Joe Biden visszalépése után egyik fő szövetségesét veszítette el Olaf Scholz
A német pártok nagy része Joe Bident pártolta az amerikai elnökválasztási kampányban, az elnök visszalépése azonban új helyzetet teremtett. Az AfD szerint viszont Kamala Harris ajánlásával Joe Biden Donald Trumpnak tett „óriási szívességet”.
Túlzás lenne azt állítani, hogy Németország vezető politikusai nem a hivatalban lévő amerikai elnök, Joe Biden újraválasztásáért szurkoltak volna. A kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség Donald Trumppal szemben egyaránt Bident pártolta. Az elmúlt időszakban azonban felerősödtek azok a hangok, amelyek a hivatalban lévő elnök sorozatos botlásai nyomán a korábbi elnökkel, az immár hivatalosan is republikánus elnökjelölttel való kapcsolatépítést sürgették. Biden visszalépése ebben a tekintetben is új helyzetet teremthet.
Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár egyike volt azon nyugati vezetőknek, akik rendkívül szoros kapcsolatokat ápoltak Joe Bidennel. Az amerikai elnök és a német kancellár szinte mindenben egyetértett a transzatlanti kapcsolatokat, a NATO-n belüli együttműködést illetően, a két vezető között teljes volt a harmónia Ukrajna támogatását, illetve az agresszor Oroszország elítélését illetően. Az Egyesült Államok után Németország volt az ostromlott ország fő katonai támogatója, Biden és Scholz rendszeresen egyeztetett a legkorszerűbb fegyverek szállítását illetően.
Nem is csoda, hogy a kancellár rendkívül meleg hangú üzenetben méltatta a hivatalban lévő elnök visszalépését az elnökjelöltségtől. „Barátom, Joe Biden rendkívül sokat tett hazájáért, Európáért és a világért” – fogalmazott az X platformon közzétett üzenetében Scholz. Az elnöknek köszönhető az, hogy a transzatlanti együttműködés szoros, a NATO erős, mint ahogy az is, hogy az Egyesült Államokat és Németországot szoros partneri kapcsolatok kötik össze – hangsúlyozta a kancellár, aki szerint elismerést érdemel, hogy Joe Biden nem indul újra az elnöki tisztségért.
Hasonlóan fogalmazott a legnagyobb ellenzéki párt, a kereszténydemokrata CDU elnöke is. Friedrich Merz szerint az elnöki döntés a legnagyobb tiszteletet érdemli.
Scholzhoz és Merzhez hasonlóan reagáltak a két kisebbik kormánykoalíciós párt, a Zöldek és a szabad demokrata FDP vezetői. Marie-Agnes Strack-Zimmermann, a liberális párt európai parlamenti küldöttségének vezetője úgy értékelte, hogy Biden visszalépése növelheti a demokraták esélyét arra, hogy Donald Trumppal szemben megnyerjék a novemberi elnökválasztást.
A német hírportálok utaltak arra, hogy Joe Biden alelnökét, Kamala Harrist javasolta utódjelöltek. Ezzel kapcsolatban politikusok egyelőre nem foglaltak állást. Az egyetlen kivételt a radikális jobboldali, korábban is Trump pártján álló AfD jelentette. A párt egyik, a ZDF közszolgálati médium által idézett magas rangú politikusa meglehetős gúnnyal úgy vélte, hogy Harris jelölésével Biden Donald Trumpnak tett „óriási szívességet”.
Ugyancsak a ZDF vélekedett úgy, hogy a mindig magabiztos Trump számára „némi bizonytalanságot” okozhat, ha valóban egy nő lesz a kihívója. Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetett, hogy a 2016-os elnökválasztási kampányban akkori demokrata kihívója, Hillary Clinton kemény ellenfélnek bizonyult. Utalt arra is, hogy Donald Trump elnöksége idején felettébb nehezen találta meg a hangot az akkori német kancellárral, Angela Merkellel is.
A Der Tagesspiegel szerint a jelöltváltás megrázkódtatásokhoz vezethet a demokraták körében, a lap szerint ugyanakkor a republikánusok sincsenek felkészülve a történtekre. Ebből kiindulva némi előnyhöz juthat az a tábor, amelyik hamarabb megtalálja az egységet – fogalmazott az újság, amely szerint az elnökjelöltek közötti párharc, azaz az elnökválasztás kimenetelében döntő szerepe lesz az emberi tényezőnek.
Az első német visszhangok szerint tényleges jelölése esetén Kamala Harrisnak ugyanakkor lényegesen nagyobb esélye lehet Trumppal szemben, mint Bidennek lett volna.
infostart
