi fogamzásgátlás esetében.
Az intézkedéscsomag része a menstruációs szegénység elleni fellépés és a várandós nők támogatásának megerősítése is. Utóbbi keretében a kormány átfogóbb tájékoztatást és segítséget biztosítana az érintetteknek az elérhető egészségügyi, szociális, anyagi és lelki támogatásokról.
Napirenden az Isztambuli Egyezmény ratifikálása
A bejelentés egyik legnagyobb nemzetközi jelentőségű eleme az Isztambuli Egyezmény ratifikálásának kezdeményezése.
A nők elleni és a családon belüli erőszak megelőzését és felszámolását célzó nemzetközi szerződést Magyarország 2014-ben aláírta, azonban eddig nem ratifikálta.
Az egyezmény a megelőzés, az áldozatok védelme, az elkövetők felelősségre vonása és az összehangolt állami fellépés területén fogalmaz meg kötelezettségeket.
Magyar Péter közlése szerint a ratifikáció kezdeményezése a Tisza Párt 44 női országgyűlési képviselőjének javaslatára történik.
A kérdés az elmúlt hónapokban ismét a közéleti viták középpontjába került. Októberben tizenhárom magyar női magazin és online szerkesztőség indított közös kampányt az egyezmény ratifikálásáért. A kezdeményezéshez civil szervezetek és nőjogi aktivisták is csatlakoztak.
Mi következik a bejelentés után?
A most ismertetett intézkedések több különböző jogterületet érintenek, ezért megvalósításukhoz jogszabály-módosításokra, parlamenti döntésekre és részletes szakmai előkészítésre lesz szükség.
Fontos különbség, hogy a miniszterelnöki bejelentés egyelőre a kormányzati terveket és kezdeményezéseket ismerteti, nem pedig már hatályba lépett jogszabályokat.
A következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy mikor készülnek el a konkrét törvényjavaslatok, milyen ütemezésben kerülnek a parlament elé, és hogyan valósulnak meg a gyakorlatban az ígért változtatások.
A csütörtöki bejelentés mindenesetre több olyan kérdést helyezett ismét a politikai és társadalmi párbeszéd középpontjába, amelyek hosszú ideje foglalkoztatják a nőjogi szervezeteket és az érintett közösségeket. A tényleges változásokat végső soron az elfogadott jogszabályok és azok gyakorlati végrehajtása mutatja majd meg.
